HTML

Adóinfók ingyen

       ADÓklub-Adóinfók 

Hirdetés

iNTERFÉSZ

interfesz_logo_160.png

A blog az iNTERFÉSZ támogatásával készül.
Összekapcsoljuk a valódi és a digitális világot.

ADÓklub

Az ADÓklub blogja http://www.adoklub.eu/

Friss topikok

Címkék

.Európai Bíróság (1) 1% (1) 1153E (1) 12T101E nyomtatvány (1) 12T201T nyomtatvány (1) 1 százalék (1) 2013 (3) adminisztráció (1) adó (45) adóbeszedés (1) adóbevallás (4) adóbevétel (1) adócentralizáció (2) adócsalás (2) adócsökkentés (1) adóelkerülés (2) adóellenőr (1) adóellenőrzés (2) adóelvonás (1) adófizetés (2) adóhatóság (2) adóhatósági felügyelet (1) adóhiány (1) adókedvezmény (2) adókéub (1) adóklub (1) adókulcs (1) adómentes (1) adómódosítás (1) adóregisztrációs (1) adóregisztrációs eljárás (1) adóregisztrációs ellenőrzés (1) adórendszer (3) adós (1) adósaláta (1) adósság (1) adószakértő (1) adószakértői ellenjegyzés (1) adószám (1) adótanácsadás (6) adótanácsadó (1) Adótanácsadók Országos Egyesülete (1) adótartozás (1) adótartozásért való felelősség (1) adótervek (1) adózás (7) adó csökkentés (1) adó törvény (1) Áfa (1) ÁFA (1) áfa (5) áfa csalás (1) áfa igénylés (1) áfa levonási jog érvényesítése (1) áfa levonás megtagadhatósága (1) áfa összesítő jelentés (1) áfa visszaigénylés (1) ajánlat (1) alanyi adómentesség 2013 (1) alanyi adómentesség feltételei 2013 (1) alkalmazás (1) államháztartás (1) állatorvosi ló (1) apple (1) áraszolgáltató (1) átalányadó (1) átmeneti áfa szabályok 2013 (1) autó (1) autószerelő (1) azervíz (1) a következő lépés (1) balatonboglár (1) balesetbiztosítás (1) baleseti adó (3) bankszámla nyitási kötelezettség (1) befizetés (2) Bejelentkezési határidő KIVA (1) Bejelentkezés a KIVA hatálya alá (1) Bejelentkezés KATA adóalanyként (1) belföldi illetőség (1) benyújtás (1) benzin (1) béremelés (1) bérköltség (1) beszámoló (1) betegbiztosítás (1) bevallás (4) bevétel (4) bevetési főigazgatóság (1) Bevetési Főigazgatóság (1) Biotechbuild (1) bírság (6) bizonyítási eszközök (1) bizonyítvány (1) bizottság (1) biztosítás (2) biztosítási adó (3) biztosító (1) bkv (1) bod Péter Ákos (1) bordélyház (1) Boros Tamás (1) Borsik Lajos (1) börtön (1) búcsú (1) büntetés (3) bürokrácia (1) C-368/09 ügy (1) calameo (1) CASCO (1) cégbejegyzés (1) céginformáció (1) cégkontroll (1) céglovag (1) cégnyilvántartás (1) CIG (1) cigaretta (1) cím (1) Címkék (1) civil szervezetek (1) csalás (5) csapatsport (1) Cséfalvy Zoltán (1) csempész (1) csodafegyver (1) csökkentés (1) Diego Massidda (1) domino (1) dugódíj (1) E-centrum (1) e-számla (1) EB (1) éberség (1) Economist (1) EDI (1) egészségnevelés (1) egyes adókötelezettségek teljesítésre irányuló ellenőrzés (1) egyházak (1) egykulcsos (1) egykulcsos adó (1) egyszerűsítés (1) Egyszerűsítési Program (1) elektronikus aláírás (2) élelmiszerlánc felügyeleti díj (1) elenőrzés (1) életbiztosítás (1) elfogadás (1) eljárás (2) ellenőr (2) ellenőrzés (13) előélet (1) elvárások (1) elvétel (1) emelés (1) energiapiac (1) engedélyezett készpénzforgalom mértéke (1) eredmények (1) értékelés (1) értéknövekedés (1) esti mese (1) eu (1) EU (3) Európa (1) Európai Bíróság (1) Európai Bizottság (1) európai bizottság (1) európai unió (1) Európai Unió (1) európa bajnokság (1) Európa Bajnokság (1) Eu Bíróság ítéletei és az áfa levonási jog (1) EVA (4) feketegazdaság (2) fekete gazdaság (1) fekete munkás (1) félidő (3) fellebbezés (1) feltételek (1) fesztivál (1) Fidesz (3) fidesz (1) fiktív cég (2) fiktív számla (2) film (2) finanszírozás (1) fizetés (2) foci (1) foglalás (2) fokozott adóhatósági felügyelet (2) földbirtok (1) földtörvény (1) föld törvény (1) football (1) frakció (1) füstölgés (1) gazdaság (1) gazdasági kamara (1) gazdaságpolitika (1) gázolaj (1) gázszolgáltató (1) GDP (2) gond (1) határidő (2) határozat (3) hatás (1) havidíj (1) helyi adó (1) hiány (1) hídpénz (1) hírlevél (2) hozzájárulás (1) hungaroring (1) ideiglenes (1) időpont (1) illeték (3) IMF (1) informatikai (1) ingatlan (1) ingatlanadó (4) internet (1) internetadó (1) ipad (2) iphone (1) ítélet (1) járulék (1) javaslat (1) jelentés (1) Jobbik (1) jóslat (1) jövedéki adó (1) kalkuláció (1) kamion (1) KATA (2) KATA 2014 (1) KATA alanyai (1) KATA Fórum (1) kata tanácsadás (1) kedvezmény (3) kérdőív (1) kerekasztal (1) készpénz (1) készpénzforgalom (1) kettős adóztatás (1) Kettős adóztatást kizáró egyezmények (1) kézbesítés (1) kiadás (1) kína (1) kisadózó (2) kisadózó 2014 (1) kisadózó vállalkozás (1) kiskapu (1) kisvállalati adó (1) kisvállalkozás (1) kitöltési (1) KIVA (1) KIVA bejelentkezési lap (1) KIVA bejelentkezés visszavonása (1) KKV (1) kockerd (1) költségvetés (4) Költségvetési Tanács (1) költségvezés (1) kontroll (1) könyvelő (1) könyvvizsgáló (1) korlátozott készpénzforgalom (1) kormány (1) körültekintés (1) kötelezettség (1) kötelező (1) közösségi közlekedés (1) krokodil (1) KSH (2) kulcs (1) külföldi (1) különadó (4) labdarúgó (1) László Csaba (1) látvány (1) létérdekek központja (1) levél (1) levonás (1) LMP (1) luxus (1) mac (1) mágia (1) Magyarország (1) Magyary Program (1) magyar kormány (1) Master-Copy (1) Matolcsy (3) Matolcsy György (1) meghatalmazás (1) megszorítás (1) megtagadás (1) megtévesztés (1) Mellár Tamás (1) mellékhatás (1) mérleg (2) mikrovállakozás (1) mikrovállalkozás (2) Milsec (1) minimálbér (1) MNB (1) mobil (1) mobiltelefon (1) mobil fizetés (1) módosítás (2) mulasztás (1) mulasztási bírság (1) munka (1) munkabér (1) munkahely (1) munkahelyteremtés (1) munkahelyvédelem (1) munkahely teremtés (1) munkanélküliség (1) művészetek völgye (1) nav (8) NAV (21) NAV. ellenőrzés (1) negyedéves (1) német (1) németország (1) Nemzetgazdasági Minisztérium (1) nemzetgezdaság (1) nemzeti (1) nemzeti konzultáció (6) ngm (2) NGM (8) növekedés (4) nyitvatartás (1) nyomozás (1) nyomtatvány (2) nyugdíj (1) nyugta (1) OECD (1) OEP (1) okostelefon (1) oktató (1) önadóztatás (1) önellenőrzés (1) önkéntes (1) önkormányzat (2) online adótánácsadás (1) online adótanácsadás (3) orbáb (1) Orbán Viktor (1) örökös felelőssége (1) örökség (1) országgyűlés (2) országvédelmi alap (1) ortodox (2) Oszkó Péter (1) ösztönzés (2) ötkulcsos (1) ötlet (1) ötletbörze (1) ötletek (1) partner (1) Pávatánc (1) pénzügyi (1) Pénzügyi Ágazati Közfelügyelet (1) per (1) pihenő (1) Policy Solutions (1) pornó (1) posta (1) próbavásárlás (2) Raab-Credit (1) rab (1) rabszolgakódex (1) regisztráció (1) regisztrációs adó (1) rekord (1) rendszám (1) rendszám kiadás (1) részletfizetés (1) revízió (1) Robin Hood (1) Roubini (1) saláta (1) saláta törvény (2) sárgacsekk-adó (1) sárgacsekk adó (2) sárga csekk (1) SciamuS (1) segítség (2) Simor András (1) SMS (1) sms (1) sorbanállás (1) spekuláció (2) statisztika (1) szabadságvesztés (1) szabály (1) számítás (1) számla (4) számla adatok (1) számla liberalizáció (1) számok (1) számvetés (2) Széchenyi kártya (1) széf (1) Széll Kálmán (1) széll kálmán (1) széll kálmán terv (5) személyi jövedelemadó (1) szépségipar (1) Szép kártya (1) szerencsejáték (1) sziget (1) szja (2) SZJA (4) szja bevallás (1) szlovák (1) szlovákia (1) szlovák rendszám (1) szociális (1) szolgáltatás (1) szolidaritási díj (1) sztriptíz (1) Szun Ce Vu (1) szűrő-vizsgálat (1) t-mobile (1) táblagép (1) tagság (1) támogatás (1) tárgyalás (1) tarifa (1) társadalmi egyeztetés (1) társasági adó (1) társaságok (1) tartozás (2) távcső (1) távközlési adó (3) távközlési szolgáltatási adó (1) teher (1) tehermegosztás (1) telefon (1) telefonadó (8) telefonálás (1) telefondíj (1) telekommunikációs adó (1) telekom adó (1) telenor (1) telko (1) tényleges (1) teremtés (1) terv (5) terve (1) tervek (1) tervezet (6) tervezett (1) tetoválás (1) tiltakozás (1) Titanic (1) tíz perc (1) történet (1) törvény (7) tranzakciós (2) tranzakciós adó (5) tranzakciós illeték (1) tündérmese (1) ügyfélazonosítás (1) ügyfélszolgálat (5) ügyintézés (2) új (1) uniós forrás (1) unortodox (2) útmutató (2) üzemanyag (1) üzemanyagár (1) üzembehelyezés (1) vagyonadó (2) vagyonosodási vizsgálat (1) vagyonszerzés (1) választás (1) vállakozó (1) vállalkozás (1) válság (1) vám (1) Vámosi-Nagy Szabolcs (1) várakozás (1) varázslat (1) Varga Mihály (1) védelem (1) vezetékes (1) videó (1) visszautasítás (1) vita (1) vízio (1) vizsgálat (3) Vodafone (1) vodafone (1) windows (1) Címkefelhő

Blogajánló

Számla- és cégkontroll

kontroll_allo 160.jpg

2013.11.05. 16:41 adoszaki

KATA 2014

KATA fórum.jpgAz eddig rendelkezésre álló információk  alapján sok minden mondható, csak az nem, hogy a KATA vállalkozók tömegeinek csavarta volna el a fejét. A várakozástól bizonyosan elmaradt azok száma akik ezt az adózási formát választották. Hogy jövőre kívánatosabb legyen a „menyasszony” arról a jogalkotó próbál gondoskodni a 2014-re benyújtott adótörvényeket módosító jogszabály csomag keretében.

Arról szó sincs, hogy tetőtől talpig átplasztikáznák a KATÁT. Jellemző módon inkább a kisebb szépséghibákat igyekeztek eltüntetni, de azért akad egy-két jelentősebb ráncfelvarrás is.

Ezek közül most a főállású kisadózó  2012. évi CXLVII. törvény 2.§-ban található  fogalom meghatározásának tervezett módosítását tekintjük át. Már az is javára írható a tervezetnek, hogy kevésbé körmönfontan próbálja megfogalmazni a feltételeket. Így nemes egyszerűséggel azt mondja főállásúnak tekintendő minden kisadózó kivéve azokat akik a tárgyhónap egészében megfelelnek  a felsorolt feltételek valamelyikének.

Az első feltétel amely felmentést ad a főállású státusz alól az, ha a kisadózó legalább heti 36 órás munkaviszonyban áll. A korábbi szabályokhoz képest a tervezet kedvezményt biztosít azzal, hogy előírja,  a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani. Így a különböző részmunkaidőkben foglalkoztatottak, ha egyidejűleg fennálló munkaviszonyaikban a munkaidejük eléri a heti 36 órát az eddigi havi ötvenezer helyett 25.000.- Ft-ból megúszhatják a KATÁT.

A további b-f pontok alatt meghatározott feltételeket érintetlenül hagyja a tervezet. Viszont, hogy ne csak a munkaviszonyban lévőket hozza előnyösebb helyzetbe beiktat egy új, g jelű pontot. E szerint  akkor sem kell a kisadózót főállásúnak tekinteni, ha a tárgyhó egészben  a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is. Így aztán a nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és társasvállalkozó is részesülhet a havi 25.000.- Ft-os KATA fizetés áldásaiból, ha a fenti jogviszonya mellett kisadózónak minősül. Sőt ha valaki a kisadózói lét többszörözéséhez kapna kedvet, a jövőre nézvést ezt azzal ösztönözné a tervezet, hogy csak az egyik ilyen jogviszonyában tekintené főállásúnak a többiben már nem. Így a csak kisadózóként  szereplőknek is lehetőségük nyílna  a további kisadózói viszonyukban a havi 25.000.- Ft-os KATA fizetésre.

A fentieken túl még jó néhány változási lehetőséget tartalmaz a jogszabály tervezet. Ha ezekről szeretnél tájékozódni látogass el az ADÓklub oldalaira.   Ha jogszabály szöveg pontos változásai is érdekelnek regisztrálj ingyenesen az ADÓklubba és a tervezett változásokat innen letöltheted.

Ha az elérhető információk ellenére úgy érzed nem ártana némi segítség a KATA szabályai közt való biztonságos eligazodáshoz javasoljuk csatlakozz a decembertől induló KATA – Fórumunkhoz. Részletesebb információkat erről itt találsz.

Szólj hozzá!

