Ha egyáltalán lehet ilyet mondani a következő kérdés mintegy állatorvosi lóként egymagában is képes reprezentálni az egész nemzeti konzultáció minden nagyszerűségét. Ebből egyértelműen látszik, hogy a konzultáció valós és minden kétséget kizáróan nemzeti. A felvetés így hangzik: Szükség van-e méltányos tehermegosztásra az állam, a nagyvállalatok, illetve a bankok és az emberek között akkor is, ha ez ellentétes az EU elvárásaival? De még mennyire! Vágja rá a választ semmi pillanat alatt a nemzeti konzultáló. Mi több, ugye a méltányos tehermegosztás úgy az igazán méltányos, hogy mivel az álam , a nagyvállalatok és a bankok nagyok és erősek, én meg kicsi vagyok és gyenge cepüljenek ők amit lehet, az én hátamon már így van elég nagy púp. Ez utóbbi sajnos kétségtelenül igaz.
Csakhogy, ha netán nemzeti konzultálónk esetleg egy percet gondolkodik mielőtt eldönti, hogy az adott kérdésben hova konzultáljon akár eszébe is juthat miről is kérdik a véleményét, amikor már szinte minden eldőlt. A telefonadót nem hogy elfogadták már megtörtént az első módosítása is. A biztosítási adóról, a pénzügyi tranzakciós adóról szóló törvény javaslatokat már tárgyalja a parlament. A kérdés mintha már eldőlt volna. Akkor meg mit macerálnak- gondolhatja dühösen és ha a kérdések megválaszolása helyett mérgében híreket hallgat, újságot olvas az is feltűnhet, hogy a telefonadó kapcsán az érintett társaságok egy része már most jelzi, hogy az új adóterhet, fájdalom de kénytelen lesz áthárítani vevőire, persze nem az egészet, de egy jó részét mégis csak. Na. de mi lesz így a méltányos tehermegosztással? Megint csak az én hátamon nő a púp! Most már aztán végképp nem értem mi végre a konzultáció? Hát azért, hogy nemzeti legyen.
Az nem kérdés, hogy a kormány eldöntötte a „méltányos tehermegosztást”, az is kezd egyre nyilvánvalóbbá válni, hogy mennyire tehermegosztás, arról nem is beszélve, hogy mennyire méltányos. Ami még hátra van az az EU. Pontosabban támaszt- e az Unió kifogásokat a méltányos tehermegosztás kormány által választott módja ellen. Mert ha igen, ezekkel szemben jól jöhet egy többszázezres akarat nyilvánítás. Mit tehetünk kedves EU, ez a magyar emberek többségének akarata.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.