HTML

iNTERFÉSZ

interfesz_logo_160.png

A blog az iNTERFÉSZ támogatásával készül.
Összekapcsoljuk a valódi és a digitális világot.

ADÓklub

Az ADÓklub blogja http://www.adoklub.eu/

Friss topikok

Címkék

.Európai Bíróság (1) 1% (1) 1153E (1) 12T101E nyomtatvány (1) 12T201T nyomtatvány (1) 1 százalék (1) 2013 (3) adminisztráció (1) adó (46) adóbeszedés (1) adóbevallás (4) adóbevétel (1) adócentralizáció (2) adócsalás (2) adócsökkentés (1) adóelengedés (1) adóelkerülés (2) adóellenőr (1) adóellenőrzés (2) adóelvonás (1) adófizetés (2) adófizetés halasása (1) adóhatóság (2) adóhatósági felügyelet (1) adóhiány (1) adókedvezmény (2) adókéub (1) adóklub (1) adókulcs (1) adómentes (1) adómérséklés (1) adómódosítás (1) adóregisztrációs (1) adóregisztrációs eljárás (1) adóregisztrációs ellenőrzés (1) adórendszer (3) adós (1) adósaláta (1) adósság (1) adószakértő (1) adószakértői ellenjegyzés (1) adószám (1) adótanácsadás (7) adótanácsadó (1) Adótanácsadók Országos Egyesülete (1) adótartozás (1) adótartozásért való felelősség (1) adótartozás elengedése (1) adótervek (1) adózás (8) adó csökkentés (1) adó törvény (1) Áfa (1) áfa (5) ÁFA (1) áfa csalás (1) áfa igénylés (1) áfa levonási jog érvényesítése (1) áfa levonás megtagadhatósága (1) áfa összesítő jelentés (1) áfa visszaigénylés (1) ajánlat (1) alanyi adómentesség 2013 (1) alanyi adómentesség feltételei 2013 (1) alkalmazás (1) államháztartás (1) állatorvosi ló (1) apple (1) áraszolgáltató (1) átalányadó (1) átmeneti áfa szabályok 2013 (1) autó (1) autószerelő (1) azervíz (1) a következő lépés (1) balatonboglár (1) balesetbiztosítás (1) baleseti adó (3) bankszámla nyitási kötelezettség (1) befizetés (2) Bejelentkezési határidő KIVA (1) Bejelentkezés a KIVA hatálya alá (1) Bejelentkezés KATA adóalanyként (1) belföldi illetőség (1) benyújtás (1) benzin (1) béremelés (1) bérköltség (1) beszámoló (1) betegbiztosítás (1) bevallás (4) bevétel (4) bevetési főigazgatóság (1) Bevetési Főigazgatóság (1) Biotechbuild (1) bírság (6) bizonyítási eszközök (1) bizonyítvány (1) bizottság (1) biztosítás (2) biztosítási adó (3) biztosító (1) bkv (1) bod Péter Ákos (1) bordélyház (1) Boros Tamás (1) Borsik Lajos (1) börtön (1) búcsú (1) büntetés (3) bürokrácia (1) C-368/09 ügy (1) calameo (1) CASCO (1) cégbejegyzés (1) céginformáció (1) cégkontroll (1) céglovag (1) cégnyilvántartás (1) CIG (1) cigaretta (1) cím (1) Címkék (1) civil szervezetek (1) csalás (5) csapatsport (1) Cséfalvy Zoltán (1) csempész (1) csodafegyver (1) csökkentés (1) Diego Massidda (1) domino (1) dugódíj (1) E-centrum (1) e-számla (1) EB (1) éberség (1) Economist (1) EDI (1) egészségnevelés (1) egyes adókötelezettségek teljesítésre irányuló ellenőrzés (1) egyházak (1) egykulcsos (1) egykulcsos adó (1) egyszerűsítés (1) Egyszerűsítési Program (1) elektronikus aláírás (2) élelmiszerlánc felügyeleti díj (1) elenőrzés (1) életbiztosítás (1) elfogadás (1) eljárás (2) ellenőr (2) ellenőrzés (13) előélet (1) elvárások (1) elvétel (1) emelés (1) energiapiac (1) engedélyezett készpénzforgalom mértéke (1) eredmények (1) értékelés (1) értéknövekedés (1) esti mese (1) EU (3) eu (1) Európa (1) Európai Bíróság (1) európai bizottság (1) Európai Bizottság (1) Európai Unió (1) európai unió (1) európa bajnokság (1) Európa Bajnokság (1) Eu Bíróság ítéletei és az áfa levonási jog (1) EVA (4) feketegazdaság (2) fekete gazdaság (1) fekete munkás (1) félidő (3) fellebbezés (1) feltételek (1) fesztivál (1) fidesz (1) Fidesz (3) fiktív cég (2) fiktív számla (2) film (2) finanszírozás (1) fizetés (2) fizetés halasztás (1) foci (1) foglalás (2) fokozott adóhatósági felügyelet (2) földbirtok (1) földtörvény (1) föld törvény (1) football (1) frakció (1) füstölgés (1) gazdaság (1) gazdasági kamara (1) gazdaságpolitika (1) gázolaj (1) gázszolgáltató (1) GDP (2) gond (1) határidő (2) határozat (3) hatás (1) havidíj (1) helyi adó (1) hiány (1) hídpénz (1) hírlevél (2) hozzájárulás (1) hungaroring (1) ideiglenes (1) időpont (1) illeték (3) IMF (1) informatikai (1) ingatlan (1) ingatlanadó (4) internet (1) internetadó (1) ipad (2) iphone (1) ítélet (1) járulék (1) javaslat (1) jelentés (1) Jobbik (1) jóslat (1) jövedéki adó (1) kalkuláció (1) kamion (1) KATA (2) KATA alanyai (1) kata tanácsadás (1) kedvezmény (3) kérdőív (1) kerekasztal (1) készpénz (1) készpénzforgalom (1) kettős adóztatás (1) Kettős adóztatást kizáró egyezmények (1) kézbesítés (1) kiadás (1) kína (1) kisadózó (2) kisadózó vállalkozás (1) kiskapu (1) kisvállalati adó (1) kisvállalkozás (1) kitöltési (1) KIVA (1) KIVA bejelentkezési lap (1) KIVA bejelentkezés visszavonása (1) KKV (1) kockerd (1) költségvetés (4) Költségvetési Tanács (1) költségvezés (1) kontroll (1) könyvelő (1) könyvvizsgáló (1) korlátozott készpénzforgalom (1) kormány (1) körültekintés (1) kötelezettség (1) kötelező (1) közösségi közlekedés (1) krokodil (1) KSH (2) kulcs (1) külföldi (1) különadó (4) labdarúgó (1) László Csaba (1) látvány (1) létérdekek központja (1) levél (1) levonás (1) LMP (1) luxus (1) mac (1) mágia (1) Magyarország (1) Magyary Program (1) magyar kormány (1) Master-Copy (1) Matolcsy (3) Matolcsy György (1) meghatalmazás (1) megszorítás (1) megtagadás (1) megtévesztés (1) Mellár Tamás (1) mellékhatás (1) mérleg (2) mikrovállakozás (1) mikrovállalkozás (2) Milsec (1) minimálbér (1) MNB (1) mobil (1) mobiltelefon (1) mobil fizetés (1) módosítás (2) mulasztás (1) mulasztási bírság (1) munka (1) munkabér (1) munkahely (1) munkahelyteremtés (1) munkahelyvédelem (1) munkahely teremtés (1) munkanélküliség (1) művészetek völgye (1) NAV (21) nav (8) NAV. ellenőrzés (1) negyedéves (1) német (1) németország (1) Nemzetgazdasági Minisztérium (1) nemzetgezdaság (1) nemzeti (1) nemzeti konzultáció (6) ngm (2) NGM (8) növekedés (4) nyitvatartás (1) nyomozás (1) nyomtatvány (2) nyugdíj (1) nyugta (1) OECD (1) OEP (1) okostelefon (1) oktató (1) önadóztatás (1) önellenőrzés (1) önkéntes (1) önkormányzat (2) online adótanácsadás (3) online adótánácsadás (1) orbáb (1) Orbán Viktor (1) örökös felelőssége (1) örökség (1) országgyűlés (2) országvédelmi alap (1) ortodox (2) Oszkó Péter (1) ösztönzés (2) ötkulcsos (1) ötlet (1) ötletbörze (1) ötletek (1) partner (1) Pávatánc (1) pénzügyi (1) Pénzügyi Ágazati Közfelügyelet (1) per (1) pihenő (1) Policy Solutions (1) pornó (1) posta (1) próbavásárlás (2) Raab-Credit (1) rab (1) rabszolgakódex (1) regisztráció (1) regisztrációs adó (1) rekord (1) rendszám (1) rendszám kiadás (1) részletfizetés (2) revízió (1) Robin Hood (1) Roubini (1) saláta (1) saláta törvény (2) sárgacsekk-adó (1) sárgacsekk adó (2) sárga csekk (1) SciamuS (1) segítség (2) Simor András (1) SMS (1) sms (1) sorbanállás (1) spekuláció (2) statisztika (1) szabadságvesztés (1) szabály (1) számítás (1) számla (4) számla adatok (1) számla liberalizáció (1) számok (1) számvetés (2) Széchenyi kártya (1) széf (1) Széll Kálmán (1) széll kálmán (1) széll kálmán terv (5) személyi jövedelemadó (1) szépségipar (1) Szép kártya (1) szerencsejáték (1) sziget (1) szja (2) SZJA (4) szja bevallás (1) szlovák (1) szlovákia (1) szlovák rendszám (1) szociális (1) szolgáltatás (1) szolidaritási díj (1) sztriptíz (1) Szun Ce Vu (1) szűrő-vizsgálat (1) t-mobile (1) táblagép (1) tagság (1) támogatás (1) tárgyalás (1) tarifa (1) társadalmi egyeztetés (1) társasági adó (1) társaságok (1) tartozás (2) távcső (1) távközlési adó (3) távközlési szolgáltatási adó (1) teher (1) tehermegosztás (1) telefon (1) telefonadó (8) telefonálás (1) telefondíj (1) telekommunikációs adó (1) telekom adó (1) telenor (1) telko (1) tényleges (1) teremtés (1) terv (5) terve (1) tervek (1) tervezet (6) tervezett (1) tetoválás (1) tiltakozás (1) Titanic (1) tíz perc (1) történet (1) törvény (7) tranzakciós (2) tranzakciós adó (5) tranzakciós illeték (1) tündérmese (1) ügyfélazonosítás (1) ügyfélszolgálat (5) ügyintézés (2) új (1) uniós forrás (1) unortodox (2) útmutató (2) üzemanyag (1) üzemanyagár (1) üzembehelyezés (1) vagyonadó (2) vagyonosodási vizsgálat (1) vagyonszerzés (1) választás (1) vállakozó (1) vállalkozás (1) válság (1) vám (1) Vámosi-Nagy Szabolcs (1) várakozás (1) varázslat (1) Varga Mihály (1) védelem (1) vezetékes (1) videó (1) visszautasítás (1) vita (1) vízio (1) vizsgálat (3) Vodafone (1) vodafone (1) windows (1) Címkefelhő

