Adóhírtár

Valamiért úgy van kitalálva, hogy míg örökösként elvileg többször szóba jöhetünk, örökhagyóként nincs több próbálkozási lehetőségünk, így aztán arra az egyre nem árt odafigyelni. A probléma ott kezdődik, hogy a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint az ember halálával egyetemes jogutódlás történik, azaz a hagyatékban lévő követelések és tartozások együttesen szállnak át az örökösre. Többnyire természetes törekvésünk, hogy ha már muszáj, inkább pozitív vagyoni elemeket, mint sem tartozásokat hagyjunk szeretteinkre. Mindemellett ezekben a válság sanyargatta időkben hozhatja úgy a sors, hogy minden jó szándék ellenére vagy éppen annak hiányában tartozások teszik terhessé örökségünket. Mielőtt még bárkit esetleg egy örökkévalóságig furdalna a lelkiismeret sietünk leszögezni, hogy nem történhet nagyobb baj, mintha semmit nem hagyott volna örökül, mivel a jelenleg érvényes szabályok szerint az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és annak hasznaival felel.

De mi  történik akkor, ha sok más egyéb mellett adótartozást is hagyunk a hátramaradottakra? Bizony könnyen megeshet, hogy nem feltétlenül kedves szavakkal emlékeznek meg rólunk örököseink, a mikor kézhez kapják és csodálkozva nézik a hatóság adómegfizetésre kötelező határozatát. Hogy lehet ez? Sajnos az adózás rendjéről szóló törvény 35.§ (2) bekezdése szerint: ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani az adózó örököse az örökrésze erejéig, több örökös esetében örökrészük arányában az adó megfizetésére határozattal kötelezhető(k). Így az adótartozásért való felelősség eredetét tekintve ki is kerül az általános öröklési szabályok hatálya alól. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a felelősség nem automatikus, azaz nem áll be közvetlenül az örökhagyó halálával. Bekövetkeztéhez szükséges az adóhatóság erre vonatkozó határozata. Vagyis, ha nincs az örököst a „ráhagyott” adótartozás megfizetésére kötelező határozat, nincs felelősség.

Abban is különbözik az így keletkezett fizetési kötelezettség az öröklés általános szabályaitól, hogy ez esetben nincs egyetemleges jogutódlás azaz az örökös csak az őt, az adótartozás megfizetésre kötelező határozat alapján és csak az adótartozás megfizetése tekintetében lesz kötelezett. De nem „örökli” az örökhagyó adóhatósággal szemben meglévő esetleges követeléseit. Így az örökhagyó által esedékességkor meg nem fizetett adó és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás megfizetésére kötelezhető, azonban nem jogosult ezt az összeget az ugyanazon adóhatóságnál az örökhagyó javára nyilvántartott túlfizetés összegével csökkenteni. Erre a jogszabály csak az adóigazolás kiállítása iránti eljárásban vagy akkor ad lehetőséget, ha az adózó által érvényesíthető kedvezmény igénybevételét jogszabály az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás hiányához köti. Többek között ezért sem árt, ha mi potenciális örökhagyók figyelemmel kísérjük adófolyószámlánkat és esetleges túlfizetéseinket meglévő tartozásaink legalább részbeni rendezésre átvezetetjük.

Azt most már egyértelműen láthatjuk mikor és mire terjed ki az örökhagyó adótartozásáért való felelősség, de milyen mértékű? A már említett adózás rendjéről szóló törvény 35.§ (2) bekezdése szerint az örököst örökrésze erejéig, több örököst  örökrészük arányában lehet az örökhagyó adótartozásának megfizetésére kötelezni. E kérdésben már alkalmazhatók az öröklési jog elvei, ezek szerint az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és annak hasznaival felel a hitelezőknek, jelen esetben az adóhatóságnak. Amennyiben a követelés érvényesítésekor ( az adóhatósági határozat közlésekor) a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, annyiban az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel. Ez persze nem jelenti azt, hogy mindenféleképpen be kell áldozni például a nagymama kedvenc szamovárját. Önkéntes teljesítés esetén természetesen saját vagyonból is fizethető az adótartozás. Fontos azonban, hogy erre csak az örökölt vagyon mértékéig kötelezhető az örökös. Ha például valaki egy milliót érő örökséghez jutott, hiába „hagyott rá” az örökhagyó akár tíz milliós adótartozást, őt az adóhatóság csak egy millió forint erejéig kötelezheti az adótartozás megfizetésére. A különbözet meg a közös veszteségünk.

Mint látszik az ördög adóügyekben is rendszerint a részletekben rejtezik. Ez a nem túl eredeti megállapítás indított bennünket arra, hogy bizonyos kérdésekben kísérletet tegyünk az előcsalogatására, azaz egyes adójogszabályok megbízható értelmezésére. Ezt célozza „A Kúria adójog értelmezései” címmel indított sorozatunk, mely az egyes ítéletek alapján mutatja, milyen adójogi indokolások alapján hozta meg döntéseit a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság. Hogy mindezt milyen felépítésben kínáljuk fogyasztásra, azt hivatott bemutatni a fenti témával foglalkozó „Segítség! Adótartozást örököltem!” című, pdf formátumban ingyenesen letölthető kiadványunk, melyet tájékoztató füzet formátumban is lapozgathatsz.