A Kormány nyilvánosságra hozta „A következő lépés” címmel a Széll Kálmán Terv 2.0. változatát. Olcsó vicc lenne azon élcelődni vajon mi volt az első, mármint lépés. Nem is tesszük, inkább a terjedelmes anyag adózást érintő részeiből indítunk sorozatot. Ennek keretében az államháztartás hosszú távú fenntarthatósága érdekében tervezett szépen fogalmazva „bevétel növelő intézkedéseket” illetve az adóbeszedés hatékonyságának növelését célzó elképzeléseket mutatjuk be. A két téma körből is látszik, az alapvető törekvés fizessünk többet és szorgalmasabban.

A több adó fizetésére szolgálna lehetőségként 2013. év elejétől bevezetendő pénzügyi tranzakciókat terhelő illeték, melyet a korábbi híradások „sárga csekk adóként” emlegettek. Ennek tervezett általános kulcsa 0,1%. Az új adónem gyakorlatilag forgalmi típusú , így kitervelőinek véleménye szerint jól illeszkedik a Kormány indirekt adók súlyának növelését célzó adóztatási stratégiájába. További előnye, hogy rendkívül széles adóalapot terhel, így igen alacsony kulcs mellett is jelentős költségvetési bevételt eredményez. Az adóalapok megválasztásánál úgy tűnik eleve kerülni akarták a külföldre könnyebben áthelyezhető tranzakciókat. Ezért az adó alapvetően lakossági és vállalati banki, illetve postai tranzakciókra (így a készpénzfelvételre és befizetésre, a gazdasági szereplők banki átutalásaira, a csoportos beszedésekre, a bankkártyás vásárlásokra és a postai pénzforgalmi tranzakciókra) terjedne ki. A különösen nagy értékű, könnyebben mobilizálható tranzakciók esetében itthon tartásuk érdekében az elképzelések szerint 30.000.-Ft-ban maximalizálnák az adó mértéket vagy azt degresszíven alakítanák ki.

Például meghatározott értékhatár fölött 0,01 % kulcs kerülne kialakításra. Az új adó egyik hatása a Kormány várakozása szerint, hogy a várt bevétel a költségvetésen egy 130-228 Mrd forintnyi lyukat lenne képes befoltozni. A többi, a végső teherviselőket távolról sem ilyen kedvező hatásokról nem szól a fáma. Első látásra nem is tűnik jelentősnek az a 0,1%-os terhelés, csakhogy ez tranzakciónként halmozódik pl. a bér kiutalásától kezdve (vélhetően a munkáltatók tovább hárítják a költségét) a közüzemi díjak fizetésén át a kp felvételig. Nem nehéz megjósolni, hogy ennek következtében a pénztárca megint kissé könnyebb, a lelkünk pedig nehezebb lesz.