2012.07.02. 12:25 Adószaki

Kevesebb bérért több munka

A Jobbik szerint a kormány a július 1-jén hatályba lépett új munka törvénykönyvével a jogegyenlőtlenséget, a kiszolgáltatottságot foglalta törvénybe, amely egy "rabszolgakódexszel" ér fel - közölte Bertha Szilvia, a párt országgyűlési képviselője vasárnap az MTI-vel.

slaves-scar_65.jpgAz ellenzéki képviselő közleménye szerint a munkahelyteremtéshez az élőmunkát terhelő adók és járulékok radikális csökkentésére, fejlesztési-beruházási finanszírozási lehetőségekre, és nem utolsósorban fizetőképes keresletre, piacra lenne szükség.

Azt írta: mostantól nemcsak még jobban lehet hajszolni a dolgozókat - immár büntetlenül, mivel "törvényileg is engedélyezett" -, de az esetleges hibákért is aránytalanul nagy anyagi felelősség terheli a munkavállalót. Különösen veszélyes ez akkor, amikor maga a törvény teremt lehetőséget arra, hogy a normális munkamenethez szükséges létszámot a profit maximalizálása céljából jelentősen alultervezzék a cégek, és az embereket kimerülten, a minimális pihenés lehetővé tétele nélkül is dolgoztatni lehessen akár veszélyes, felelősségteljes munkakörben is. Így bizony borítékolhatóak a károkozással járó hibák, amelyek miatt a kártérítések a sokszor minimálbért alig kereső embereket terhelik majd - tette hozzá.

A kormány nem hajlandó tudomásul venni, hogy a munka világát szabályozó legfőbb törvények sok évtizeddel, akár másfél évszázaddal ezelőtt pontosan azért születtek meg, mert a munkáltatók embertelen feltételekkel és körülmények között dolgoztatták alkalmazottaikat. Ezért volt szükség az alapvető munkavállalói jogok meghatározására, törvényben rögzítésére, a munkáltató és munkavállaló jogegyenlőségének megteremtésére - hangsúlyozta Bertha Szilvia.

Szólj hozzá!

Címkék: munka munkabér Jobbik rabszolgakódex


2012.07.02. 11:21 Adószaki

Fokozott adóellenőrzés a Szigeten, a Művészetek völgyében és a Hungaroringen

Az ellenőrzéssorozat július 2-ától augusztus 31-éig tart, ez idő alatt az ellenőrök a számla- és nyugtaadási kötelezettség teljesítését, a foglalkoztatás szabályszerűségét, a forgalmazott árucikkek eredetét, a jövedéki termékek forgalmazását és a pénztárgépek üzemeltetésével kapcsolatos szabályok betartását vizsgálják, például a Sziget fesztiválon, a Hungaroringen, a Művészetek völgyében és kisebb vásárokon is.

Screen Shot 2012-07-02 at 11.20.22.pngA közlemény szerint tavaly nyáron csaknem 200 millió forint bírságot szabott ki az adóhatóság. A NAV országosan több mint 5600 vizsgálatot végzett el, és az esetek 27 százalékában tapasztalt jogsértést. A legtöbb visszaélés a számla- és nyugtaadással, a jövedéki termékekkel és a foglalkoztatással összefüggésben történt.

Szólj hozzá!

Címkék: fesztivál sziget hungaroring ellenőrzés művészetek völgye adóellenőrzés NAV


2012.06.29. 08:24 Adószaki

Készül a költségvetés: érdemes lenne még aludni rá egy kicsit

Nehezen alakul a jövő évi költségvetés, mint púpos gyerek a prés alatt. Szerencse, hogy idejekorán elkezdték fabrikálni. Bár vannak, akik szerint inkább korán, mint ideje. Lévén hogy a bevételi oldal jelentős részét kitevő adók közül egynémely végleges formában talán még a fejekben sem létezik. Részben ezért mind  az ÁSZ, mind a Költségvetési Tanács jelentős kockázatokat lát még a jelenlegi változatban.  

8277923-the-tired-engineer-smetchik-has-fallen-asleep-directly-on-abacus-after-the-heavy-working-day.jpgA Számvevőszék  az adóbevételek 70%-át   tartja egészben vagy részben megalapozottnak, ebből az is következik, hogy 30%-ot meg nem. A Költségvetési Tanács pedig  komoly kockázatként értékeli, hogy a kabinet annak ellenére nem változtat makrogazdasági prognózisán, hogy  minden ismert trend arra mutat,  a GDP dinamikája idén és jövőre is érdemben lehet alacsonyabb a kormány által feltételezettnél. Emellett véleménye szerint a stabilitás megőrzése érdekében hozott intézkedések egy része is gyengíti a gazdaság dinamizálásnak lehetőségeit.

