Ha nem a mi bőrünkre menne, akár igazán élvezhetnénk is a „hogyan faragjunk adót” című játékot. Ezúttal Varga Mihály Miniszterelnökséget vezető államtitkár mutatta be, miként repkednek szanaszét a forgácsok és rajzolódnak ki szorgos kezek nyomán a tranzakciós adó körvonalai. Bár az MTI híradása szerint még nincs végső változat, de a kormányzati javaslatot az NGM vizsgálja, elemzi, hogy pontosan kire, milyen határok, és keretek között, milyen nagyságrendben lehet majd tervezett adót kivetni. Igazán nincs jelentősége csak úgy eszembe jutott, hogy a vajon ki készítette a kormányzati javaslatot, ha most az NGM-nek kell vizsgálnia. Vagy a minisztérium netán saját javaslata megvalósíthatóságát vizsgálja? De nem is fontos. Az viszont sokkal inkább, hogy államtitkár tájékoztatójából megtudhattuk, bár több felvetés is van arról, kinek kell majd beszednie és átutalnia az adót a költségvetés számára, az biztosnak látszik, hogy nem a magánszemélyeknek.
Ez persze nem azt jelenti, hogy a pénztárcánk ez ügyben mentesülne minden teher alól, egyszerűen csak leveszik a vállunkról a nyűgöt és nem kell bevallással, adóbefizetéssel bíbelődnünk. Elég ha fizetünk, mármint a bankoknak a nagy valószínűséggel ránk áthárított költségeit. Hát legalább ennyi mindenkinek jut az állami gondoskodásból. A jó hír az, hogy már biztosnak látszik, az adó a pénzforgalomhoz kötődik majd így, aki kevesebb utalást hajt végre, az kevesebbet fizet – szólt az államtitkári intelem. Azt azért senkinek sem javallanánk, hogy e logika mentén várja csak össze nyugodtan a közüzemi számláit és decemberben fizesse ki az egészet egy összegben, részben mert valószínű, adót így sem takarít meg, viszont tuti, hogy lekapcsolják minden közüzemi szolgáltatásról. Ez ugyan valóban maga a takarékoskodás, viszont nem biztosít valami fene nagy komfort érzetet. Sajnos hasonlóan szomorú következményekkel járna, ha adóoptimalizálás címén a közüzemi költségeinknek például csak a tíz százalékát fizetnénk meg.
Egyetlen járható útja látszik az adómegtakarításnak, vágjunk mindjárt a közepébe és csökkentsük a közüzemi költségeket, mondjuk azzal az egy ezrelékkel, ami a tervek szerint átutalásainkat adóként terhelné. A tájékoztatásból egyértelmű, bár alakulnak a dolgok, de úgy tűnik, a tranzakciós adó végleges formájának eléréséhez még jó néhányszor fel kell emelni a fejszét. Csak a nagy sietségben el ne baltázzák, mert arra is mi faragunk rá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.