Ha keresetlen szavakkal is, de valószínű az adójogszabályok alkotásának egyik lényeges elemére mutatott rá Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) elnöke június 7. csütörtöki salgótarjáni sajtótájékoztatóján, amikor a következőket mondta: "nem szabad úgy előre bejelenteni dolgokat, hogy nincs előzetes hatásvizsgálat, nincs tárgyalás, nincs végiggondolás, csak legyen mondjuk sárgacsekk adó". De példaként említhette volna az általa is bírált biztosítási adót is.
A szakszervezeti vezető azért nem tartotta szerencsésnek a biztosítások megadóztatását mert úgy vélte, az emberek meg fogják keresni, hogy hol spóroljanak, így biztosítás nélkül egy-egy természeti katasztrófa esetén családok válhatnak földönfutóvá. Más szempontból kesergett viszont a biztosítási adón Csurgó Ottó, a CIG csoport élet-, valamint vagyonbiztosítójának közös vezérigazgatója Azt kifogásolta, ugyan a biztosítási szektor csak évi 30 milliárd forint nyereséget képes termelni, a jövő évtől tervezett biztosítási adó legújabb változata mégis 60 milliárd forint terhet róna a biztosítókra, így a különbséget csak a tőkéből pótolhatják, ha nem hárítják át az ügyfelekre.
Amennyiben tényszerűek a vezérigazgató úr számadatai azt kell feltételezzük a biztosítási törvény megalkotói úgy gondolkoztak „nincs előzetes hatásvizsgálat, nincs tárgyalás, nincs végiggondolás, csak legyen mondjuk”: biztosítási adó. És ha lesz, ne adja az ég, de akár igaza is lehet Borsik úrnak, hogy az ügyfelek egy része nem fogja tudni fizetni a biztosítási adó áthárítása miatt megnövekedett díjakat. Ez pedig a vagyonbiztosítások esetén valóban okozhat bajt.
A CIG Életbiztosító egyik felügyelőbizottsági tagja úgy számolt, hogy a biztosítási adó felét hárítják át a biztosítók az ügyfelekre, míg a másik felét igyekeznek majd kigazdálkodni, amire Horváth Béla, a CIG Életbiztosító igazgatósági elnöke az egészségügyi területen lát lehetőséget. Úgy tűnik, hogy napjaink adóinak meghatározása során egyáltalán nem elszigetelt mentalitás a „nincs előzetes hatásvizsgálat, nincs tárgyalás, nincs végiggondolás, csak legyen mondjuk” bármilyen adó. Valami hasonló érhető tetten a vidékfejlesztési tárca által a földtörvényről előterjesztett vitaanyag kapcsán.
A minisztérium elképzelése szerint adójogi eszközökkel is kellene segíteni olyan szabályozási környezet kialakítását, amelyben földtulajdonhoz a földet szakszerűen művelni képes és arra kész gazdák juthatnak. Mivel a cél nem az adóbevételek növelése volt ezért nem is készítettek a földadóra vonatkozó számításokat. Már pedig, ha nincs előzetes hatásvizsgálat, hiába van tárgyalás, nemigen van mit végig gondolni. Így aztán egy szép napon könnyen úgy végződhet a történet, hogy valamelyik kormánypárti képviselő úgy gondolja, legyen mondjuk: földadó.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.