Címkék: KATA 2014 kisadózó 2014 KATA Fórum


2013.09.21. 19:45 adoszaki

A KOCKERD kockázatai

kédőív.pngA fokozott adóhatósági felügyeletet elrendelő határozatokban gyakran találkozhatunk a következő mondattal: „ A kockázatelemzési eljárás során az adózót- a hivatkozott jogszabályi rendelkezésnek megfelelően – a tevékenység folytatásához szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek fennállásának ellenőrzése céljából …....... napján kelt, …........ iktatószámú kérdőív kitöltésére felhívó végzéssel a KOCKERD nevű nyomtatvány kitöltésére hívtam fel.”  A hivatali nyelvezet szörnyűségeit, javaslom most tegyük félre, bár bizonnyal megérne nem is egy „misét”. Ami pedig  a kockázat elemzés kérdését illeti bár igen  fontos ezúttal nem bonyolódnánk bele, ajánljuk viszont minden érdeklődőnek a témával foglalkozó „Kockázatok, elemzések” című írásunkat. 

Maradna ezúttal témául maga a „KOCKERD nevű nyomtatvány” illetve annak kitöltése. Követve a fokozott adóhatósági felügyelet elrendelésének témánkhoz kapcsolódó menetrendjét fontos, hogy a kitöltött és az adóhatóság részére megküldött kérdőív alapján, az abban közölt adatok valóságtartalmának, hitelességének vizsgálatára az adóhatóság az érintett vállalkozásnál az egyes adókötelezettségek teljesítésre irányuló ellenőrzést folytathat le.

Az ellenőrzések valóban egyrészt a KOCKERD nyomtatványon szereplő információk valóságtartalmának ellenőrzésére vonatkoznak, de alapvető céljuk mégis csak annak meghatározása van-e indok a fokozott adóhatósági felügyelet elrendelésre. Persze, ha már ott járnak arra is figyelmet fordítanak teljesítette-e az adózó valamennyi kötelezettségét ideértve többek között az adóbevallási, adófizetési és bejelentési kötelezettségeket is. Mindezekhez felhasználja a KOCKERD kérdőív feldolgozása során nyert információkat is. Például az ott megjelölt tevékenység kezdési időponthoz viszonyítja a bejelentési kötelezettségek teljesítését. Ellenőrzi a megjelölt tárgyi eszközök meglétét illetve a bérelt vagy saját székhely, telephely alkalmasságát a megjelölt tevékenységek folytatására. Felméri, hogy a kérdőíven megjelölt tevékenységek folytathatók-e az ott megjelölt alkalmazotti létszámmal.Összeveti a vállalkozás által a tevékenység finanszírozására megjelölt pénzügyi forrásokat a megjelölt t tevékenységek forrásigényével.

Többek között ezek eredményeként dönt a NAV a fokozott adóhatósági felügyelet elrendeléséről illetve az ellenőrzés során megállapított mulasztások bírságolásáról. Ezért egyáltalán nem közömbös hogyan töltöd ki a kérdőívet. Javasoljuk a kitöltés előtt tájékozódj a lehetséges kockázatokról. Ha ennek során segítségre van szükséged ajánljuk figyelmedbe az ADÓklub  KOCKERD kérdőív kitöltésével kapcsolatos ingyenes tájékoztató anyagait. Légy az ügyfelünk díjfizetés nélkül, kérd tájékoztatóinkat és csökkentsd a minimálisra a KOCKERD kockázatát!

Szólj hozzá!

Címkék: adótanácsadás kockerd fokozott adóhatósági felügyelet egyes adókötelezettségek teljesítésre irányuló ellenőrzés


2013.09.04. 15:53 adoszaki

Kockázatok, elemzések

imagesCAX7R0UD.jpgAz Art 90.§ (7) bekezdése szerint az adóhatóságnak ha akarja, ha nem naptári évenként az adott évben jogelőd nélkül alakult gazdasági társaságok legalább 10%-át kockázatelemzés alapján ellenőrzésre kell kiválasztania. Nem gondoljuk, hogy a NAV-nál ez különösebb lelki meghasonláshoz vezetne, azt viszont helyénvalónak vélnénk, bár ezt semmiféle regula nem írja elő, ha az új vállalkozást alapítani szándékozók is elvégeznék a maguk kockázatelemzését.

Hogy milyen kockázatokat kéne elemezni, az egyértelműen kiderül  az Art  említett rendelkezésének folytatásából. E szerint a kiválasztott adózóknál az adóhatóság az adószám megállapítását követő 90 napon belül helyszíni ellenőrzés keretében az adózó által bejelentett adatok, így különösen a székhelyre, a központi ügyintézés helyére, a szervezeti képviselőre vonatkozó információk valóságtartalmát, hitelességét, valamint az egyes adókötelezettségek teljesítését vizsgálja. Ez még csak rendben is lehetne, de nem áll meg itt a történet. A gazdasági társaság tagjainak, vezető tisztségviselőinek korábbi gazdasági tevékenységével, adózói múltjával kapcsolatban rendelkezésére álló adatokat is feldolgozzák.  Ennek keretében különösen az iránt érdeklődik az adóhatóság, hogy  az újonnan alakult gazdasági társaság természetes személy tagja, vezető tisztségviselője bármely, korábban adószámmal rendelkező jogi személy, egyéb szervezet tagja vagy vezető tisztségviselője volt-e, illetve egyéni vállalkozóként, vagy adószámmal rendelkező magánszemélyként folytatott-e adóköteles gazdasági tevékenységet. Ha igen, van néhány körülmény mely az álmos könyvek szerint sem jelent jót a NAV berkeiben, sőt egyenesen azt eredményezi, hogy  adózási szempontból kockázatosnak ítéli az adóhatóság az újonnan alakult vállalkozást. Ilyen körülmények különösen ha

a) az adózó tagja, vezető tisztségviselője korábban olyan gazdasági társaság tagja vagy vezető tisztségviselője volt, aa) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adóhatóságnál nyilvántartott köztartozását nem egyenlítette ki, ab) amellyel szemben az állami adóhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, ac) amellyel szemben az állami adóhatóság üzletlezárás vagy az adóköteles tevékenység felfüggesztése intézkedést alkalmazott, ad) amelynek adószámát az állami adóhatóság felfüggesztette, illetőleg e törvény 24/A. §-a alapján törölte;

b) az adózó tagja, vezető tisztségviselője egyéni vállalkozói igazolványát öt éven belül az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adóval kapcsolatos fizetési, bejelentési, bevallási, nyilvántartási kötelezettség elmulasztása miatt vonták vissza

Az Art előírásain túl az adóhatóság a kockázatelemzés során erősen támaszkodik a tevékenysége során keletkezett adatokra is. Így további kockázatnövelő tényezőként tekintik, ha az adózói múltat a következő körülmények festik sötétebbre a kelleténél:

- bevallás benyújtási fegyelem több alkalommal történt megsértése, - veszteséges tevékenység hosszú távon, - bevallott közösségi beszerzési, értékesítési adatok eltérése a partnerországok adatszolgáltatásától, - bevallott export-import adatok eltérése a vámhatósági adatszolgáltatástól

Tovább ront a helyzeten az

- adóhiány jogerős megállapítása bevétel eltitkolás, és/vagy jogosulatlan általános forgalmi adó visszaigénylés, és/vagy fiktív számla kibocsátása, vagy fiktív költségszámla befogadása  illetve a céggel szemben lefolytatott becslési eljárás.

Szintén nem lopja be a NAV szívébe magát az a magánszemély, aki olyan társaságnak volt tagja, tisztségviselője, amely 

- jogutód nélkül megszűnt az állami adóhatóságnál adófolyószámlán nyilvántartott fizetési kötelezettség kiegyenlítése nélkül és/vagy

- felszámolási eljárással, vagy végelszámolás nélkül a cégnyilvántartásból való törléssel szűnt meg.

Azoknak a vállalkozásoknak a volt  tagjai sem várhatnak szíves fogadtatást az adóhatóságtól, melyekkel szemben a NAV  büntető feljelentést tett, vagy amelyek székhelyük gyakori módosításával sűrűn váltották adóhatósági illetékességüket, illetve az adóhatóság számára elérhetetlenek voltak.

Aki a fent említett tünetek egyikét - másikát tapasztalni véli magán nem árt, ha már a vállalkozás alapítását megelőzően könyvelőhöz és/vagy adószakértőhöz fordul egy  kis önkockázat elemzés és konzultáció végett. Ugyancsak hasznos lehet akár a fenti tünetek hiányában is segítséget kérni a KOCKERD kérdőív kitöltése előtt is. Ez utóbbi esetben támogatást jelenthet a kérdőív kitöltésében és a lehetséges következmények felmérésében az ADÓklub  e témakört feldolgozó ingyenes információs anyaga.

Szólj hozzá!


2013.08.26. 20:50 adoszaki

Ki fizet a végén?

imagesCALLBG3D.jpgEzt a kérdést azabályozza az 1990.évi XCIII. tv 25.§ (2) bekezdése. Egészpontosan arról rendelkezik hogy a házastársi vagyonközösség megszüntetése esetén az értékkülönbözetet a közös vagyon értékének figyelembevételével kell megállapítani. Az értékkülönbözet után a vagyonszerzés jogcímének megfelelő vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Ha valamelyik fél csak azért kap a közös vagyonból nagyobb részt, mert a közös tartozásból is többet vállalt át, és az átvállalt tartozás összege az értékkülönbözetet kiegyenlíti, illeték kiszabásának nincs helye.

Ami az illeték törvény idézett részeinek megfogalmazásában meglehetősen unalmasan hangzik sokkal izgalmasabb lehet éles helyzetben, még akkor is, ha a közösvagyon felosztása egyébként a legnagyobb egyetértésben történik. Mert miről is van szó?! Ha a vagyonfelosztás során valamelyik fél  a közösvagyonból a részére járó  mértéknél nagyobb részt kap  az érték különbözet után illetéket kell fizetnie. Az illeték mértékét a vagyonszerzés jogcíme alapján kell meghatározni. Eltérő lesz az illeték mértéke, ha az értékkülönbözet lakóingatlan vagy gépjármű megszerzéséhez kapcsolódik.  Az értékkülönbözet összegét a közös vagyon értéke alapján kell megállapítani. Ha az egyik fél azért szerez többet a közös vagyonból, mert a közös tartozásból is nagyobb részt vállalt és az átvállalt többlet tartozás összege azonos vagy nagyobb mint az értékkülönbözet összege, akkor nem lehet az értékkülönbözetre tekintettel illetéket megállapítani.

Tovább egyszerűsítendő a helyzetet segítségül hívjuk a NAV e rendelkezést magyarázó számszerűsített példáját:

A házastársi vagyonközösséget megszüntető szerződés alapján készített vagyonmérlegben a felek közös vagyonba tartozó vagyontárgyként tüntettek fel: egy „lakóház és udvar” megjelölésű ingatlant, melynek forgalmi értékét 15 000 000 forintban határozták meg. 2 000 000 Ft számlakövetelést a közös bankszámlán, műszaki berendezéseket, bútorokat, egyéb ingó vagyontárgyakat 3 000 000 Ft értékben. A felek nyilatkoztak a házastársi vagyonközösséget megszüntető szerződésben arról is, hogy az ingatlant 5 000 000 Ft értékű jelzálogtartozás terheli.

A közös vagyonba tartozó ingó és ingatlan vagyon értéke összesen 20 000 000 Ft, amit csökkenteni kell a 5 000 000 Ft közös tartozás összegével. Vagyis a feleket a 15 000 000 forint közös vagyonból fejenként megillető érték 7 500 000-7 500 000 Ft.

A feleség a házastársi vagyonközösséget megszüntető szerződés alapján megszerezte a közös tulajdonban lévő ingatlant úgy, hogy a szüleitől ajándékba kapott 2 500 000 forintból kifizette a férjét, illetve teljes egészében átvállalta az ingatlant terhelő jelzálogtartozást is, így az általa szerzett vagyon értéke 10 000 000 Ft lett.

A férj a közös vagyonból megszerezte a számlakövetelést és az egyéb ingó vagyontárgyakat 5 000 000 Ft értékben.

A feleség a közös vagyonból őt megillető ? rész értékéhez képest 2 500 000 forinttal nagyobb értékben részesült.

A férj a közös vagyonból őt megillető ? rész értékéhez képest 2 500 000 forinttal kevesebb értékben részesült, a közös tulajdon megváltásáért kapott 2 500 000 forintot a feleség pedig a különvagyonából fizette ki.

A feleségnek az értékkülönbözet alapul vételével visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetnie.

A többletszerzés lakásingatlan szerzéséből ered, tehát az 2 500 000 Ft illetékalap után 4% illetéket kell fizetnie, a fizetendő illeték pedig összesen 100 000 Ft lesz.

Hasonló a helyzet az éleettársak közös tulajdonának megszüntetése esetében, annyi eltéréssel, hogy az értékkülönbözet megállapítása a közös tulajdonból való részesedésük arányára figyelemmel történik.

Szólj hozzá!

Címkék: Címkék


2013.07.29. 19:06 adoszaki

Segítünk, hogy ne okozzon gondot

Vannak helyzetek, amikor a népi bölcsességek sem feltétlenül érvényesek. Itt van mindjárt az egyébként sok szempontból szimpatikus megállapítás, miszerint jobb adni, mint kapni. Ez a vélekedés helyén való lehet, ha pofonokról vagy akár ajándékról van szó, de nem hiszem, hogy túl sokan osztanák ezt az álláspontot az adók esetében. Főként, ha úgy hozza az élet, hogy egy jövedelem után többfelé kell adót fizetni.

Napjainkban már lényesen szabadabban vállalunk munkát, esetenként akár vállalkozunk is Európában. Így aztán sok más egyéb mellett van módunk azt is megtapasztalni, hogy a különböző államok „étvágya" között nincs jelentős különbség, ha adóbevételek megszerzéséről van szó.

gonddban (640x426).jpgAhhoz, hogy ne feltétlenül essünk áldozatául az egyes nemzeti adóhatóságok mohóságának vagy ami legalább ilyen rossz, saját tájékozatlanságunknak, a hazai adójogszabályok mellett nem árt ismerni az egyes államokkal kötött kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó Egyezményeket. Ha hozzájutottunk a bennünket érintő Egyezményhez rövid úton rájöhetünk, hogy a szabályok helyes alkalmazásához célszerű tisztába lenni olyan fogalmakkal, mint a belföldi illetőség, a létérdekek központja, az egyes jövedelem típusok meghatározása, a kettős adóztatás elkerülésének módjai.

Ezeket az ismereteket szedte csokorba az ADÓklub három ingyenes tájékoztatója.

Az első összeállítás a Kettős adóztatás és a belföldi illetőség címet viseli és megtudható belőle többek között mi a kettős adóztatást kizáró egyezmények lényege, hogyan alakul az adózás Egyezmény hiányában. De segítséget ad a belföldi illetőség szabályainak megértésében, gyakorlati alkalmazásukban, megtalálható benne a hatályos kettős adóztatást kizáró egyezmények listája is.