További  jelentős problémákat lát abban, hogy  "költségvetési törvényjavaslatban szereplő bevételek jogszabályi kidolgozottságának, hatásmechanizmusainak színvonala, háttérszámításokkal való alátámasztottsága egyenetlen, esetenként nem megfelelő".  Itt van példának okáért a tranzakciós illeték. Egy ilyen mértékű adóterhelés elkerülhetetlenül változtat a gazdaság szereplőink magatartásán is,  a Tanács véleménye szerint a költségvetési törvényjavaslat azonban nem számol az új adóintézkedések miatt fellépő negatív hatásokkal és kockázatokkal.

Ráadásul úgy épít erre az adóbevételre, hogy annak konkrét formája nem ismert. S hogy mennyire nem, annak a  kormánypártok frakció vezetői a megmondhatói.  Azt javasolják ugyanis, hogy a nyugdíjak és a családtámogatások, a családi pótlék, a gyes és a gyed folyósítását ne sújtsa a pénzügyi tranzakciós illeték.  Ezt  a Fidesz frakcióvezetője még megfejelte azzal, hogy a jelentős exporttevékenységet kifejtő cégek esetében a vállalatközi pénzforgalmat nem érdemes a tranzakciós illeték hatálya alá vonni. A törvény javaslathoz képest nem elhanyagolható változást jelenthet, hogy  fizetési műveletenként hatezer forintban maximálná a tranzakciós illetéket az Országgyűlés költségvetési bizottsága. Kiemelnék az illetékfizetési körből a készpénzbefizetést ugyanakkor kiterjeszteni javasolják a törvény tárgyi hatályát a jegybanki - legalább egynapos, legfeljebb kéthetes – betételhelyezésekre ami azért egy kisebb fajta varázslat, mivel a jegybank tulajdonosa az állam. A

bankközi műveleteket az értékpapír-piaci műveletekhez hasonlóan  teljes körűen mentesítené a bizottság javaslata az illetékfizetési kötelezettség alól. Mindemellett csak úgy röpködnek a százmilliárdok a  jövő évre ebből az adónemből  tervezett bevételeket illetően. Ilyen körülmények között könnyen igaza lehet a Költségvetési Tanács elnökének, hogy a korábbi változathoz képest megemelt Országvédelmi Alap még jelenlegi méretében sem arányos a kockázatokkal. Márpedig, ha  a tartalékok nem nyújtanak teljes egészében fedezetet  egy a tervezettnél jóval kedvezőtlenebb makrogazdasági forgatókönyv esetére, van esélye annak, hogy szépen fogalmazva további hiány csökkentő lépéseket kell majd tenni.

Ezek elvileg lehetnek kiadás mérséklő vagy bevétel növelő intézkedések.  Hogy valóban szükség lesz-e ilyen megoldásokra és mik lesznek azok, azt majd kiforogja az idő. Bár talán jobb lenne ezt nem megvárni, mert ha az idő pénz, és ez a költségvetés esetében is igaz akkor célszerű lenne újra átgondolni a feladatot a véleményezésre rendeltetett szervezetek észrevételei alapján. Hátha így nem folyna ki a kezünk közül sem az idő, sem a pénz.

Szólj hozzá!

