Adóhírtár

Nehezen alakul a jövő évi költségvetés, mint púpos gyerek a prés alatt. Szerencse, hogy idejekorán elkezdték fabrikálni. Bár vannak, akik szerint inkább korán, mint ideje. Lévén hogy a bevételi oldal jelentős részét kitevő adók közül egynémely végleges formában talán még a fejekben sem létezik. Részben ezért mind  az ÁSZ, mind a Költségvetési Tanács jelentős kockázatokat lát még a jelenlegi változatban.  

A Számvevőszék  az adóbevételek 70%-át   tartja egészben vagy részben megalapozottnak, ebből az is következik, hogy 30%-ot meg nem. A Költségvetési Tanács pedig  komoly kockázatként értékeli, hogy a kabinet annak ellenére nem változtat makrogazdasági prognózisán, hogy  minden ismert trend arra mutat,  a GDP dinamikája idén és jövőre is érdemben lehet alacsonyabb a kormány által feltételezettnél. Emellett véleménye szerint a stabilitás megőrzése érdekében hozott intézkedések egy része is gyengíti a gazdaság dinamizálásnak lehetőségeit.

További  jelentős problémákat lát abban, hogy  "költségvetési törvényjavaslatban szereplő bevételek jogszabályi kidolgozottságának, hatásmechanizmusainak színvonala, háttérszámításokkal való alátámasztottsága egyenetlen, esetenként nem megfelelő".  Itt van példának okáért a tranzakciós illeték. Egy ilyen mértékű adóterhelés elkerülhetetlenül változtat a gazdaság szereplőink magatartásán is,  a Tanács véleménye szerint a költségvetési törvényjavaslat azonban nem számol az új adóintézkedések miatt fellépő negatív hatásokkal és kockázatokkal.

Ráadásul úgy épít erre az adóbevételre, hogy annak konkrét formája nem ismert. S hogy mennyire nem, annak a  kormánypártok frakció vezetői a megmondhatói.  Azt javasolják ugyanis, hogy a nyugdíjak és a családtámogatások, a családi pótlék, a gyes és a gyed folyósítását ne sújtsa a pénzügyi tranzakciós illeték.  Ezt  a Fidesz frakcióvezetője még megfejelte azzal, hogy a jelentős exporttevékenységet kifejtő cégek esetében a vállalatközi pénzforgalmat nem érdemes a tranzakciós illeték hatálya alá vonni. A törvény javaslathoz képest nem elhanyagolható változást jelenthet, hogy  fizetési műveletenként hatezer forintban maximálná a tranzakciós illetéket az Országgyűlés költségvetési bizottsága. Kiemelnék az illetékfizetési körből a készpénzbefizetést ugyanakkor kiterjeszteni javasolják a törvény tárgyi hatályát a jegybanki - legalább egynapos, legfeljebb kéthetes – betételhelyezésekre ami azért egy kisebb fajta varázslat, mivel a jegybank tulajdonosa az állam. A

bankközi műveleteket az értékpapír-piaci műveletekhez hasonlóan  teljes körűen mentesítené a bizottság javaslata az illetékfizetési kötelezettség alól. Mindemellett csak úgy röpködnek a százmilliárdok a  jövő évre ebből az adónemből  tervezett bevételeket illetően. Ilyen körülmények között könnyen igaza lehet a Költségvetési Tanács elnökének, hogy a korábbi változathoz képest megemelt Országvédelmi Alap még jelenlegi méretében sem arányos a kockázatokkal. Márpedig, ha  a tartalékok nem nyújtanak teljes egészében fedezetet  egy a tervezettnél jóval kedvezőtlenebb makrogazdasági forgatókönyv esetére, van esélye annak, hogy szépen fogalmazva további hiány csökkentő lépéseket kell majd tenni.

Ezek elvileg lehetnek kiadás mérséklő vagy bevétel növelő intézkedések.  Hogy valóban szükség lesz-e ilyen megoldásokra és mik lesznek azok, azt majd kiforogja az idő. Bár talán jobb lenne ezt nem megvárni, mert ha az idő pénz, és ez a költségvetés esetében is igaz akkor célszerű lenne újra átgondolni a feladatot a véleményezésre rendeltetett szervezetek észrevételei alapján. Hátha így nem folyna ki a kezünk közül sem az idő, sem a pénz.