A C-368/09 ügy szép csendben, szinte észrevétlenül lopakodott be mindennapjainkba. A már szinte szemérmetes hallgatás akár valamiféle takargatni való titok érzetét is kelthette. Pedig a furcsa jelölés nem más, mint az Európai Bíróság ügyszáma és ami mögötte van egyáltalán nem titkos, pusztán egy magyar vállalkozás, valamint a NAV elődje közötti jogvita kapcsán hozott bírósági döntés. Az még érthető, ha a vitában érintett vállalkozás nem verte nagydobra az ügyet, megelégedvén a Bírósság döntésével, a maga részéről a lovagiasság szabályai szerint lezártnak tekintve azt. Lévén azonban a szóban forgó döntés érinti a hazai áfa levonásra vonatkozó szabályokat és az ezzel kapcsolatban kialakított gyakorlatot. merőben más feladata lett volna megítélésünk szerint a magyar adóhatóságnak.
Annak illusztrálására, hogy miért, legegyszerűbb, ha a Bíróság határozatából idézünk:
„A közös hozzáadottértékadó rendszerről szóló 2006/112 irányelv 167. cikkét, 178. cikkének a) pontját, 220. cikkének 1. pontját és 226. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás vagy gyakorlat, amelynek alapján a nemzeti hatóságok azzal az indokkal tagadják meg az adóalanytól a részére nyújtott szolgáltatások után fizetendő vagy megfizetett adónak az általa fizetendő hozzáadottérték adó összegéből való levonását, hogy a levonás időpontjában rendelkezésére álló eredeti számla a szolgáltatásnyújtás teljesítésének téves időpontját tartalmazta, valamint a később javított számla és az eredeti számlát érvénytelenítő sztornó számla sorszámozása nem folyamatos, feltéve hogy a levonás anyagi jogi feltételei teljesülnek, és az érintett hatóság határozatának meghozatala előtt az adóalany olyan javított számlát nyújtott be az előbbi részére, amely feltünteti a szolgáltatásnyújtás teljesítésének pontos időpontját, még ha nem is folyamatos e számla és az eredeti számlát érvénytelenítő sztornó számla sorszámozása.”
A további részletek taglalásával senki türelmét nem kívánjuk próbára tenni. Akit bővebben érdekel a téma, annak javasoljuk az Önadózó júniusi számának 27.oldalán Számla –liberalizáció címmel Vira Sándor által jegyzett cikket illetve az ítéletet ingyenes regisztrációt követően itt elolvashatja.
Úgy hisszük, hogy 2010. júliusa óta (ekkor született a döntés) mondjuk minden tízedik „elfogták… lebukott ..” típusú „győzelmi jelentés” után legalább egyszer-egyszer illett volna felhívni az ítélet közhasznú részére a figyelmet, oly módon, hogy még a magam fajta trehányabb adózó is tudomást szerezhessen a helyes jogértelmezésről. Azt persze nem állítjuk, hogy semmi nem történt a bírói döntés kapcsán. Ugyanakkor az sem jelenthető ki teljes határozottsággal, hogy a NAV napi ellenőrzési gyakorlata minden részletében megegyezne az Európai Bíróság ítéletében foglaltakkal. Nem feltételezzük, hogy kifejezetten erre való tekintettel nem szellőztették túlságosan a C-368/09 számú ügyet, de az szinte biztos, hogy a jótékony homály nem gátolta a korábbi ellenőrzési gyakorlat továbbélését.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.