Adóhírtár

Azért valamelyest megkopni látszik a magyar virtus ugyanis a törvény tervezet szerint a pénzügyi tranzakciós illeték hatálya csak a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatóra terjed ki. A bergengóc pénzintézeteket még csak meg sem fenyegeti. A törvényalkotó hanyag eleganciával ugyancsak eltekint az MNB és az állam kincstár illeték kötelezettségétől is.

Viszont aztán azok a pénzintézetek amelyek a törvény tervezet hatálya alá tartoznak ezeregy okot találhatnak maguknak az illeték fizetésre. Illetéket kell fizetni átutalás, készpénz be- és kifizetés az okmányos meghitelezés (akkreditív) és a készpénzfizetésre szóló csekk beváltása esetén függetlenül attól, hogy fizetési műveletet a számla tulajdonos számlájának egyenlege vagy a részére biztosított hitelkeret terhére történik-e. Szintén a méltányosság jeleként értékelhetjük, hogy nem kell illetéket fizetnie a pénzintézetnek azonos bankon belüli fizetési műveletek után, ha a fizető és kedvezményezett személye azonos, ugyancsak ez mondható el
az értékpapírszámlával kapcsolatos fizetési számlán végrehajtott fizetési műveletekről is.

Abban a kérdésben sem érhet csalódás bennünket, hogy közvetlenül kiket terhel az illeték fizetési kötelezettség, valóban nem a kis pénzű nyugdíjasokat. Ezt bizony kő keményen a bankok és a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény nyakába varrja a törvénytervezet. Csak hát ezek,meg szolgáltatnak vállalkozásoknak, magánszemélyeknek egyaránt, természetesen nem puszta szívjóságból, hanem ahogy az elmúlt években megtapasztaltuk nagyon is piaci alapon. Így ha költségeik vannak igen erős a késztetés azok érvényesítésére. Hogy mi módon azt majd meglátjuk. Az illeték alapja a fizetési műveletek összege, a mértéke pedig 0,1%. A korábbi elképzelésekhez képest a törvény tervezet első változatában nem szerepel felső határ a fizetési kötelezettségre. A Széll Kálmán Terv 2.0 változatában még tranzakciónkénti 30.000.- Ft-os felső határral vagy egy több költségvetési bevételt remélő változatban bizonyos értékhatár fölött 0,01%-os kulccsal terveztek.

A fizetési kötelezettség felső határának a hiánya bizonnyal a törvény hatályának alaposabb tanulmányozására fogja késztetni , azokat a nagy cégeket, amelyek jelentős összegeket, rövidebb időre gyakran kötnek le, és használnak fel működésük során. Nem kétséges meg is találják az ilyen jelentős összegű pénzügyi műveletek lebonyolításra azokat a pénzintézeteket, melyekre nem vonatkozik majd a törvény . Nem lehetetlen, hogy ezúttal egy szerényebb, bevételi korlátokat tartalmazó szabályozás többet hozna a konyhára. A 2013. január elsejei tervezett hatálybalépésre tekintettel talán még van idő mindezeket megfontolni.