A második anyag címe: Jövedelem típusok, adóbevallás, adómegfizetés, főként az Egyezményekben általában szereplő egyes jövedelemtípusok meghatározásával foglakozik, de tájékoztatást ad a külföldi pénznemben megszerzett jövedelem átszámításáról, adóbevallás, adófizetés szabályairól.

A harmadik téma címe a Társadalombiztosítás, nyilatkozat minták, mely alapvetően az e körbe tatozó társadalombiztosítási szabályokról és alkalmazásukról szól, megtalálhatsz benne különböző nyomtatvány mintákat és azok letöltési lehetőségeit pl. a biztosítás igazolása, igénylőlap és nyilatkozat minták stb.

Hogyan lehet elérni az tájékoztatókat? Erre illetve a témához kapcsolódó további lehetőségekre vonatkozó információkat az ADÓklub honlapján olvashatsz.

Szólj hozzá!

Címkék: létérdekek központja kettős adóztatás Kettős adóztatást kizáró egyezmények belföldi illetőség


2013.05.12. 11:15 adoszaki

Fiktív számla

imagesCAYBKZWE.jpgFurcsa és talán kissé pontatlan is a fiktív számla elnevezés, ugyanis többnyire nagyon is valóságos, adott esetben akár első ránézésre teljesen rendben lévőnek látszó bizonylatok esetében használják. Valójában tehát nem a számla kitalált, képzeletbeli, hanem valamilyen formában a mögötte lévő gazdasági esemény. Így aztán lehet bár formailag kifogástalan egy számla, ha a számlakibocsátó nem adóalany, vagy ha számlában feltüntetett gazdasági esemény nem valóságos, illetve ha a gazdasági esemény nem a számlában feltüntetett felek között jött létre, az adóhatóság a számlát fiktívnek minősíti.  A felsorolt három indok valamelyikével találkozhatunk azokban az esetekben, amelyekben  a számla fiktív voltára tekintettel tagadják  meg az áfa igénylés lehetőségét.

Tartalmi hiteltelenség okán tekintik fiktívnek az olyan számlákat, amelyekben szereplő gazdasági események a számla szerinti felek között a megjelölt módon a valóságban nem mehettek, és nem is mentek végbe. Ha erre hivatkozik a tartalmi hiteltelenséget objektív körülmények alapján kell igazolja az adóhatóság. Ilyenek lehetnek az eladó oldalán a számlában szereplő termék vagy szolgáltatás teljesítését igazoló,  a készletnyilvántartásra, leltárakra, szállításra vonatkozó bizonylatok hiánya. A vevő nyilvántartásaiban a tárolásra, továbbértékesítésre vagy vállalkozási célú felhasználásra vonatkozó bizonylatok hiánya is alátámaszthatják az adóhatóság tartalmi hiteltelenségre való hivatkozását.

Ha az ellenőrzés a számla kiállítójánál állapít meg olyan hiányosságokat melyek kétségessé teszik a számla tartalmi hitelességét, de a vevő megfelelő módon igazolni tudja pl. az árú átvételét, annak tovább értékesítését, vagy saját vállalkozásban történő felhasználását akkor önmagában az eladó oldalán felmerülő hiányosságok nem alapozhatják meg a számla tartalmi hiteltelenségének megállapítását. Bár ez esetben még mindig felmerülhet annak a kérdése, hogy az adott ügylet a számlában megjelölt felek között jött-e létre. Amennyiben az bizonyítható, hogy nem a számla kiállítója volt a tényleges eladó vagy szolgáltató a számlát az ellenőrzés  szintén fiktívnek fogja tekinteni, amelyre így ez esetben sem alapítható áfa igénylés.

Mindebből következik, hogy a tartalmi hitelesség hiányára való hivatkozás esetén az adóhatósági megállapításokkal szemben akkor tudunk a siker reményében fellépni, ha  mégis bizonyítható lehet a termék vagy a szolgáltatás tényleges megléte, továbbértékesítése vagy vállalkozási célú felhasználása. Azt, hogy erre milyen eszközeink lehetnek az Art  97.§  (5) bekezdéséből ismerhetjük meg, mely példálózó módon sorolja fel  a fontosabb  bizonyítási eszközöket, amelyekkel élhetünk. Állításainkat bizonyíthatjuk  irat, szakértői vélemény, saját, képviselőnk, alkalmazottunk, illetőleg más adózó nyilatkozatával. De bizonyítási eszköz lehet  a tanúvallomás, a helyszíni szemle,  a helyszíni leltározás, más adózók adatai, az elrendelt kapcsolódó vizsgálatok megállapításai, az adatszolgáltatás tartalma, más hatóság nyilvántartásából származó vagy nyilvánosan elérhető elektronikus adat, információ is. A felsorolás nem tételes, tehát bármely egyéb lehetőség is igénybe vehető, mely alkalmas bizonyításra. Ha adólevonási jogod érvényesítéshez konkrét segítségre van szükséged, irány az ADÓklub!!   Ne feledd, a jóhiszemű joggyakorlás keretein belül érdemes mindent elkövetni állításaid alátámasztása érdekében, mert az Art 97.§ (6) bekezdése szerint a nem bizonyított tény, körülmény - a becslési eljárás kivételével - az adózó terhére nem értékelhető. Vagyis adott esetben akár az is eredmény lehet, ha sikerül kétségessé tenni az adóhatósági bizonyítékokat, de biztos sikerre, azaz a számla tartalmi hitelességének elismerésére csak akkor lehet számítani, ha  bizonyítani lehet, hogy az adott ügylet  a számla kiállítójával ténylegesen  létrejött és annak eredményét továbbértékesítettük vagy vállalkozási tevékenységünkhöz felhasználtuk. 

Szólj hozzá!

Címkék: fiktív számla áfa igénylés bizonyítási eszközök


2013.05.05. 09:57 adoszaki

Légy kellően körültekintő!

banya.jpgAz áfa levonási jog érvényesítése során gyakran hivatkoznak az érintettek az EU Bíróság számos ítéletében kifejtett, következetesen képviselt alábbi álláspontjára: azon gazdasági szereplőknek, akik minden tőlük ésszerűen elvárható intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy az ügyleteik ne valósítsanak meg - akár a héa, akár más adó tekintetében elkövetett - adókijátszást, annak kockázata nélkül kell, hogy bízhassanak ezen ügyletek jogszerűségében, hogy elveszítik az előzetesen felszámított héa levonásához való jogukat. Ez már első olvasásra is jól hangzik, de ahhoz, hogy a napi gyakorlatban sikerrel tudjuk alkalmazni a fenti elvet elengedhetetlen annak meghatározása mit kell értsünk „ésszerűen elvárható intézkedés” vagy ahogy a hazai joggyakorlat fogalmazott „kellő körültekintés” alatt. Jelenleg egyik fogalomnak sincs egzakt jogszabályi megfogalmazása, ezért különböző jogalkalmazói megközelítéseket felhasználva próbáljuk tisztázni a kérdést. Ezúttal  a 2010. évi CXXX tv. 47. §-ra tekintettel 2012.01.01-től visszavont   7003/2002. (PK. 21.) PM irányelv alapján.  Az irányelv bár visszavonása révén közvetlenül nem kötelező az adóhatóságra sem, de hatása  sok tekintetben mégis tetten érhető az ellenőrzések során megjelenő érvelésekben. Ezért nem teljesen haszon nélkül való áttekintése, ha konkrétabb segítségre van szükséged keresd fel honlapunkat!

Az irányelv a kellő körültekintés kérdését három összefüggésben vizsgálja, egyrészt a befogadott bizonylatok tekintetében, másrészt az ügylet körülményei alapján, harmadrészt az ismeretlen helyen tartózkodó számlakibocsátó esetében.

Kellő körültekintés a befogadott bizonylatok tekintetében:

Rögzítette az irányelv, hogy a számlát befogadó vevőnek az adóigazgatási azonosításra alkalmasság  feltételeit ellenőrizni - néhány kivételtől eltekintve - nem áll módjában. Azaz e kérdések nem tartozhatnak a kellő körültekintés körébe.  Amit elvárhatónak tekintett  a számlát befogadó adózótól az inkább a bizonylatok egyes formai elemeinek ellenőrzése. A kézi kitöltésű számla esetében ellenőrizhető például az, hogy a számla sorszáma nyomdailag előnyomott-e (kirakós bélyegzővel sorszámozott számla nem alkalmas adóigazgatási azonosításra), tollal, olvashatóan, és a törvényben előírt adattartalommal töltötték-e ki, az esetleges javításokat szabályszerűen végezték-e. A számítógéppel előállított számla esetében a vevőnek arra lehet rálátása, hogy a számla sorszámozott, példánysorszámozott-e, adattartalma megfelelő-e. Amennyiben a számlát befogadó vevő a kézi- illetőleg gépi számla fentiekben részletezett adatait ellenőrizte, az irányelv szerint e kérdésben  a tőle elvárható "kellő körültekintéssel" járt el.

Nagy értékű ügyletnél, nagy adótartalmú termék vásárlásánál (pl. üzemanyag, alkohol) új üzleti partner esetén, illetve minden olyan esetben, amikor a vétel körülményei eltérnek a szokásos kereskedelmi értékesítés körülményeitől (pl. a vevő nem üzletben vásárol) az irányelv a fentieken túl a kellő körültekintés körébe sorolta, hogy a vevő a cégnyilvántartásból megbizonyosodjon az adott cég létéről, adatairól, adószámáról. Álláspontja szerint a fenti adatok nyilvánosak, bárki által hozzáférhetőek.

Tekintve, hogy az egyéni vállalkozó esetében nincs közhiteles nyilvántartás. Ezért a fent részletezett esetekben az irányelv szerint a  vevő akkor jár el kellő körültekintéssel, ha az adóhatóságtól az egyéni vállalkozó adóalany adószámát, illetve egyéb adatát kikéri. Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (Art.) 47. § (1) bekezdésének d) pontja alapján (jelenleg az Art.54.§ (1) d. pontja szabályozza a kérdést) az adótitkot alapos okkal használják fel, ha a vállalkozói tevékenységet folytató adózó nevére, elnevezésére, székhelyére, telephelyére, adószámára vonatkozó adatok megismerésére más adózónak - az őt terhelő adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez - van szüksége.

Kellő körültekintés az ügylet körülményeit tekintve:

A számlában feltüntetett, áthárított adó levonhatóságát nem befolyásolhatják az olyan körülmények, amelyek a számla kibocsátójának róhatók fel, és a vevő azokra ráhatással sem bír (pl.: az eladó adóbevallásának nem, vagy késedelmes teljesítése, telephely-engedély beszerzésének elmulasztása stb.). Így ezek az esetek kívül esnek a kellő körültekintéshez kapcsolódó elvárások körén. Azonban ide sorolta az irányelv  a szerinte a  szokásos gondosság körébe tartozó elvárásokat mint pl.: az eladó adóalanyiságának, adószámának, jövedéki engedélyének ellenőrzését. Távolról sem tanúsított azonban ilyen nagyvonalúságot a fiktív számlák esetében, melyek formailag megfelelnek a törvényi követelményeknek, azonban lényeges tartalmi hiányosságaik vannak. Ilyen esetekben a kellő körültekintésnek csak azt tekintette, ha a vevő nem köti meg az adott megállapodást. Azaz a fiktív számlák esetében nem adott lehetőséget az érintett adózónak a levonási joga érvényesítésre. Az adóhatóságnak elegendő volt a számla fitív voltát bizonyítani és valamennyi egyéb körülményre tekintet nélkül megtagadható volt a levonási jog gyakorlása. E körben három esetet vizsált az irányelv.

1. A számlakibocsátó nem adóalany

Az előtársasági lét elismerése mellett sem tekintette  adóalanynak a magát társaságként feltüntetett számlakibocsátót, ha a cégbírósághoz bejegyzési kérelmet nem nyújtott be, továbbá attól az időponttól kezdődően, hogy a bejegyzési kérelmét jogerősen elutasították, a cégeljárást jogerős végzéssel megszüntették. Ezekben az esetekben ugyanis az érintett formáció megítélése szerint saját nevében nem szerezhet jogokat és nem vállalhat kötelezettségeket.

Természetes személy saját nevében folytatott gazdasági tevékenysége alapján adóalanynak minősítette ugyan, de a következő okfejtés alapján bizonyos esetekben az általa kibocsátott bizonylatokat nem tekintette hiteles dokumentumoknak. Álláspontja szerint: az adóköteles tevékenységet folytató, de bejelentési kötelezettségét elmulasztó, adószámmal nem rendelkező természetes személy adókötelezettségét az adóhatóság határozattal állapítja meg. A határozattal előírt adókötelezettség egy teljes körű vizsgálaton alapul és független attól, hogy a "kontár" a nem legális gazdasági tevékenységéről állít-e ki bizonylatot vagy nem. Nem minősül tehát hiteles dokumentumnak - így adólevonásra sem jogosít - a természetes személy által jogosulatlanul kiállított számla, amelyen valótlan adószám, tevékenységi kör és egyéni vállalkozói minőség közlésével áthárított adót tüntetnek fel.

2. A számlában feltüntetett gazdasági esemény fiktív

A gazdasági esemény vonatkozásában az értékesítés tárgyát képező termék, szolgáltatás teljesítését igazoló tények, körülmények, bizonylatok (készletnyilvántartások, leltárak, szállítás, tárolás, továbbértékesítés vagy vállalkozási célú felhasználás bizonylatai stb.) alapján állapítható meg, hogy a számlában feltüntetett teljesítés a valóságban megtörtént-e és bizonyítható-e.

Az irányelv szerint a  gazdasági esemény fiktív, ha

a) a számlán szereplő felek viszonylatában egyáltalán nem jött létre gazdasági esemény

b) a felek között létrejött szerződés semmis (színlelt, jogszabályba ütközik)

c) a valós gazdasági esemény nem azonos a számlában feltüntetett értékesítéssel, illetve szolgáltatással.

3. A gazdasági esemény nem a számlában feltüntetett felek között jött létre

Erre a megállapításra az irányelv szerint az alábbi körülmények bizonyításával  juthatott az adóhatóság. Ha a megtörtént gazdasági eseményről kiállított számlában feltüntetett - egyébként adóalanynak minősülő - számlakibocsátó az adott ügyletet tekintve bizonyítottan nem állt üzleti kapcsolatban a számla címzettjével, vagy a számlát olyan személy állította ki, aki más nevében jogtalanul kötött szerződést, tehát az adott ügylet tekintetében hiányzik az adóalanyiság egyik feltétele, a saját nevében folytatott gazdasági tevékenység.