Címkék: adó költségvetés kiadás bevétel országgyűlés illeték országvédelmi alap


2012.06.28. 07:40 Adószaki

Az adóhatóság elől széfben sem rejthetjük el vagyonunk

Ha hiszik, ha nem egy banki széf sem nyújt mindenkivel szemben védelmet. Ezúttal nem a rafinált betörőktől, vagy a minden hájjal megkent kasszafúróktól kellene a pénzintézeti széfekben elhelyezett értékeinket féltenünk, hanem az adóhatóságtól. Persze csak akkor, ha adótartozásunk van és végrehajtási eljárás indult ellenünk. Ez történt azzal a felebarátunkkal is, akivel szemben a NAV Komárom-Esztergom Megyei Adóigazgatósága különösen nagy összegű adóhiányt állapított meg és az adóbírsággal valamint a késedelmi pótlékkal együttesen több mint 170 millió forint megfizetésére kötelezte.

burg_wachter_point_safe_pe.jpgMivel az érintett nem fizetett annak rendje és módja szerint megindult ellene a végrehajtás. Az adóvégrehajtók az ilyenkor szokásos módon felkutatták az adózó ingó, és ingatlan vagyonát, továbbá megkeresték a pénzintézeteket és pénzügyi vállalkozásokat mondanák meg, van-e az adósnak náluk valamilyen megtakarítása. Lévén a törvény ilyen esetekben adatszolgáltatásra kötelezi e szervezeteket az egyik bank közölte, hogy az érintett egy széfet bérel náluk. Több se kellett a derék adóvégrehajtóknak, mivel a banki közlés alapján valószínűsíthető volt, hogy a széfben lévő értékek az adós tulajdonában vannak, a széf lepecsételésével lefoglalták annak tartalmát, majd értesítették a széfszolgáltatót és az adóst a felnyitásának időpontjáról. Amikor eljött a nagy nap és az érintettek jelenlétében feltárult a széf ajtaja fölöttébb kellemes meglepetés érte a végrehajtókat, ugyanis 139 millió forintnak megfelelő értékű pénzt találtak, ennek egy részét valutában.

Az adózás rendjéről szóló törvény szerint az adóvégrehajtást eltérő rendelkezések hiányában a bírósági végrehajtásra vonatkozó szabályok szerint kell lefolytatni. Az 1994. évi LIII. tv.103/C §-a alapján pedig a széfben lefoglalt ingóságokat a végrehajtónak az értékesítésig a széfbe vissza kell helyeznie és abban kell tárolnia, kivéve a széfben levő nemesfémet, készpénzt és értékpapírt. Így aztán az adóhatóság munkatársa a pénzt magához vette, gondoskodott a valuta forintra történő átváltásáról és az egészet immár kemény magyar forintokban befizette a végrehajtói letéti számlára. A széffoglalással szemben mind az adós, mind az adós közeli hozzátartozója végrehajtási kifogást nyújtott be, arra hivatkozva, hogy a széfben levő pénz nem az adós tulajdonát képezi. Ez szép kísérlet volt az 1994. évi LIII. tv 86. § (1) bekezdésében foglaltak megtámadásra. Ugyanis az említett jogszabály hely szerint lefoglalni az adós birtokában, őrizetében levő vagy más olyan ingóságot lehet, amelyről valószínűsíthető, hogy az adós tulajdonában van.

Mivel a széf bérlője az adós volt, ez valószínűsítette, hogy a benne lévő ingóságok az ő tulajdonában vannak. A kifogás megalapozáshoz be kellett volna bizonyítani ennek az ellenkezőjét. A hírek szerint ezt nem sikerült. A házastársak között pedig ilyen bizonyítási kísérlet még nehezebb, csak akkor vezethet eredményre, ha kétséget kizáróan igazolható, hogy a foglalás alá vont vagyontárgy nem a házastársi vagyonközösséghez, hanem az adós házastársának különvagyonához tartozik. A házassági életközösség tartama alatt ugyanis a házastársak bármelyikének a vagyontárgyát a másik házastárs ellen külön vezetett végrehajtás során is le lehet foglalni. Szörnyen bonyolult az élet, nem elég hogy ebből a szempontból is alaposan meg kell fontolni kivel házasodunk össze, még arra is figyelni kell kinek a széfjében tartjuk értékeinket. Lehet hogy egyszerűbb, ha kerüljük az adótatozásokat?

