Parányi pont lévén a végtelen nemzeti konzultáció tengerében eszünk ágába sem jutna a kormány e célra szánt 16 kérdésével egyszerre megpróbálkozni. Ezért egyrészt azokat a kérdéseket válogattuk ki, amelyek közvetlenebb kapcsolatot mutatnak az adózással, másrészt egyszerre csak egy kérdő jel kiegyenesítéséhez volt merszünk nekiveselkedni.
Így aztán a mi próbálkozásunk nem is igazán tekinthető konzultációnak, legfeljebb nagy jó indulattal egyfajta nemzeti füstölgésnek. Elsőként azt a kézenfekvő felvetést vennénk közelebbről szemügyre: Legyen- e lehetőség a 20 főnél kevesebb embert foglalkoztató magyar vállalkozásoknak az átalányadózásra? Mivel nagy barátai vagyunk a magyar vállalkozásoknak kapásból mindjárt azt mondanánk: persze, legyen. De másodjára azért, csak felmerül bennünk a kérdés, miért pont a 20 főnél kevesebb embert foglalkoztató magyar vállalkozások részeljenek ebben a szerencsében? Aztán az sem mindegy azért, hogy ezeknek a vállalkozásoknak mekkora az árbevételük, bár erről nem szól a fáma. Lehetett volna például úgy megfogalmaznia a kérdést, hogy legyen-e lehetősége a mikró vállalkozásoknak az átalányadózásra?
Ebből az érdeklődő mindjárt tudná, hogy a tíz főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató és legfeljebb két millió eurónak megfelelő forint összegű árbevételt elérő vállalkozásokról van szó. A húsz fős foglalkoztatási határ ezt meghaladja, de lényegesen kevesebb, mint a kisvállalkozások ötven főt el nem érő foglalkoztatási határa. Most akkor kire akarják szabni ezt az átalányadózást, úgy tűnik mindegy, csak magyar legyen, végtére is nemzeti a konzultáció.
A másik, szintén nem elhanyagolható kérdés, az lenne, tulajdonképpen jó lesz-e ennek a derék 20 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató magyar vállalkozásnak, ha átalányadózik? Erre a korrekt válasz, az, hogy attól függ. Mármint, hogy milyen feltételekkel kell majdan átalányadóznia az érintett vállalkozásnak. Gondoljunk csak az EVÁ-ra, már csak azért is, mert vélhetően ezzel a kérdéssel kívánják előcsalogatni a lecserélését igazoló népakaratot. A feljebb való időkben, amikor még 25% volt az adókulcs a többi lehetőséghez képest előnyösnek tűnt. Ellentétben a napjainkkal, amikor 37%-os adókulccsal kell teljesíteni ezt az adónemet.
Az adókulcs emelés abból a szempontból bölcs döntés volt, hogy így a kutya se fogja bánni, ha megszűnik az EVA. Kivéve, ha egy még rosszabb paraméterekkel rendelkező adót kapunk helyette. De, térjünk vissza az eredeti témánkhoz, most akkor, hogyan nemzeti konzultáljunk, legyen-e átalányadó a húsz főnél kevesebb embert foglalkoztató magyar vállalkozásoknak avagy ne?
Tekintve, hogy csak azt nem lehet tudni mely vállalkozói kör, milyen feltételekkel történő átalányadózásáról lenne szó, lehetne ez akár teljesen mindegy is. Azonban, hogy még se kerüljük meg a kérdést azt javasoljuk, akik haragszanak a 20 főnél kevesebb embert foglalkoztató magyar vállalkozásokra és úgy vélik, hogy ez az átalányadózás maga lesz a Kánaán, azok nemzeti konzultáljanak oda, hogy ne legyen nekik átalányadózás. Az ellenkező álláspontos lévők és a kormánnyal együtt reméljük, ők lesznek többen úgy konzultáljanak, hogy legyék csak átalányadózás. Aztán a konzultáció kezdeményezői majd eldöntik (ha már meg nem tették), hogy kiknek és milyen.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.