Ismeretlen helyen tartózkodó számlakibocsátó esetében

Ha számlakibocsátó személy cégjogi és adójogi értelemben ugyan létező adóalany, de a bejelentett székhelyén, telephelyén nem lelhető fel, a képviseletére jogosult személy ismeretlen helyen tartózkodik, a vevőnél, megrendelőnél nem állapítható meg fiktív számlázás miatti jogkövetkezmény kizárólag azért, mert a számlakibocsátó nem lelhető fel. Az irányelv szerint Ez a körülmény önmagában nem alkalmas annak bizonyítására, hogy a számla adattartalma nem hiteles.

Ha a számlán szereplő terméket a levonást eszközlő adózó részére ténylegesen értékesítették, illetve, ha az értékesítést a számlán feltüntetett - adójogi szempontból létező - számlakibocsátó vagy annak nevében eljárásra jogosult személy végezte, az adólevonás nem vitatható el. Ha az adólevonást érvényesíteni kívánó adózó könyvelésének, nyilvántartásának, pénzforgalmának vizsgálata alapján az ügylet létrejötte nem vitatható, és mind a jogügylet, mind pedig a vevő megfelel az irányelvben hivatkozott egyéb feltételeknek, az áfalevonási-jog érvényesíthető.

 

Szólj hozzá!

Címkék: áfa visszaigénylés áfa levonási jog érvényesítése Eu Bíróság ítéletei és az áfa levonási jog áfa levonás megtagadhatósága


2013.03.25. 11:25 adoszaki

Csetlünk-botlunk

ló1.jpgEgy paci  négy lábbal bír és ugye van, hogy mégis megbotlik. Nem csoda hát, ha időnként mi kétlábú adózók  is tévedünk. Itt most speciel nem arra gondolok, hogy valaki „merő  tévedésből” évekig nem ad bevallást vagy mindjárt számlát se, hogy ne kelljen a bevallás kitöltésével bíbelődni,mert még elrontaná. Lehetnek a vállalkozók körében is valóságos tévedések, ahogy négy lábú barátaink is botolhatnak néha napján. Legfeljebb annyi a különbség, hogy őket többnyire sajnálják, míg bennünket „időnként” inkább büntetni szeretnének. Annak igazolására,. hogy nem a levegőbe beszélünk álljon itt egy életből ellesett történet, melyben a mesei homály csak a tényleges szereplők kilétét fedi jótékonyan, történtek valóságát nem érinti.

Hol volt hol nem... volt egyszer egy vállalkozó, legyen a neve mondjuk Alfréd. Kezdetben sok volt a dolog felvett hát két alkalmazottat. Annak rendje s módja szerint a megfelelő nyomtatványon bejelentette őket heti 40 órára  és  fizette utánuk mindazt, ami fizetni rendeltetett. Telt múlt az idő, jött a válság kevesebb lett  a dolog, de teljesen nem akart megválni egyik alkalmazottól sem, ezért aztán megbeszélte velük, hogy amíg jobb idők nem jönnek csökkentett munkaidőben fogja alkalmazni őket. S mert Alfrédnak igen erős késztetése volt a jogszabályok betartására s nem különben költségei megtakarításra, ezért ezt a változást nyomban be akarta jelenteni az erre a célra szolgáló 09T1041 sz. nyomtatványon (ez most így néz ki). Itt történt azonban, hogy a nyomtatvány 13. pótlapjainak kitöltésénél Alfréd úgy járt, mint ama bizonyos négy lábú, tévedett. Aki esetleg nem ismerné ez a bizonyos pótlap két oszlopból áll az „A” oszlop az eredeti adatok megjelölésre szolgál a „B” oszlop az ehhez képest történt változások feltüntetésére. Alfréd barátunk első hevületében a nyomtatvány „B” oszlop a „Biztosítási jogviszony vége”  tartalmú   4. sorába gondosan beírta: 2009. 05. 01., a „Heti munkaórák száma” feliratú 7. sorba a csökkentett munkaidőnek megfelelő 20-as szám került, míg  a „Változás esetén annak hatálydátuma” elnevezésű 11. sorba szintén 2009. 05. 01. dátum szerepelt. S mert Alfréd nem csak jogkövető, de következetes vállalkozó is volt így cselekedett mindkét  alkalmazottja esetében. Így aztán sikerült elérnie, hogy egyszerre jelölte meg a munkavállalói biztosítási jogviszonyának végeként és korábbi jogviszonyaik heti negyven óráról  húszra történő módosításának kezdő időpontjaként 2009.05.01-ét. Ami azért valljuk fölöttébb problémásnak tűnik. Nos, nem volt ezzel mindenki így. Az adóhatóság néma maradt, zokszó nélkül befogadta a bejelentéseket. Alfréd lelke megnyugodott, részben mert bejelentette amit be kell, másrészt meg csökkentek vállalkozásának költségei, az vesse rá az első követ, aki nem az utóbbinak örült volna jobban. A változás bejelentésnek megfelelő tartalommal éveken keresztül szorgalmasan készültek a bevallások, megtörténtek a befizetések. Míg nem váratlan fordulatot vettek az események, a sors egy munkaügyi ellenőrzés illetve két derék munkaügyi felügyelő képében testet öltve kuszálta össze a szálakat. Bár a felügyelők átnéztek mindent a „pincétől a padlásig” nem találtak fogást Alfréd barátunkon, míg nem valamelyiküknek eszébe nem jutott megnézni be vannak-e jelentve az alkalmazottak. S láss csodát, az egyik nem volt.

megfotalak.pngEzután aztán szegény Alfréd hiába mutatott szerződéseket, bevallásokat, járulék befizetések igazolásait, a felügyelők vérszemet kaptak, nem akarták elszalasztani a biztosnak látszó zsákmányt,a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért kiszabható bírságot. Diadalmasan mutattak az időközben előkerült változás bejelentő lap 13. pótlapjának 4. sorára, melyen Alfréd kijelentette az alkalmazottat.  Most áll a bál. Kiderült ugyanis, hogy az adóhatóság a kétségtelenül belső ellentmondással terhelt bejelentések egyikét munkaviszony megszűnésként, a másikát munkaviszony módosításként dolgozta fel. Hogy miért? Talán mert így igazságos?  Vagy netán az adóhatóság is tévedett, amikor az ellentmondásos bejelentéseket egyáltalán feldolgozta vagy ha már igen, akkor legalább az Alfréd által tanúsított következetességgel tette volna a nyomtatvány tartalmából azért mégis csak kikövetkeztethető adózói szándéknak megfelelően. Ebben a tévedésekkel terhelt szomorú játékban, ahol két csetlő- botló, de jó szándékú szereplő ballépéseit felhasználva, a   harmadik görcsösen ragaszkodik vélt igazához meg ahhoz a nem kevés pénzhez, amit az Alfrédra kiróható bírság számukra jelenthet, próbáljuk adótanácsadóként helyükre tenni a dolgokat. Bízunk benne, hogy  a Munkaügyi Felügyelőség is rájön, hogy ezúttal nem azt az egeret fogta meg.

 

Szólj hozzá!

Címkék: ellenőrzés bírság adótanácsadás


2013.03.19. 19:20 adoszaki

Fokozott adóhatósági felügyelet

imagesCA4VYI4G.jpgA jogintézménynek bevallott célja, hogy az adóhatóság által kockázatelemzést követően kiválasztott, adózási szempontból kockázatosnak ítélt adózók már tevékenységük első időszakában folyamatosan adóhatósági felügyelet mellett működjenek. Ezért az Art. feljogosítja az adóhatóságot vizsgálja meg az induló vállalkozás által végezni kívánt tevékenységhez szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeket. Látva az ezer milliárdos nagyságrendű behajthatatlan adótartozásokat azt kell mondjuk, ez így van jól, nem igen lehet kifogást emelni egy ilyen intézkedés célja ellen. Az adószám felfüggesztéssel vagy törléssel összevetve az sem tekinthető a világ végének, ha bizonyos esetekben az adóhatóság a vizsgált vállalkozásokat határozattal - legfeljebb egy éves időtartamra - fokozott adóhatósági felügyelet alá vonja. E körben az adózót a rá egyébként irányadónál gyakoribb áfa bevallás, valamint az Art. 8. számú melléklet szerinti összesítő nyilatkozat gyakoribb benyújtásra, adóbevallásainak, illetőleg az adóbevallással egyenértékű nyilatkozatainak adótanácsadóval, adószakértővel, vagy okleveles adószakértővel történő ellenjegyeztetésére, valamint arra kötelezheti, hogy az általános forgalmi adó bevallásával egyidejűleg nyújtsa be papír alapon az állami adóhatósághoz a bevallás alapjául szolgáló bizonylatok másolatait. A fokozott felügyelet körében meghatározható többlet kötelezettségek egyikéről sem mondható el, hogy kifejezetten csökkenti az érintett vállalkozások adminisztrációs terheit, de alapvetően nem is lehetetleníti el működésüket. Ezt abban az esetben is így gondoljuk, ha netán érintettséged révén megorrolsz ránk Kedves Olvasó. De, hogy ne mutatkozzunk teljesen érzéketlennek problémáid iránt, azt készséggel elismerjük, hogy nem teljesen megalapozatlanok azok a vélemények, melyek szerint a fokozott felügyelet elrendelésének feltételei között, mintha kissé túltengenének a szubjektív elemek. Hogy mire gondolunk? Az adóhatóság például többek között akkor jogosult ilyen intézkedés meghozatalára, ha a kockázatelemzés eredményeként azt állapítja meg, hogy a gazdasági tevékenység megvalósulása az adózó tagjainak (részvényeseinek), illetve vezető tisztségviselőinek korábbi gazdasági tevékenységével, adózói múltjával kapcsolatban rendelkezésére álló adatokra tekintettel kockázatos. Vagy a gazdasági tevékenység megvalósulásához szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek nem állnak az adózó rendelkezésére. Illetve ha a rendelkezésre álló személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek valószínűsíthetően nem elegendőek a gazdasági tevékenység megvalósításához. A három jogszabályi feltételből kettő, az adózói múlt kockázatos volta és a valószínűsíthetően nem elegendő személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek, ha nem is egyforma mértékben, de erős egyéni megítélési lehetőséget biztosítanak az adóhatóság számára. Ennek folytán viszonylag szabad kezet kap a fokozott felügyelet elrendelése során, mert a törvény szerint a fenti feltételek vagylagosak vagyis bármelyikük fennállása esetén elrendelhető a fokozott felügyelet . Ebből legalább két dolog következik. Az egyik, hogy igen jelentős különbséggel bíró kockázatok is vezethetnek azonos eredményre. Mert talán nem nehéz belátni, hogy különbség lehet két vállalkozás által képviselt kockázat között, melyek közül az egyik úgy akar pl. online kiskereskedelmi tevékenységet végezni, hogy se számítógépe, se programja, se raktára vagy megállapodása ezek bérletére, amíg a másik választott tevékenységéhez szükséges valamennyi személyi, tárgyi, pénzügyi feltétellel rendelkezik, de egyik alapítója kapcsolatban állt olyan társaságokkal, melyeknek adófolyószámlája hátralékot mutatott illetve végrehajtási eljárás alatt állt. Az eredmény mindkét esetben lehet fokozott felügyelet. Persze mindkét lehetőség rejt magában kockázatot. Csak az egyik esetben nyilvánvalóan nem lehetséges a vállalkozási tevékenység megvalósítása, a másikban pedig csak valami távoli, kockázat vélelmezhető, ez is csak abban, ha közvetlen kapcsolatot lehetne kimutatni az adófolyószámla hátralék illetve a végrehajtás és az adóelkerülési szándék között. De ilyen kérdéseket nem kell vizsgálni vagy bizonyítani az adóhatóságnak. Elegendő, ha az adózói múltat valamely korábbi adótartozás okán kockázatosnak ítéli illetve azt állapítja meg, hogy a választott tevékenység végzéséhez az induló vállalkozás személyi, tárgyi, pénzügyi feltételei valószínű nem elegendőek. A feltételek meghatározási módjának másik következménye, hogy többnyire nem látszik egyszerűnek a fokozott adóhatósági felügyeletet elrendelő határozat sikerrel történő megtámadása. Meglehetősen nehéznek tűnik a legtöbb kissé is pöttyös adózói múlt esetén annak bizonyítása, hogy indokolatlan az adóhatóság vélekedése, miszerint a gazdasági tevékenység megvalósulása az érintett adózónál kockázatos. Nemkülönben problémás lehet annak vitatása, hogy az adhatóság szerint az adott vállalkozás személyi, tárgyi és pénzügyi feltételei valószínűsíthetően nem elegendőek a gazdasági tevékenység megvalósításához. Ezért aztán az esetek többségében a „hagyd magad, hamarabb szabadulsz" elve érvényesül és a határozatok fellebbezés nélkül jogerőre emelkednek megtakarítva legalább a fellebbezés illetékét.

Szólj hozzá!

