Adóhírtár

Alapjában nem szeretem másokra hárítani a felelősséget, de az már bizonyosnak látszik, hogy Simor András jegybank elnök lelkén fog száradni, ha jó időre elmegy a kedvem az adófizetéstől. A tegnapi „gyorsbecslése” legalábbis nem erősít meg abban a meggyőződésemben, miszerint adót fizetni már pedig szükséges.

Egész pontosan nem is az adózás szükségességével van problémám, az talán jelen körülmények sem lehet vitás, de az értelmével már akadhat némi gond, figyelemmel a jegybank elnök alábbi összefoglalására:     "Ha abból indulunk ki, hogy negyedévente 1.200-1.500 milliárd forint az adósságtörlesztés összege, és elfogadjuk az NGM államtitkárának hétfőn megjelent véleményét, amely szerint az EU/IMF megállapodás két százalékpontos hozamcsökkenést eredményez, akkor a negyedéves csúszás évente 24-30 milliárd forint kiadási többletet jelent. Ez az adósság, hároméves átlagos futamidejével számolva, összesen 75-100 milliárd forint többlet kamatkiadást okoz"

Azt nem mondom, hogy az ország költségvetését fenekestől felforgatni képes tételről van szó, de ahhoz már kétségtelenül nagyságrend, hogy felmerüljön a kérdés: jó-jó, de mit kapunk mindezért? Az igazán nagy baj az, hogy a bevételi oldalon nagy hirtelenjében a gutaütésen kívül nem igen lehet más tételt felsorolni. Ez utóbbi „ellentételezés” is leginkább akkor kerülgeti a jámbor adózót ha egyrészről ilyen és ehhez hasonló fölösleges vagy legalább jó részt elkerülhető kiadásokról olvas miközben azt latolgatja mennyit hoz a telefon adó vagy éppen melyik a jobb megoldás a „sárga csekk adó” vagy a cégek egymás közötti készpénz forgalmának bizonyos nagyságrend feletti megadóztatása.

Apropó! Ez utóbbiról több helyen is lehet olvasni, mint a társadalmi költségek visszaszorításában és a szürkegazdaság elleni fellépésben alkalmazható eszközről, mely egyúttal a lakossági oldalon akár a tranzakciós illeték terhének jelentős vagy akár teljes eltörlését eredményezheti. Az MNB tanulmánya szerint az elektronikus fizetési módok nagyobb mértékű használatával évi 103 milliárd forint lenne megtakarítható, és jelentősen növelné a költségvetés bevételeit a 42 ezer milliárd forintos vállalti készpénzforgalom legalább részbeni megadóztatása. Az elképzelések szerint 5 millió forint felett lenne kötelező elektronikus úton teljesíteni a fizetéseket. A becslések alapján a cégek közötti készpénz forgalom jelentős részét ennél kisebb tételek teszik ki. Az értékhatár akár több lépcsőben történő lejjebb szállításával mind az áttekinthetőség, mind a bevételek növelhetők lennének. Így aztán kemény munkával elérnénk, hogy legyen pénz jó néhány teljesen haszontalan milliárd kifizetésére, azért ez is valami.