Adóhírtár

Úgy lehet, az idővel van a probléma. Vagy nincs elegendő vagy nagyon szalad, de kevés az az új adójogi megoldás amely módosítás nélkül kibír legalább egy évet. Azt az egyébként kézenfekvő lehetőséget most nagyvonalúan vessük el, hogy a jogalkotónak olyannyira lóhalálában kell összeütnie az adótörvényeket is, mást nem igen tehet, mint rábízza a hibák kijavítását a mindent megoldó időre.

Így járt a látvány-csapatsportok támogatásának 2011. július 1-jén bevezetett intézménye is, a szabályait már 2011. december 17-én módosítani kellett. Nem csak a törvényi szintű előírásokat, hanem az annak végrehajtását szolgáló 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet egyes rendelkezéseit is. A jogintézmény lényege, hogy a látvány-csapatsportok támogatása jogcímén kifizetett összeg csökkenti a társasági adót. Az adókedvezménye igénybevételének feltétele a támogatási igazolásban szereplő összegű támogatás adózó részéről történő teljesítése. Bevezetésének nyilvánvaló célja pedig nem más, mint a magántőke számára kívánatossá tenni a hazai sport támogatását.

Ezt a NEFMI illetékese akkoriban valahogy így fogalmazta meg: „A vállalkozás, vagy a társaság leírhatja a támogatás összegét adóalapjából, majd a csökkentett adóalapból még a támogatás mértékével egyező adókedvezményt is igénybe vehet”....„Ez a kettős kedvezmény tehát valójában egy reálhozammal kecsegtető befektetési forma”. Tekintve, hogy az ily módon kedvezményezett sportágak lelkes hívei közé tartozom, csak helyeselni tudom, ha sikerül megoldani legalább ebben a körben az egyébként igen csak legatyásodott sportfinanszírozást. Ugyanakkor azokat az érveket is érteni vélem, melyek szerint sajnos akad még széles e hazában néhány alulfinanszírozott, szintén fontos terület, mint például az egészségügy vagy oktatás, kutatás-fejlesztés és valószínű napestig lehetne folytatni a sort.

Hogy miért éppen a látvány-csapatsportokra esett a választás? Tartok tőle, hogy a kérdés nem feltétlenül adójogi természetű, így a döntés lehetőségét a köz bölcsességére hagyom. Inkább gyarapítanám a megoldásra váró problémák sorát egy újabbal. Itt vannak példának okáért a hazai kis – és középvállalkozások. Úgy tűnik, bár valamennyi kormány, szóban legalább is keblére ölelte ezt a vállalkozói kört érdemi támogatást rendszerint valamely aktuálisan súlyosabbnak vélt probléma okán nem igen kaptak.

Ez, az elmúlt két évben annak ellenére sem változott, hogy a jelenlegi adminisztráció deklarált célja a hazai középosztály megerősítése. Tartok tőle, hogy ehhez az adó- és gazdasági környezet alakulására is tekintettel már nem elegendő a lelkesítő buzdítás: hajrá középosztály! Egyéb lehetőség pedig sem a gazdaság élénkítésre, sem az említett vállalkozói kör célzott támogatására a jövő évi költségvetés terveiben nem igen látszik. Esetleg megfontolandó lenne a látvány-csapatsportok támogatása mellett, nehéz időkben akár e helyett is, a magántőke számára a kis-és középvállalkozások megsegítését kívánatossá tenni. Befektetési célnak talán ez sem rossz.