Címkék: fokozott adóhatósági felügyelet adószakértői ellenjegyzés


2013.01.10. 13:21 adoszaki

Korlátozott készpénzforgalom csapdája?


csapda.jpgMagam is amondó vagyok, hadd fehéredjék a gazdaság, fizessenek többen adót, hátha egyszer még azt is megérjük, hogy pusztán erre tekintettel csökken a vállalkozásokra jutó teher. S ha csipetnyi szerencsénk is van akkor talán még a mi kis vállalkozásunkat sem hagyják ki az áhított kedvezményekből. Ezért aztán olyan nagyon nem bántam, hogy a törvény alkotó végtelen bölcsességében január elsejétől a bankszámla nyitáson túl adókötelezettségeink közé sorolta a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos fizetési kötelezettségek bizonyos nagyságrenden felül banki átutalással történő rendezését is. Jelesül minden bankszámla nyitására kötelezett
adózó hasonszőrű vállalkozással kötött ügyletei alapján, szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb 1,5 millió forint összegben teljesíthet készpénzben kifizetést. E fölött csak bankolni lehet. Az áfa fizetési kötelezettség alá tartozó vállalkozások esetében a fenti érték számításánál az áfával növelt értéket kell figyelembe venni. Már ez a gondosság is megejtő, de itt még nincs vége. A jogalkotó törekvése -egyébként nagyon helyesen- nem ismer határokat, ha gátat kell vetni a fondor lelkületű adózók abbéli szándékának, hogy mint rendesen, kicselezzék a tiltást. Ezért aztán nemcsak a bankszámla nyitásra kötelezettek közötti megállapodás alapján történő kifizetéseket vonja a rendelkezés hatálya alá, hanem valamennyi adóalannyal kötött szerződést, ha annak eredményeként szándékozna a megátalkodott adózó egy másik bankszámla nyitásra kötelezett adóalany részére havonta áfástul másfél millánál többet készpénzben fizetni. Ennek alapján nem lehet „Mari nénivel” szerződni és pl. egy jótékony engedményezést követően a Lómáj Kft-nek fizetni egy összegben mondjuk két millió forintot készpénzben. Az már szinte természetes, hogy a törvény rendelkezése szerint egy szerződés alapján teljesített készpénzszolgáltatásnak kell tekinteni, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felek közötti jogügylet a nem rendeltetésszerű joggyakorlás miatt került több szerződésben meghatározásra. Vagyis ha a huncut adózói csak azért szalámiztak fel egy egyébként egységet képező megállapodást, hogy kikerüljék készpénzforgalomra vonatkozó tilalmat, akkor toll a fülükbe, mert ezeket a megállapodásokat az engedélyezett készpénz forgalom mértékének megállapításánál egy szerződésnek kell tekinteni. Így aztán megnézhetik magukat. Bár más szabályozásokhoz képest még úri gesztusnak is tekinthető, hogy a nem rendeltetésszerű joggyakorlás bizonyítása ezúttal az adóhatóság feladata a törvény szövege alapján. Az említett rendelkezések betartására vélhetően ösztönzően hatnak majd az Art mulasztási bírságra vonatkozó rendelkezései. A 172.§. (1) bek c. pontja magánszemély adózót 200 ezer, más adózót 500 ezer forintig terjedő bírsággal fenyegeti már a pénzforgalmi számlanyitási kötelezettség elmulasztása esetén is. E mellett az adóhatóság határozattal új határidő tűzése mellett teljesítésre szólítja fel az adózót. E határidő elmulasztása az első esetben kiszabott bírság kétszeresével szankcionálandó. További kedvcsinálóként az Art 172.§ (20f) bekezdése a másfél millió forintos készpénzforgalmi határ átlépése esetére mind a kifizetőt, mind a teljesítést elfogadót a 1,5 millió forint feletti rész 20% -nak megfelelő mulasztási bírsággal „jutalmazza”. Mindezekkel együtt önmagában rendben lévőnek látszik az egész történet. A kétkedés kis ördöge akkor kezdett igazán a lelkembe férkőzni, amikor olvasom, hogy a pénzügyi jogok biztosa szerint valódi versenyhelyzetben nem fordulhatna elő, hogy a pénzintézetek a társadalmi közteherviselésből eredő pluszköltségeiket ügyfeleikkel fizettetik meg és hála az égieknek Doubravszky György vizsgálatot indít a bankolási költségek ügyében. Önmagában ez is rendben van, mert lám a pénzügyi jogok biztosa biztos megvéd engem is meg a kisvállalkozásomat is a galád banki ármánytól, mármint, hogy velem fizettessék meg adóterheiket. Mindig is volt egy ilyen érzésem, mi több valami látszott is a bank költségeimen, de eddig abban a hiszemben voltam, hogy csak én választottam rossz bankot. De most kiderült, hogy minden bank rossz, mert ahelyett, hogy versenyeznének egymással, abban mesterkednek hogy a nyakamba varják adóterheiket. Ha meggondolom a bankok adóit az én adókötelezettségeimmel egyetemben ugyanazok találták ki, akiknek az a dolguk, hogy különböző eszközökkel valódi versenyhelyzetet teremtsenek a pénzintézetek között. Ha ennek hiánya miatt az állam által megadóztatott bankok rám, akit mint vállalkozást ugyanaz az állam terel a bankok karjaiba aki többlet adókat vet ki rájuk és nem biztosítja, hogy közöttük lévő verseny miatt eszükbe se juthasson továbbhárítani mindezt a nagy jót. Ha elkerülöm a pénzintézeteket az államnak fizetek jócskán mulasztási bírság formájában. Ha nem, a bank terheli rám az állam által rárótt többlet terheit, most éppen a tranzakciós adót. Már csak egyetlen dolog vigasztal, hogy elpanaszolhatom mindezt a pénzügyi jogok biztosának, aki a ww.penzbiztos.hu honlapon várja a banki tranzakciós illeték áthárításával kapcsolatos fogyasztói észrevételeket. Pompás!!

Szólj hozzá!

Címkék: készpénzforgalom mulasztási bírság korlátozott készpénzforgalom bankszámla nyitási kötelezettség engedélyezett készpénzforgalom mértéke


2012.12.18. 21:54 adoszaki

Bizonyítási teher

teher.jpgVállalkozás vagy munkaviszony? Első nekifutásra talán viszonylag egyszerűen eldönthetőnek látszik a kérdés. Lévén a KATA alanya csak egyéni vállalkozó, egyéni cég kizárólag magánszemély tagokból álló betéti illetve közkereseti társaság lehet, egyértelműnek tűnhetne, hogy az általuk végzett tevékenység vállalkozásnak minősül. Ám a furfangos jogalkotó ezt másként látja és megakadályozandó, hogy a minden hájjal megkent munkáltatók és munkavállalók az egyébként munkaviszonynak minősülő jogviszonyuk álcázására a két millió KATA országává változtassák a hont egy törvényi vélelmet állít a galád szándék útjába. Ennek lényege, hogy a kisadózó vállalkozások azon ügyleteit, amelyek egy naptári évben, egyazon vállalkozással jöttek létre, ha ezekből származó árbevétel meghaladta az egy millió forintot az adóellenőrzés során ellenkező bizonyításig munkaviszonynak kell tekinteni.E munkaviszony alanyai a kisadózó vállalkozás által bejelentett kisadózó, mint munkavállaló illetve a kisadózó vállalkozás megrendelője, mint munkáltató. Hogy kétség se férhessen ahhoz, mik lehetnek az ellenbizonyítás elmaradásnak következményei a 2012. évi CXLVII. törvény 14.§ (1) bekezdése tiszta vizet önt a pohárba és kertelés nélkül kimondja: a kisadózó vállalkozással kötött szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint, a rendeltetésszerű joggyakorlás feltételére figyelemmel kell minősíteni. Ha a kisadózó vállalkozással kötött szerződés, ügylet tartalma szerint a kisadózó és harmadik személy közötti munkaviszonyt leplez, akkor az adózási és egyéb jogkövetkezményeket e törvénytől eltérően a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani. Mindezek alapján már keveredni látszanak az elején még egyértelműnek tűnő dolgok. De nyugalom! Még nincs veszve semmi! Ez nem egy megdönthetetlen vélelem. Van helye ellenbizonyításnak. A jogalkotó végtelen jóságában leveszi vállunkról a terhet, nem nekünk halandó munkavállalóknak vagy munkáltatóknak kell kitalálnunk a tutit. Eligazít a törvény. E szerint a fenti vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi körülmények közül egynél több, azaz legalább kettő bizonyíthatóan megvalósul.

Vegyük sorra a vélelem megdöntéséhez bizonyítandó feltételeket. Az ellenbizonyítás egyik lehetősége annak igazolása, hogy a a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette. Ez esetben elvileg két lehetőség nyílik az ellenbizonyításra vagy azt kell hitelt érdemlően igazolnunk, hogy az adott tevékenységet a kisadózó ténylegesen nem kizárólag személyesen végezte vagy azt, meg volt annak a lehetősége, hogy a szóban forgó tevékenységet ne kizárólag személyesen végezze. Javaslatunk: fogjuk meg a dolog könnyebbik végét és törekedjünk ez utóbbi bizonyítására. Ha ebben segítségre lenne szükséged, készséggel állunk rendelkezésedre.

A következő feltétel eléggé tényszerű vagy adódik vagy nem, e körben azt kell bizonyítani, hogy a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem a 2012. évi CXLVII. törvény 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte.

Lényegesen nagyobb a mozgástér a következő feltétel valóságának bizonyítása során, ennek érdekében nem kell mást tennünk, mint azt bizobyítani, hogy a 2012. évi CXLVII. törvény 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan. Hogy ennek érdekében mit célszerű tenni? Ez ügyben is fordulj bizalommal hozzánk!

A következő lehetőség is inkább a tényszerűségek világába tartozik. Ez esetben ugyanis azt kell bizonyítani, hogy a a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll.

Szintén alkalmat ad az ellenbizonyításra, ha azt tudjuk igazolni, hogy a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a 2012. évi CXLVII. törvény 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére. Ha bizonytalan vagy mit kell ennek érdekében tenned, keresd az ADÓklubot.

Akkor is nyert ügyed van, ha második feltételként azt tudod bizonyítani, hogy a tevékenysége végzésének rendjét a kisadózó határozza meg. Ez sem lehetetlen, azonban, ha nincs biztos elképzelésed ez ügyben segíthetünk!

Nem lehetetlen tehát a vélelemmel szembeni ellenbizonyítás, „csak” kényelmetlen. Azzal, hogy a jogalkotó megfordítja az általános szabályok szerint, az adóhatóságot terhelő bizonyítási kötelezettséget több odafigyelést és többlet feladatokat kíván meg a vállalkozásoktól érdekeik érvényesítéséhez. Ez pedig nem könnyítik a helyzetüket!

Szólj hozzá!

Címkék: adószakértő adótanácsadás kisadózó KATA online adótanácsadás kisadózó vállalkozás kata tanácsadás


2012.12.12. 13:58 adoszaki

Ki választhatja a Katát?

melyiket3.jpg

Ha közöttük van, akkor feltehetően sokan szeretnék. De ez túlzottan idilli állapot lenne az adózás világában főként akkor, ha tudjuk, hogy a Kata valójában KATA. Így aztán csak az egyéni vállalkozók, az egyéni cégek, a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti-és közkereseti társaságok remélhetnek. Azok sem csak úgy, hanem kizárólag akkor, ha nem esnek a 2012. évi CXLVII. törvény 4.§ (3)-(4) bekezdéseinek korlátozása alá. Vagyis a TEÁOR 2008 szerint nem 66.22 Biztosítási ügynöki, brókeri, 66.29 Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő, illetve 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységet folytatnak. A törvény szigora eltiltja a KATA-tól azokat az egyébként az előírásoknak megfelelő vállalkozásokat is, melyek adószámát az adóhatóság az adóalanyiság bejelentését megelőző két éven belül törölte, vagy ezen időszakban a vállalkozás adószáma jogerősen fel volt függesztve. A törvény 6.§-a tiltja a KATA választását azon vállalkozások számára is, amelyek KATA adóalanyisága megszűnt, a megszűnéstől számított 24 hónapig. E tilalom a megszűnés okától függetlenül fennáll, ugyanúgy vonatkozik azokra, akik önként, illetve azokra is akik a törvényi kényszerűségből váltak meg a KATA adóalanyiságuktól.

Ha minden feltételnek megfelelünk már csak az a kérdés mit és mikor kell tennünk, ha a KATA iránti óhajtásunk legyőzhetetlen?

Ha eddig az EVA szabályai szerint adóztunk december 20-ig ki kell jelentkeznünk az EVA hatály alól. Ha egyéni vállalkozó vagy a 12T101E jelű nyomtaványt kell kitöltened. A nyomtatvány B02 oldalán kell a KATA-vl kapcsolatos nyilatkozatot kitölteni egyidejűleg arról is nyilatkozni, hogy főállású kisadózónak minősülsz-e. Ha vállalkozásod társasági formában működik, akkor a 12T201T jelű adatlapot kell kitöltened. A főlapon a bejelentés típusaként a változásbejelentést (2) kell megadnod, majd a B04 oldal 19 sorában lehet a KATA-val kapcsolatos nyilatkozatokat megtenni. Ennek során legalább egy személyt kisadózóként nevének, címének, adóazonosító jelének megadásával be kell jelenteni. Valamint nyilatkozni kell arról, hogy az érintett főállású kisadózónak minősül-e.

Itt álljunk meg egy pillanatra. Az EVA hatálya alól kijelentkező társaságoknak célszerű figyelemmel lenni a számviteli törvény 2/A§-ra, annak is a (4) bekezdésére, e szerint ugyanis : az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alól e törvény hatálya alá átkerült (visszakerült), jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak, valamint korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégnek - tételes leltározással alátámasztott - leltár alapján nyitó mérleget kell készítenie. A nyitó mérlegbe az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, a céltartalékokat a számított, a törvény előírásainak megfelelő összegben, a saját tőkét az eszközök és a kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat is) különbözetének összegében kell figyelembe venni. A nyitó mérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni. Ez ugyebár nem csak macerás, de valószínű nem is két forintba kerül. Ezért érdemes megspórolni a felfordulást és a pénzt is azzal, hogy a KATA hatálya alá még 2012. folyamán bejelentkezik a társaság. Így nem kerül vissza a számviteli törvény hatálya alá és nem kell alkalmazni az említett előírást.

A bejelentések végrehajtható okiratnak minősülnek. Az állami adóhatóság a kisadózó vállalkozások tételes adófizetési kötelezettségét a végrehajtható okirat alapján tartja nyilván és tájékoztatót küld a nyilvántartásba vételről valamint az adókötelezettség teljesítésével kapcsolatos fontosabb tudnivalókról mert gondoskodása végeérhetetlen. Ha mindenek ellenére úgy véled egyéb segítségre lenne szükséged fordulj hozzánk akár személyes, akár online tanácsadás keretében állunk rendelkezésedre. Részletes információk...

 

Szólj hozzá!

Címkék: adótanácsadás KATA Bejelentkezés KATA adóalanyként 12T201T nyomtatvány 12T101E nyomtatvány KATA alanyai online adótánácsadás


2012.12.11. 16:13 adoszaki

Jelentem: KIVA

jelentkezes.jpgHa sikerült megemésztened a a 2012. évi CXLVII. törvény KIVA szabályait és összehasonlítva az egyéb nyitva álló lehetőségekkel eldöntötted, hogy ez kell neked, nem mondom, hogy úgy kell neked, egyrészt mert nem illik, másrészt adódhat helyzet amikor ez valóban segíthet. De ez egy másik történet. Most maradjunk abban, hogy döntöttél, s mert szorít az idő. A szó legszorosabb értelmében, ugyanis a KIVA választására vonatkozó bejelentést az adóévet megelőző év december 1-je és december 20-a között lehet megtenni. Így a 2013 évre vonatkozó választás bejelentésére már csak alig néhány nap áll rendelkezésre. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. Aki lemarad, az kimarad. Legalábbis 2013-ban. Mert legközelebb csak 2013. decemberében nyílik meg a választás lehetősége 2014-re vonatkozóan. Igaz ebben az időszakban azoknak is résen kell lenniük, akik most nem maradtak le és sikeresen bejelentkeztek a KIVA hatálya alá, legfőképp persze akkor, ha időközben rájöttek, hogy nem is ilyen lovat akartak és szeretnének szabadulni. De figyelem! Kifelé sem könnyebb az út, mint befelé ugyanaz a szűk háromhetes időszak áll a rendelkezésre december 1 és 20 között a kijelentkezésre. A határidő elmulasztása esetén a kijelentkezés esetében sincs lehetőség igazolási kérelem benyújtására. Sajnos menni kell még egy kört és majd a következő év decemberében lehet kiszállni, természetesen csak az azt követő évre vonatkozóan. Kivételt jelentenek ez alól a 2012. évi CXLVII. törvény 19.§ (5) bekezdésében a KIVA alanyiság megszűnésére felsorolt esetek. Látszólag nem ennyire egyszerű annak a vállalkozásnak a helyzete, amely a bejelentkezést megelőzően az EVA hatálya alá tartozott. Ugyanis meg kell szüntetnie az EVA alanyiságát, azonban ez a nyomtatvány tervezők kedves figyelmessége folytán a KIVA alkalmazásának bejelentésre szolgáló 12T203KV jelű nyomtatvány harmadik rovatában megtehető, így nem igényel külön eljárást. A be- és kijelentkezéseket a fenti nyomtatványon kizárólag elektronikus úton lehet megtenni.

