Vállalkozás vagy munkaviszony? Első nekifutásra talán viszonylag egyszerűen eldönthetőnek látszik a kérdés. Lévén a KATA alanya csak egyéni vállalkozó, egyéni cég kizárólag magánszemély tagokból álló betéti illetve közkereseti társaság lehet, egyértelműnek tűnhetne, hogy az általuk végzett tevékenység vállalkozásnak minősül. Ám a furfangos jogalkotó ezt másként látja és megakadályozandó, hogy a minden hájjal megkent munkáltatók és munkavállalók az egyébként munkaviszonynak minősülő jogviszonyuk álcázására a két millió KATA országává változtassák a hont egy törvényi vélelmet állít a galád szándék útjába. Ennek lényege, hogy a kisadózó vállalkozások azon ügyleteit, amelyek egy naptári évben, egyazon vállalkozással jöttek létre, ha ezekből származó árbevétel meghaladta az egy millió forintot az adóellenőrzés során ellenkező bizonyításig munkaviszonynak kell tekinteni.E munkaviszony alanyai a kisadózó vállalkozás által bejelentett kisadózó, mint munkavállaló illetve a kisadózó vállalkozás megrendelője, mint munkáltató. Hogy kétség se férhessen ahhoz, mik lehetnek az ellenbizonyítás elmaradásnak következményei a 2012. évi CXLVII. törvény 14.§ (1) bekezdése tiszta vizet önt a pohárba és kertelés nélkül kimondja: a kisadózó vállalkozással kötött szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint, a rendeltetésszerű joggyakorlás feltételére figyelemmel kell minősíteni. Ha a kisadózó vállalkozással kötött szerződés, ügylet tartalma szerint a kisadózó és harmadik személy közötti munkaviszonyt leplez, akkor az adózási és egyéb jogkövetkezményeket e törvénytől eltérően a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani. Mindezek alapján már keveredni látszanak az elején még egyértelműnek tűnő dolgok. De nyugalom! Még nincs veszve semmi! Ez nem egy megdönthetetlen vélelem. Van helye ellenbizonyításnak. A jogalkotó végtelen jóságában leveszi vállunkról a terhet, nem nekünk halandó munkavállalóknak vagy munkáltatóknak kell kitalálnunk a tutit. Eligazít a törvény. E szerint a fenti vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi körülmények közül egynél több, azaz legalább kettő bizonyíthatóan megvalósul.
Vegyük sorra a vélelem megdöntéséhez bizonyítandó feltételeket. Az ellenbizonyítás egyik lehetősége annak igazolása, hogy a a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette. Ez esetben elvileg két lehetőség nyílik az ellenbizonyításra vagy azt kell hitelt érdemlően igazolnunk, hogy az adott tevékenységet a kisadózó ténylegesen nem kizárólag személyesen végezte vagy azt, meg volt annak a lehetősége, hogy a szóban forgó tevékenységet ne kizárólag személyesen végezze. Javaslatunk: fogjuk meg a dolog könnyebbik végét és törekedjünk ez utóbbi bizonyítására. Ha ebben segítségre lenne szükséged, készséggel állunk rendelkezésedre.
A következő feltétel eléggé tényszerű vagy adódik vagy nem, e körben azt kell bizonyítani, hogy a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem a 2012. évi CXLVII. törvény 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte.
Lényegesen nagyobb a mozgástér a következő feltétel valóságának bizonyítása során, ennek érdekében nem kell mást tennünk, mint azt bizobyítani, hogy a 2012. évi CXLVII. törvény 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan. Hogy ennek érdekében mit célszerű tenni? Ez ügyben is fordulj bizalommal hozzánk!
A következő lehetőség is inkább a tényszerűségek világába tartozik. Ez esetben ugyanis azt kell bizonyítani, hogy a a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll.
Szintén alkalmat ad az ellenbizonyításra, ha azt tudjuk igazolni, hogy a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a 2012. évi CXLVII. törvény 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére. Ha bizonytalan vagy mit kell ennek érdekében tenned, keresd az ADÓklubot.
Akkor is nyert ügyed van, ha második feltételként azt tudod bizonyítani, hogy a tevékenysége végzésének rendjét a kisadózó határozza meg. Ez sem lehetetlen, azonban, ha nincs biztos elképzelésed ez ügyben segíthetünk!
Nem lehetetlen tehát a vélelemmel szembeni ellenbizonyítás, „csak” kényelmetlen. Azzal, hogy a jogalkotó megfordítja az általános szabályok szerint, az adóhatóságot terhelő bizonyítási kötelezettséget több odafigyelést és többlet feladatokat kíván meg a vállalkozásoktól érdekeik érvényesítéséhez. Ez pedig nem könnyítik a helyzetüket!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.