Ezt követően már csak arra kell figyelned, hogy szerencsésen válaszd meg a KIVA hatálya alá történő bejelentkezésed napját. Ha ugyanis ezen a szent napon vállalkozásod NAV által nyilvántartott adótartozása meghaladja az egy millió forintot nem jogszerű a KIVA választásának a bejelentése. A nem jogszerű bejelentés nem felel meg a törvény feltételeinek és nem keletkeztet adóalanyiságot és ennek megfelelően az érintett vállalkozás nem mentesül a társasági adóelőleg-fizetés elmulasztásának jogkövetkezménye alól.

Talán a bejelentkezésre adott viszonylag rövid határidő ellentételezéseként a jogalkotó bölcsessége hagyott egy visszavonulási lehetőséget, a választás a bejelentést követő naptári év január 15-éig az erre a célra rendszeresített 12T203KV sz. nyomtatványon, elektronikus úton visszavonható azzal, hogy a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének ez esetben sincs helye.

Ha már döntöttél és bizonytalan vagy illetve eltökélted, kipróbálod, de úgy gondolod a siker érdekében nem árt egy kis segítség, keress bennünket akár személyes, akár online tanácsadás formájában készséggel állunk rendelkezésedre. További információk ....

Szólj hozzá!

Címkék: adótanácsadás KIVA Bejelentkezés a KIVA hatálya alá Bejelentkezési határidő KIVA KIVA bejelentkezési lap KIVA bejelentkezés visszavonása online adótanácsadás


2012.12.11. 12:31 adoszaki

Alanyi adómentesség 2013

20090904095318917654_1_nagy.jpgÚj év új lehetőségek, változik az alanyi adómentesség választhatóságának határa az eddigi 5 millió forintól 2013. január elsejétől 6 millió forintra emelkedik. S hogy az érintettek öröme teljes legyen az z Áfa törvény, egy új, 279 § néven emlegetett átmeneti rendelkezéssel egészül ki október 16-ai hatállyal. Az Áfa tv. ezen új 279. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy az adóalany - az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén - az alanyi adómentesség a jövő évre abban az esetben választható, ha az érintett adóalany az áfa tv. 2. § a) pontja szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékekeként figyelembe veendő összege sem a 2012. naptári évben ténylegesen, sem a 2013. naptári évben ésszerűen várhatóan,nem haladja meg a 6 millió forintot. Természetesen ebben az esetben is érvényes az a szabály, ha az érintett 2012-ben év közben kezdte meg áldásos tevékenységét akkor az értékhatár időarányosan számítandó, de már nem az egyébként ez évre érvényes öt milliós, hanem a jövő évi hat milliós értékhatár alapján.

A jelen gazdasági körülmények között azzal a feltétetellel, hogy a 2013. naptári évben ésszerűen várható árbevétel ne haladja meg a 6 millió forintot, valljuk be őszintén nem igen lehet mit kezdeni. Mert mi az, ami ésszerű ma már??!!!

De nézzük a dolog jó oldalát, mert hogy van neki. Az áfa törvény említett átmeneti rendelkezése, amely a 279.§-ra hallgat további örömket ígér. A (2) bekezdése ugyanis lehetővé teszi az alanyi adómentesség választását azon megtévedt bárányok számára is, akik azt két éven belül az eddig érvényben volt értékhatár átlépése miatt veszítették el. Vagyis olyan alanyimentes adózók, akik az alanyi mentességet 2011-ben vagy ez évben az ötmilliós értékhatár túllépése miatt vesztették el, amennyiben árbevételük 2012-ben nem haladta meg a hat milliót, az átmeneti rendelkezés szerint 2013-tól újra választhatják az alanyi adómentességet. Ezzel az átmeneti rendelkezés ezekben az esetekben felfüggeszti az áfa tv 191§. (3) bekezdésének alkalmazását. Itt is meg van persze az a feltétel, hogy a 2013. évi ésszerűen várható árbevétele ne haladja meg a hat millió forintot. De, hogy mi lehet ésszerű? Ki tudja?! Mindenesetre akinek 60 milliós árbvétele van ez évben ne válassza ezt a megoldást. Vagy az nem is ésszerű, hogy eszbe jut? De mit tegyen az, aki mondjuk 10 milliót kasszíroz ez évben, de jövőre a piaci lehetőségeinek szűkülésével kell számolnia. Az ugyan nem ésszerű, de valós lehetőség, hogy egynémely vállalkozásnak csökkenhet az árbevétele, de ésszerű lehet-e ilyen körülmények között az alanyi adómentesség választása? Vagy talán a szabályozás nem teljesen ésszerű?!

Mielőtt még a vázolt elméleti csűrvavarba teljesen belebonyolódnánk, huppanjunk vissza a napi praktikum kérdései közé és tisztázzuk hogy az említett értékhatárok számítása során minden alkalommal az általános forgalmi adó nélküli ellenértéket kell alapul venni. Illetve szeretnénk emlékeztetni arra is, hogy az Áfa tv. 188. §-ának (3) bekezdésében felsorolt ügyletek ellenértéke az említett értékhatárokba nem számítandók bele.

Azon szerencsés vállalkozásoknak, amelyek eddig is az alanyi adómentesség lehetőségeit élvezték és ez évi árbevételük nem haladja meg az ötmillió forintot, nincs teendőjük, ha továbbra is e körbe akarnak tartozni. Ha bármely oknál fogva 2013-ban nem kívánják az alanyi adómentességet alkalmazni, erről a választott adózási forma megjelölésével 2012. december 31-ig nyilatkozhatnak az adóhatóság felé.

Ha esetleg az a malőr történt, hogy ez évben sikerült átlépni az alanyi adómentesség ötmilliós értékhatárát, de a bevétel a hatmilliót nem haladja meg, ez esetben előbb be kell jelenteni az alanyi adómentesség megszűnését és az év háralévő részében nem lehet alkalmazni az ide vonatkozó előírásokat. Azonban 2012. december 31-ig be lehet jelenteni, hogy 2013. január 1-től ismét az alanyi adómenteséget választja az érintett vállalkozás.

Egyszerűbb helyzetben van az a vállalkozás,amely korábban nem volt alanyi adómentes, de 2013 január 1-től szeretne azzá lenni, mindössze meg kell vizsgálnia, hogy a 2012. évi tényleges árbevétele valamint a 2013. évi ésszerűen várható árbevétele nem haladta illetve haladja meg a hatmillió forintot. Ha megfelel e feltételeknek ez év december 31-ig jelezheti az adóhatóság felé az alanyi adómentesség választását.  

Ha további kérdéseid lennének alanyi adómentességgel vagy más adójogi kérdésekkel kapcsolatban készséggel állunk rendelkezésedre személyes vagy online adótanácsadás keretében. További részletek... 

Szólj hozzá!

Címkék: áfa adótanácsadás átmeneti áfa szabályok 2013 alanyi adómentesség 2013 alanyi adómentesség feltételei 2013 online adótanácsadás


2012.09.07. 18:34 adoszaki

Segítség! Adótartozást örököltem!

20120803-testedlelked-10-segitseg-erzelmi-veszhelyzetekhez (600x400).jpgValamiért úgy van kitalálva, hogy míg örökösként elvileg többször szóba jöhetünk, örökhagyóként nincs több próbálkozási lehetőségünk, így aztán arra az egyre nem árt odafigyelni. A probléma ott kezdődik, hogy a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint az ember halálával egyetemes jogutódlás történik, azaz a hagyatékban lévő követelések és tartozások együttesen szállnak át az örökösre. Többnyire természetes törekvésünk, hogy ha már muszáj, inkább pozitív vagyoni elemeket, mint sem tartozásokat hagyjunk szeretteinkre. Mindemellett ezekben a válság sanyargatta időkben hozhatja úgy a sors, hogy minden jó szándék ellenére vagy éppen annak hiányában tartozások teszik terhessé örökségünket. Mielőtt még bárkit esetleg egy örökkévalóságig furdalna a lelkiismeret sietünk leszögezni, hogy nem történhet nagyobb baj, mintha semmit nem hagyott volna örökül, mivel a jelenleg érvényes szabályok szerint az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és annak hasznaival felel.

De mi  történik akkor, ha sok más egyéb mellett adótartozást is hagyunk a hátramaradottakra? Bizony könnyen megeshet, hogy nem feltétlenül kedves szavakkal emlékeznek meg rólunk örököseink, a mikor kézhez kapják és csodálkozva nézik a hatóság adómegfizetésre kötelező határozatát. Hogy lehet ez? Sajnos az adózás rendjéről szóló törvény 35.§ (2) bekezdése szerint: ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani az adózó örököse az örökrésze erejéig, több örökös esetében örökrészük arányában az adó megfizetésére határozattal kötelezhető(k). Így az adótartozásért való felelősség eredetét tekintve ki is kerül az általános öröklési szabályok hatálya alól. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a felelősség nem automatikus, azaz nem áll be közvetlenül az örökhagyó halálával. Bekövetkeztéhez szükséges az adóhatóság erre vonatkozó határozata. Vagyis, ha nincs az örököst a „ráhagyott” adótartozás megfizetésére kötelező határozat, nincs felelősség.

Abban is különbözik az így keletkezett fizetési kötelezettség az öröklés általános szabályaitól, hogy ez esetben nincs egyetemleges jogutódlás azaz az örökös csak az őt, az adótartozás megfizetésre kötelező határozat alapján és csak az adótartozás megfizetése tekintetében lesz kötelezett. De nem „örökli” az örökhagyó adóhatósággal szemben meglévő esetleges követeléseit. Így az örökhagyó által esedékességkor meg nem fizetett adó és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás megfizetésére kötelezhető, azonban nem jogosult ezt az összeget az ugyanazon adóhatóságnál az örökhagyó javára nyilvántartott túlfizetés összegével csökkenteni. Erre a jogszabály csak az adóigazolás kiállítása iránti eljárásban vagy akkor ad lehetőséget, ha az adózó által érvényesíthető kedvezmény igénybevételét jogszabály az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás hiányához köti. Többek között ezért sem árt, ha mi potenciális örökhagyók figyelemmel kísérjük adófolyószámlánkat és esetleges túlfizetéseinket meglévő tartozásaink legalább részbeni rendezésre átvezetetjük.

Azt most már egyértelműen láthatjuk mikor és mire terjed ki az örökhagyó adótartozásáért való felelősség, de milyen mértékű? A már említett adózás rendjéről szóló törvény 35.§ (2) bekezdése szerint az örököst örökrésze erejéig, több örököst  örökrészük arányában lehet az örökhagyó adótartozásának megfizetésére kötelezni. E kérdésben már alkalmazhatók az öröklési jog elvei, ezek szerint az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és annak hasznaival felel a hitelezőknek, jelen esetben az adóhatóságnak. Amennyiben a követelés érvényesítésekor ( az adóhatósági határozat közlésekor) a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, annyiban az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel. Ez persze nem jelenti azt, hogy mindenféleképpen be kell áldozni például a nagymama kedvenc szamovárját. Önkéntes teljesítés esetén természetesen saját vagyonból is fizethető az adótartozás. Fontos azonban, hogy erre csak az örökölt vagyon mértékéig kötelezhető az örökös. Ha például valaki egy milliót érő örökséghez jutott, hiába „hagyott rá” az örökhagyó akár tíz milliós adótartozást, őt az adóhatóság csak egy millió forint erejéig kötelezheti az adótartozás megfizetésére. A különbözet meg a közös veszteségünk.

Mint látszik az ördög adóügyekben is rendszerint a részletekben rejtezik. Ez a nem túl eredeti megállapítás indított bennünket arra, hogy bizonyos kérdésekben kísérletet tegyünk az előcsalogatására, azaz egyes adójogszabályok megbízható értelmezésére. Ezt célozza „A Kúria adójog értelmezései” címmel indított sorozatunk, mely az egyes ítéletek alapján mutatja, milyen adójogi indokolások alapján hozta meg döntéseit a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság. Hogy mindezt milyen felépítésben kínáljuk fogyasztásra, azt hivatott bemutatni a fenti témával foglalkozó „Segítség! Adótartozást örököltem!” című, pdf formátumban ingyenesen letölthető kiadványunk, melyet tájékoztató füzet formátumban is lapozgathatsz.

 

Szólj hozzá!

Címkék: örökség adótartozás örökös felelőssége adótartozásért való felelősség


2012.08.06. 15:20 Adószaki

Az ADÓklub hírlevele már minden körülmények között olvasható

Screen Shot 2012-08-06 at 15.18.20.pngHírlevelünket már a Calaméo online publikációs rendszerében is el lehet érni. Így kényelmesen olvasható mindenféle eszközön, asztali- és hordozható számítógépen, táblagépen és okostelefonokon. Akár egy hűsítő vízparton is hozzájuthat hasznos és érdekes információinkhoz. Kellemes lapozgatást!

 

Szólj hozzá!

Címkék: apple hírlevél táblagép okostelefon ipad adóklub calameo


2012.08.06. 13:19 Adószaki

Lapozgassa hírlevelünket minden eszközön!

Szólj hozzá!

Címkék: mac windows iphone hírlevél ipad adókéub


2012.07.16. 15:49 Adószaki

Kisvállalati adó - bonyodalmakkal

article-new-ehow-images-a06-0a-bf-parts-decision-table-1.1-800x800.jpgHa ez év január első és november utolsó napja között egyetlen alkalommal sem volt alkalmazottaid létszáma 25 fölött. Illetve az ez év november végéig megszerzett bevételeid nem haladják meg az 500 millió forintot valamint az utolsó beszámolóval lezárt üzleti évedben a mérlegfőösszeg nem lépte át az 500 millió forintos határt és adószámod alkalmazását a megelőző két naptári évben jogerősen nem függesztették fel akkor…...bocs, de akkor még nem, csak akkor, ha mindennek tetejében üzleti éved a naptári évnek felel meg akkor már …érdemes megvizsgálnod, hogy a kisvállalati adóra vonatkozó törvényjavaslat szerinti adóalanyi körbe tartozik –e vállalkozásod. Vagyis megfelelsz-e az alábbi vállalkozási formák valamelyikének: az egyéni cég, a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet és a lakásszövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtó iroda, az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a külföldi vállalkozó, a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy.

Ha igen, akkor érdemes belebonyolódni egy kis számolgatásba, egyrészt a jelenlegi adókötelezettségeid és a kisvállalati adó kapcsán felmerülő fizetési kötelezettségek összehasonlításával. Ami a kisvállalati adót illeti nem biztos, hogy egyszerű dolgod lesz. Az új adózási lehetőség esetén az adóalap az adózó pénzügyi vagyonának realizált változása, növelve a személyi jellegű kifizetésekkel. A körmönfontnak tűnő megfogalmazás, mármint a pénzügyi vagyon realizált változása alatt a pénzeszközök számvitel beszámolóban kimutatott tárgyévi és előző évi értékének a különbségét kell érteni. Relatíve könnyen meghatározhatók az adóalapot másik részét képező személyi jellegű kifizetések köre is, ide tartozik minden járulékalapot képező jövedelemként magánszemélynek (pl. munkavállalónak) adott vagyoni érték. A bonyodalmakat az adóalapot növelő illetve csökkentő tételek szerbe-számba vétele jelentheti.

A törvény tervezet megfogalmazói igyekeztek mindent elkövetni, hogy megnehezítsék azon vállalkozások dolgát, akik, hogy úgy mondjam önszorgalomból még tovább szeretnék majd csökkenteni adóterheiket. Csökkentik az adóalapot vállalkozásba kívülről bevont pénzeszközök például a hitelfelvétel, a tőkeemelés, az előleg beérkezése, illetve az osztalék megszerzése. Az igazán figyelemre méltó megoldásokkal az adóalap növelő tételek körében találkozhatunk. E körbe tartozik a hitel visszafizetése, a hitel nyújtása, előleg fizetése vagy a tőkeleszállítás. Ugyancsak növelik az adóalapot a nem a vállalkozás érdekében felmerülő kiadások, ráfordítások. Ilyenek lehetnek például a végleges pénzeszközátadás, a bűncselekmény elkövetése érdekében vagy azzal összefüggésben felmerült kiadás, a tartozás térítés nélküli átvállalása, a követelés elengedése, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás, a térítés nélküli eszközátadás.

Egy kalkuláció viszonylag pontos elvégzéséhez nem megspórolható az adóalapot módosító tételek vizsgálata abból a szempontból, hogy saját vállalkozásunk gyakorlatában ezek közül melyek játszhatnak és milyen mértékű szerepet. ennek elmulasztása esetén csúnyán átvághatjuk magunkat. Ha jó közelítéssel sikerült az új szabályok szerint megbecsülni a várható adóalapot már csak a kisvállalati adó 16%-os mértékével kell számolnunk. Az így kapott eredménnyel úgy kell kalkulálni, hogy az új adó megfizetésével vállalkozásunk mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és az osztalék után fizetendő egészségügyi hozzájárulás bevallása és megfizetése alól. Normál esetben azt mondhatnánk, hogy már döntésképesek is vagyunk, szeressük-e avagy nem az újonnan felkínált adózási lehetőséget, de a hazai jogalkotási gyakorlatot ismerve azt javasoljuk, ezzel még várjunk a tervezet törvényerőre emeléséig. Ez várhatóan szeptember környékén megtörténik, addig pedig még sok víz lefolyhat a Dunán. Le nem maradunk semmiről sem, mert ha a kisvállalati adózás szabályait szeretnénk alkalmazni, erről szóló bejelentésünket december 1 - december 20. között kell megtennünk,de vigyázat mert ez a határidő jogvesztő, vagyis elmulasztása esetén nincs lehetőségünk jogorvoslatra, egy évet várnunk kell a legközelebbi lehetőségig.

A bejelentést elektronikus úton kell teljesíteni, azonban ez sem segít, ha az adózó végrehajtható adótartozása a bejelentés napján a 10 millió forintot meghaladja, a bejelentés nem lesz jogszerű, így nem részesülhetünk a kisvállalati adó jótéteményéből.

Szólj hozzá!

Címkék: választás alkalmazás törvény feltételek számítás kalkuláció kisvállalati adó


2012.07.13. 09:57 Adószaki

Mire a falevelek lehullanak...

Az ingatlanadó vagy a vagyonadó kérdése szóba kerülhet az IMF-fel folytatandó tárgyalásokon, de ebben a magyar kormány nem enged - mondta Varga Mihály, a nemzetközi hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter pénteken a tv2 Mokka című műsorában.

Screen Shot 2012-07-13 at 9.56.52.pngVarga Mihály közölte: a tárgyalásokon fel kívánják hívni a figyelmet korábbi hazai alkotmánybírósági döntésekre. Hozzátette: olyan jellegű adót, mint az ingatlanadó, Magyarország jelenleg nem tud bevezetni, mert ehhez nincsenek meg a feltételek, ebben az ügyben alkotmánybírósági döntés is született.

Az egykulcsos adóval kapcsolatban Varga Mihály közölte: Magyarországon 2013-tól lesz tiszta formában egykulcsos az adórendszer. Ezzel kapcsolatban azt kérik az IMF-től, várja meg, hogy 2013-ban ez az adórendszer mit tud teljesíteni.

Felhívta a figyelmet arra, az IMF korábbi szakmai anyagaiban is az szerepel, hogy az egykulcsos adórendszer javítja a gazdaság versenyképességét.

A tárca nélküli miniszter szerint a válság nem tart örökké, és akkor a magyar adórendszer alkalmas lesz arra, hogy a gazdaság gyorsabban növekedjen és több munkahelyet tudjon teremteni.
Varga Mihály megismételte, hogy Magyarország elővigyázatossági hitelt szeretne. Ez olyan hitel, ami "ott van, de nem akarom igénybe venni, nem feltétlenül lesz rá szükség" - mondta.
Úgy fogalmazott, Magyarországnak most nincs szüksége pénzre, az ország finanszírozható, de az európai gazdaság helyzete miatt nem lehet előre látni, hogy ez a későbbiekben nem változik-e.

A tárca nélküli miniszter ismét kijelentette: ősszel - "mire a falevelek lehullanak" - aláírják a megállapodást.

Szólj hozzá!

Címkék: ingatlanadó tárgyalás vagyonadó IMF Varga Mihály


2012.07.11. 07:25 Adószaki

Eljön a kisadózók paradicsoma?

Kicsi vagyok én,
majd megnövök én,
mint a tüdő a fazékból, 
kidagadok én.

Obesity-in-childhood.jpgApróka korunkból, minden bizonnyal ismerős lehet ez a Szabó Lőrinc vers, amely eléggé el nem ítélhető módon a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló, a parlamentnek hétfőn benyújtott törvény tervezetről jutott eszembe. A kormány szándékai szerint a kisvállalkozói kör adózását egyszerűsíteni kell, volt, aki ezt úgy fogalmazta meg, hogy a végletekig. Lévén inkább az „arany középút” hívei, ez ügyben is kerülnénk a szélsőségeket.

Még akkor is, ha vitán felül egyetértünk azzal, hogy a legkisebbeket valami módon helyzetbe kell hozni és lehetőleg nem rosszabba, mint annak előtte voltak. Az erre irányuló egyik kísérletet látjuk a törvény tervezetben. Amely az évi hat millió forint árbevétel alatti, valóban picinek tekinthető egyéni vállalkozások, egyéni cégek, kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaságok, közkereseti társaságok számára tenné lehetővé a kisadózó vállalkozások tételes adójának választását. Ehhez, egy erre rendszeresített nyomtatványon be kell jelenteni az adóhatóságnak a kisadózó adatait. Az egyéni vállalkozás és az egyéni cég esetében viszonylag egyszerű a helyzet mert a kisadózó vállalkozás és a kisadózó személye azonos, jelesül az első esetben maga az egyéni vállalkozó, a másodikban pedig az egyéni cég tagja, a dolog természeténél fogva egyik esetben sincs nagy válogatási lehetőség. Nem ennyire tiszta a kép a két társas vállalkozási formák esetében. Itt a személyes közreműködésre köteles tagokat a kisadózó vállalkozás köteles bejelenteni kisadózóként.

A betéti társaság, közkereseti társaság kisadózóként be nem jelentett tagja pedig kizárólag munkaviszony keretében működhet közre társasága tevékenységében. Kivéve a személyes közreműködésre kötelezett tagot, mert őt ugye kötelező kisadózóként bejelenteni. Ha nem voltam elég érthető, már csak azért is érdemes ismételten neki futni az előírásoknak, mert e szabály megsértése esetén a személyesen közreműködő tag munkavégzését be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának kell tekinteni. Ez pedig „pénzdíjas” vagyis némi szankciót vonhat maga után. De ezentúl azért is fontos a kérdés tisztázása, mert amennyiben a kisadózó vállalkozás több kisadózót jelent be, a tételes adót minden személy után külön-külön kell megfizetni.

A tételes adó összege főállású kisadózó után havi 50 000 forint, a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 000 forint. Az adó megfizetésével viszont le van tudva a gond vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó, társasági adó, a személyi jövedelemadó, járulékok és az egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapításáról, bevallásról és megfizetéséről. Ezért már érdemes elővenni papírt, ceruzát illetve más alkalmas eszközt és számolni. Nem elhanyagolható körülmény, hogy a főállású kisadózó biztosítottnak minősül. Ami az adminisztráció egyszerűsítését illeti, jelenleg odáig jutott a törvény tervezet, hogy mihez tartás végett csak elő ír egy nyilatkozat tételi kötelezettséget az adóévben adóalanyként megszerzett bevételéről, melyet egy, az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon kell a következő év január 20-ig megtenni.

Megmarad a számla kiállítási kötelezettség azzal „egyszerűsítve” , hogy a számlán fel kell tünteti azt, hogy „Kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya által kiállított számla”. Az adminisztráció része még bevételi nyilvántartás, amely legalább a következő adatokat tartalmazza: sorszám, a bizonylat sorszáma, a bevétel összege, a bevétel megszerzésének időpontja, számla kiállítása esetén a bevétel juttatójának neve, címe. Mindent összevetve, arról nem vagyunk meggyőződve, hogy önmagukban ilyen vagy hasonló megoldások hatására az egészen kis vállalkozások „esztendőre vagy kettőre” olyan növekedésbe kezdenének „mint a tüdő a fazékból”. De a talpon maradásban, a túlélésben nagyon sokat segíthetnek azoknak, akik most éppen csak vegetálnak.

És ha a sors kiszámíthatatlan szeszélye folytán, egyszer még is csak lesz némi gazdasági növekedés a valóságban is nem, csak a tündér mesékben, akkor lehet igazán haszna a próbálkozásnak. De ehhez az érintettnek szükséges alaposan tanulmányozni a törvény tervezetet illetve később az elfogadott törvényt. Segítségül javasoljuk az ADÓklub e témával foglalkozó oldalait.

Szólj hozzá!

Címkék: adózás növekedés egyszerűsítés kisadózó


2012.07.09. 11:38 Adószaki

Jönnek a rendszám nélküli autók?

A 2003. évi CX. törvény alapján regisztrációs adót kell fizetni a Magyarország területén forgalomba helyezendő személygépkocsi és lakóautó, valamint motorkerékpár után, továbbá a gépjárműflotta-üzemeltető személygépkocsijának belföldi illetőségű személy részére történő bérbeadása esetén. Adókötelezettség keletkezik a gépjármű forgalomba helyezése esetén továbbá a gépjármű importálása, Közösségen belüli beszerzése, átalakítása nyomán, ha ezek utóbbiak közvetlen következményeként a gépjárművet forgalomba helyezik. Magát az adót a vámhatóság a gépjárművek egyes kategóriájának megfelelően a törvény melléklete alapján állapítja meg. Eddig a mai töprengésünk adójogi megalapozása.

Screen Shot 2012-07-09 at 11.37.17.pngTörtént, hogy a hatóságok egyszer csak elunták, hogy egyre kevesebb az idehaza forgalomba helyezett személygépkocsi ugyanakkor vészesen szaporodnak útjainkon a szlovák és más uniós országok felségjelét viselő rendszám alatt közlekedő autók. Rögtön módosították is a közúti közlekedés rendjéről szóló törvényt. E szerint bizonyos esetekben nem csak egyszerűen hatósági engedélyt kívántak meg a jármű közúti forgalomban való részvételéhez, hanem egyenesen magyar hatósági engedély és jelzés meglétét írták elő. Innen pedig már egyenes út vezetett a regisztrációs adó fizetési kötelezettséghez. A hazai hatósági engedély illetve jelzés a jogszabály szerint akkor kötelező, ha az autó üzemben tartója belföldinek minősül vagy vezetője Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik.

Az első feltétel alkalmazása alól kivétel, ha az üzemben tartó olyan nem természetes személy, amely rendszeres tevékenységét a külföldön bejegyzett telephely (fióktelep) szerinti országban végzi, vagy a jármű tulajdonosa a jármű forgalomba helyezését a közlekedési igazgatási hatóságnál már kezdeményezte. A magyarországi lakóhely ellenére sem kötelező a hazai hatósági engedély, ha a járművezető szokásos tartózkodási helye nem Magyarország területén van vagy a járművet egy napnál rövidebb ideig használja Magyarország területén és a használathoz az üzembentartó a jármű birtokba adása időpontjának megjelölésével írásban hozzájárult illetve a járművet Magyarország területén kívüli rendszeres munkavégzés érdekében használja. A kivételek valós voltát a jármű üzemben tartója, valamint a jármű vezetője közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal köteles igazolni. Ha ez nem sikerül a jogszabály rendelkezése szerint a rendszámot és a forgalmi engedélyt a helyszínen el kell venni. Vannak akik szívesen és hosszan elvitatkozgatnának a regisztrációs adó helyénvalóságáról illetve arról, hogy uniós tagállamként mi végre a magyar utakon, magyar polgárok által vezetett autók számára kötelező magyar hatósági engedély.

Ezúttal talán megéri nagyvonalúan átlépni e problémákon mert így, egy bár csekélyebb súlyú, de érdekes kérdésre akadhatunk. Nevezetesen arra, amit Szabó Máté ombudsman feszeget. Hogy tudniillik, a jogalkotó a regisztrációs adó beszedhetőségét biztosítani kívánó hevületében leginkább arra koncentrált hogyan tudja pernahajder polgártársainkat arra ösztökélni, fizetnék be azt a fránya adót. Ennek érdekében lehetővé tette, hogy azoktól akik nem tudják adómentességüket hitelt érdemlően igazolni a helyszínen elvehessék az autójuk forgalmi engedélyét és rendszámát. Hogy aztán a hazai forgalomba helyezés és az ezzel járó regisztrációs adó megfizetése után, a megfelelő okmánnyal és azonosító jellel felszerelve az autó újra részt vehessen a hazai közúti forgalomban. A szabályozás az adóra koncentrálván kizárólag azt a lehetőséget tartotta szem előtt, hogy a külföldi rendszám tulajdonosa kéri a hazai forgalomba helyezést és ezáltal kinyilvánítja, hogy a leghőbb vágya megfizetni a regisztrációs adót. Más lehetőséggel nem is igen számolt.

Pedig van. Például az érintett nem kívánja az autót Magyarországon forgalomba helyezni. Ez esetben az alapvető jogok biztosának álláspontja szerint kérdéses, hogyan hagyhatja el az ország területét az autó rendszám nélkül. Az országos rendőrfőkapitány álláspontja: ebben az esetben "az ideiglenes forgalmi rendszám kiadása kezdeményezhető". A megoldás bár tetszetős, kis hibája azonban az ombudsman véleménye szerint van, jelenleg nincs ilyen ideiglenes forgalmi rendszám. Emiatt az ilyen helyzetbe került autó nem tudja jogszerűen elhagyni az ország területét. Na, és?! Túl gyakran biztos nem fordul elő, amiatt a néhány ügyeskedő miatt pedig csak nem kell ennek ekkora feneket keríteni a dolognak. Minden bizonnyal növelheti egy kérdés súlyát, hogy az tömegeket vagy csak néhány embert érint. De, ha mint ez esetben is a szabályozás hiányos, sérülhet a tulajdonhoz való jog, a jogbiztonság és a tisztességes eljárás követelménye. Ez pedig néhány ember esetében sem helyes.

Szólj hozzá!

Címkék: külföldi rendszám autó adó ideiglenes regisztrációs adó elvétel Magyarország üzembehelyezés rendszám kiadás


2012.07.06. 11:21 Adószaki

Hadijelentés

061110_gulfwar_hmed1p.hmedium-773380.jpgCsapataink az ellentől való rugalmas elszakadással tervszerű visszavonulást hajtanak végre felhagyva a tündér mesébe illő egy millió munkahely teremtés ideájával erejüket a meglévő munkahelyek védelmére koncentrálják. A kormányfő ennek keretében tízpontos munkahelyvédelmi akciótervet hirdetett meg hétfőn a parlamentben. Melynek részeként többek között a 25 év alattiaknál, az 55 év felettieknél és a képzettséget nem igénylő munkát végzőknél a felére csökkentik a munkáltatói járulékot.

Abból kiindulva, hogy 25 év alattiak körébe tartozó 200 ezer fős csoportban 18%-os, az 55 év felettiek 500 ezer főt számláló táborában pedig 36%-os a foglalkoztatási arány, a meglévő munkahelyek védelme mellett legalább ilyen fontos lenne új munkahelyek teremtése is. Ehhez pedig nem tűnik alkalmas eszköznek a tervezett járulék kedvezmény. Bár, ha a kedvezményezettek szempontjából vizsgáljuk a tervezett lépéseket, ha kissé furcsán is, de akár mind a két cél megvalósulhat. Azon szerencsések esetében, akik munkaviszonyban állnak segíthet a munkahelyük megtartásában az a körülmény, hogy a hírek szerint a már foglalkoztatottak után is igénybe vehető lesz a járulékkedvezmény.

A jelenlegi munkanélkülieket pedig az ötven százalékos szociális hozzájárulási adó kedvezmény kecsegtetheti álláshoz jutási lehetőéggel. Azzal a talán nem elhanyagolható szépséghibával, hogy új munkahelyek nem igen lévén és ezek létre jötte nagy számban ettől az intézkedéstől sem várható, a meglévő, jelenleg betöltött álláshelyekért folyó versenyben juthatnak előnyhöz a kedvezményezett korcsoportok. Sajnos azok rovásra, akikre nem vonatkozik a tervezett kormányzati jótétemény. Ekkora költség csökkentési lehetőség mellett azokban a munkakörökben ahol az érintett munkavállalók „csere szabatosak” lehetnek az aktuálisan foglalkoztatottakkal a vállalkozások többsége kénytelen lesz takarékoskodni.

Az adókedvezmény megteszi hatását, akinek nem volt, ezután lesz munkahelye. Sajnos ennek nyomán közel annyian bánkódhatnak majd munkahelyük elvesztésén, mint ahányan örülhetnek a munkalehetőségnek. Bármily furcsa ennek is lehet „társadalmi haszna” a szolidaritás jegyében friss erők váltják majd fel az eddigi munkanélküliek egy részét. Olyan esetekben pedig, ahol egyéb szempontok felülírják a költség csökkentés igényét, a "soha nem látott mértékű szociális adócsökkentésre" sem reagálnak a munkaadók, így nem lesznek kelendők a megcélzott csoportokba tartozó munkavállalók. Minden marad régiben. Nem túl szép kilátások.

Szólj hozzá!

Címkék: kedvezmény munkanélküliség szociális adócsökkentés munkahely teremtés munkahelyvédelem


2012.07.04. 11:54 Adószaki

Mi lesz a több, a kár vagy a haszon?

Screen Shot 2012-07-04 at 11.53.10.pngAlig valamivel többet, mint két évet késett és elég picire sikeredett, de legalább elképzelésként megjelent a bérköltségre rakódó terhek csökkentése. Az elképzelések szerint a legrosszabb helyzetben lévő munkavállalóknál, a 25 év alattiaknál, az 55 év felettieknél és a képzettséget nem igénylő munkát végzőknél a felére csökkentenék a munkáltatói járulékot, azaz jelenlegi fedőnevén a szociális hozzájárulási adót. A csökkentés százezer forint bruttó bérig lenne alkalmazható és kiterjedne a szakképzési hozzájárulásra is. A felső határ megállapításakor lehet, hogy érdemes lett volna emlékezni a garantált bérminimum összegére, ami 108.000.-Ft.

Az elképzelt közteher csökkentéstől több munkahely nem lesz ugyan, de legalább ezzel az előnnyel indulhatnak a meglévő munkalehetőségekért versenybe az érintettek. Már amennyiben viszonylagos olcsóságuk képes életkorukból vagy képzetlenségükből eredő hátrányukat kompenzálni. Talán kedvezőbben érintheti a 25 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató cégeket az általuk választható kisvállalati adó, melynek a mértéke 16%, az alapja pedig a kisvállalat nyereségének és az általa foglalkoztatottak bérköltségének összege lesz. Így az adó kiváltja a vállalkozás profitját terhelő adókat és a bérek után fizetendő közterheket. Különösen azon vállalkozások számára jelenthet előnyt ahol a költségeken belül viszonylag magas a bérköltség aránya.

A miniszterelnök szerint megütik a főnyereményt a 6 millió forint alatti árbevételű mikro vállalkozások is. Számukra az adófizetés rendkívül egyszerű, választható formáját kínálják majd, aki él ezzel a lehetőséggel, annak egyetlen adót kell fizetnie, főállású kisadózó esetében havi 50 ezer forintot, mellékállásban 25 ezer forintot. Azoknak a vállalkozásoknak akik ezt a megoldást választják nem kell majd a társasági adót, a személyi jövedelemadót, járulékokat és szociális hozzájárulási adót fizetniük. Az elképzelések mindenképpen értékelhetők úgy, hogy a kormányzat valós problémákra próbál, a részletek ismerete nélkül is legalább részben alkalmasnak tekinthető eszközökkel megoldást találni, bár sokat ront a tervezett kedvezmények hatékonyságán a stagnáló gazdasági környezet.

További gyakorlati gondokat vet fel és akár az egész akció sikerét is megkérdőjelezheti a finanszírozás kérdése. Mármint, hogy miből kívánják finanszírozni az elképzelt kedvezményeket? Mert a jövő évi költségvetésnek a fenti elképzelések előtti állapotáról azt lehetett tudni, hogy a bevételek legalább 30%-a nem megalapozott, a tartalék pedig nincs arányban kockázatokkal. Ha ehhez képest az elképzelt kedvezmények 300 milliárdra becsült bevételt csökkentő hatásával is számolni kell, talán nem túlzás azt mondani lehetnek kételyeink. Tovább rontja a bevételi oldalon kihívásokkal küszködő költségvetés kilátásait, hogy a Bankszövetséggel folytatott egyeztetések eredményeképpen az eredeti, 280 milliárd forintos tervekhez képest 140 milliárd forint tranzakciós illeték-bevételre számíthatunk 2013-ban.

Ez bizony elég sanyarú helyzet. Az egyetlen vigasz, hogy nemzetgazdaságunk miniszterénél már kész is a megoldás. E szerint az elképzelt program egyik lába, hogy kiterjesztik az MNB pénzügyi műveleteire a tranzakciós illetéket; ez 100 milliárd forint többlet bevételt jelent. Ugyanennyit hoz az Államkincstár keretében végrehajtott pénzügyi műveletek bevonása a tranzakciós illeték hatálya alá. További 100 milliárd forintot pedig egyszerűen „kölcsön venne” a jelenleg összesen 320 milliárd forintos költségvetési tartalékból. Ugye milyen egyszerű! Legalábbis így „papíron”. Mert egyébként az MNB és az Államkincstár megadóztatása azért „nyuszi a kalapból” mert mindkettő tulajdonosa az állam. Ezért ugyan adózni, adózhatnak, de ha ennek folytán veszteségük keletkezik azt a következő évben az állami költségvetésből kell rendezni. Ahhoz, hogy ne keletkezzen veszteség tovább kellene passzolják az adóterheket. Ez pedig szintén nem múlik el nyomtalanul. A tartalékból vett kölcsön, meg már csak azért is gyenge megoldás, mert a Költségvetési Tanács a tartalék eredeti mértékét is elégtelennek minősítette várható kockázatokkal szemben.

Arról nem is beszélve, hogy a kölcsön „visszapótlása” a nemzetgazdaság miniszterének elképzelése szerint akként történne, hogy az IMF tárgyalások révén várhatóan már idén csökkennek a magyar állampapír-hozamok. Ennek köszönhetően "reálisan" legalább 150 milliárd forintnyi hozamcsökkenésből adódó kamatkiadási megtakarítása lesz Magyarországnak 2013-ban. És ha nem?! Mindenesetre az nehezen mondható, hogy finanszírozás szempontjából sziklaszilárd lábakon állnak a beharangozott kedvezmények. Ha netán dőlni látszik a költségvetés nemigen lesz más megoldás, mint megrövidíteni azokat, vagy újabb adókat kivetni. Aztán majd jól elvitatkozgathatunk mi volt a több, a kár vagy a haszon.

Szólj hozzá!

Címkék: adó teher finanszírozás csökkentés mikrovállakozás bérköltség MNB Költségvetési Tanács költségvezés


2012.07.03. 17:13 Adószaki

Jó hír a nyugdíjasoknak

A jövő évtől sem terheli adó az öregségi nyugdíjakat, miután az Országgyűlés hétfőn felülírta azt az 1997-ben hozott törvényt, amely lehetővé tette volna, hogy az időskori juttatásokat 2013-tól személyi jövedelemadóval sújtsák.

pensioners_bills_1246819c.jpgA képviselők 311 igen szavazattal, 14 tartózkodás mellett fogadták el a nyugdíjbiztosítási tárgyú jogszabályok változásait.

Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter az előterjesztéshez fűzött indoklásában arra emlékeztetett, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló, 1997-es törvény 2013-tól a jelenlegitől gyökeresen eltérő nyugdíjszámítási szabályt tartalmazott, így bruttó összegű nyugdíjakat állapított volna meg a bruttó keresetekből, és ehhez más léptékű, lineáris mértékskálát rendelt volna.

A tárcavezető szerint mindez felvetné a nyugdíjak adóztatásának kérdését, ám a bruttó nyugdíjak megállapításához szükséges jogszabályokat nem hozták meg, a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakítása után pedig indokolatlan az említett szabályok fenntartása. A most elfogadott javaslat ezért 2013. január 1-je után is érvényben tartja a hatályos nyugdíjszámítási szabályokat, azaz a nyugdíjak továbbra is személyijövedelemadó-mentesek maradnak. A kormányzati előterjesztésbe egy MSZP-s módosító javaslattal az is bekerült, hogy a nyugellátást forintban kell folyósítani. A szocialisták kezdeményezésüket azokkal a sajtóhírekkel indokolták, hogy a kormány a nyugdíjak egy részét Erzsébet-utalványban akarja kifizetni. A kabinet cáfolta, hogy ilyen szándéka lenne, és támogatta az indítvány elfogadását.

Szólj hozzá!

Címkék: nyugdíj adó országgyűlés határozat 2013 adómentes


2012.07.02. 12:25 Adószaki

Kevesebb bérért több munka

A Jobbik szerint a kormány a július 1-jén hatályba lépett új munka törvénykönyvével a jogegyenlőtlenséget, a kiszolgáltatottságot foglalta törvénybe, amely egy "rabszolgakódexszel" ér fel - közölte Bertha Szilvia, a párt országgyűlési képviselője vasárnap az MTI-vel.

slaves-scar_65.jpgAz ellenzéki képviselő közleménye szerint a munkahelyteremtéshez az élőmunkát terhelő adók és járulékok radikális csökkentésére, fejlesztési-beruházási finanszírozási lehetőségekre, és nem utolsósorban fizetőképes keresletre, piacra lenne szükség.

Azt írta: mostantól nemcsak még jobban lehet hajszolni a dolgozókat - immár büntetlenül, mivel "törvényileg is engedélyezett" -, de az esetleges hibákért is aránytalanul nagy anyagi felelősség terheli a munkavállalót. Különösen veszélyes ez akkor, amikor maga a törvény teremt lehetőséget arra, hogy a normális munkamenethez szükséges létszámot a profit maximalizálása céljából jelentősen alultervezzék a cégek, és az embereket kimerülten, a minimális pihenés lehetővé tétele nélkül is dolgoztatni lehessen akár veszélyes, felelősségteljes munkakörben is. Így bizony borítékolhatóak a károkozással járó hibák, amelyek miatt a kártérítések a sokszor minimálbért alig kereső embereket terhelik majd - tette hozzá.

A kormány nem hajlandó tudomásul venni, hogy a munka világát szabályozó legfőbb törvények sok évtizeddel, akár másfél évszázaddal ezelőtt pontosan azért születtek meg, mert a munkáltatók embertelen feltételekkel és körülmények között dolgoztatták alkalmazottaikat. Ezért volt szükség az alapvető munkavállalói jogok meghatározására, törvényben rögzítésére, a munkáltató és munkavállaló jogegyenlőségének megteremtésére - hangsúlyozta Bertha Szilvia.

Szólj hozzá!

Címkék: munka munkabér Jobbik rabszolgakódex