1 komment

Címkék: széf foglalás adóhatóság NAV


2012.06.27. 09:16 Adószaki

Oly édes az élet, oly szép a világ, míg szállnak a légben a füstkarikák!


„Egy kis cigaretta, valódi finom
Oly illatos, enyhe, mint rózsaszirom.
Szippantani jó, de vége hamar,
Csacsi mind, aki többet akar!”

smoking-girl.jpgA szövegrészlet a Lili bárónő című operett Cigaretta keringőjéből való és valamiért eszembe jutott a hír hallatán, hogy a 2013. évi költségvetési javaslat alapján jövőre tovább emelkedhet a cigaretta jövedéki adója. Lehet, hogy nem is feltétlenül a jövő évi, hanem általában a jövedéki, fogyasztási típusú adók emelések módja és főként az indoka, valamint a hozzá fűzött várakozások juttatták eszembe keringőt. Nemrég indult egészségnevelő és a gyógyítás finanszírozását kiegészítő pénzgyűjtő útjára a népegészségügyi termékadó közkeletű nevén a „csípsz” adó. Azzal a nemes céllal, hogy pénzt gyűjtsön be azoktól, akik egészségük kockáztatásával nem kívánatossá nyilvánított élelmiszerek fogyasztására adják a fejüket.

Ezáltal, mintegy a helyes táplálkozás irányába terelvén a lakosságot. 2011-ben a tervezett öt milliárdos bevételtől csak alig néhány száz millióval elmaradva teljesítette a bevételi tervet. Az idei év első pár hónapjának bevallási adatai alapján elképzelhető, hogy a tényleges bevétel némileg elmarad a tervezett húsz milliárdtól. Arról viszont ez idáig nincs érdemi információ, hogy a közteher hatására milyen mértékben fordultunk el a „tiltott” cikkek élvezetétől. Ez azért érdekes, mert ha e tekintetben az adó száz százalékos hatékonysággal működne, azzal ugye megszüntetné magát. Ha valamikor úgy esne, hogy hirtelen egy emberként belátnánk, helytelen, sőt káros a túlzottan sós rágcsálni valók vagy a magas cukor tartalmú italok fogyasztása ennek az adónemnek a bevétele nulla lenne. Ezért az ilyen típusú köztehernek nem is igazán lehet célja, hogy elvegye a kedvünket a megadóztatott termékek élvezetétől, sőt törekszik megtalálni azt a mértéket amely még nem riaszt el az érintett portékák vásárlásától.

Egy egészen más műfaj a cigaretta, mely mint tudjuk maga az egészség, viszont jövedéki termék lévén szintén szépen hozhat a költségvetés konyhájára, persze csak akkor, ha kellően sokan és kellően sokat fogyasztanak belőle. Ha éppen a költségvetés bevételi igénye úgy hozza még az sem kizárt, hogy mint, ahogy az idén történt, a korábban májusra tervezett adóemeléseket előrehozták februárra.  Ekkortól az ezer szál cigarettára kivetett adó mértéke 10.550 forintról 11.500 forintra emelkedett, és a kiskereskedelmi eladási ár 28,4 százaléka helyett már legalább 30 százalékot kellett fizetni, ami a minimumadót 19.530 forintról 21.100 forintra emelte ezer szálanként. Az érvényes szabályok szerint július elsejétől ismét tovább emelkedik a közteher: a cigaretta adója a mostani 11.500 forintról 11.900 forintra nő, illetve a kiskereskedelmi eladási ár 31 százalékára, így ezer szálanként legalább 22.300 forintot kell fizetni.  A két emelés hatására a kormányzat az idén 20 milliárd forint többlet adóbevételt remél. A költségvetés szempontjából ez akár örvendetesnek is tekinthető, kevésbé örülhetünk viszont mi, mert mindenképpen „megszívjuk”.

Ha összejön az adóbevétel akkor azt a töméntelen bagót nekünk kellett elfüstölni, ha meg nem, a különbözetet valami egyéb módon többnyire mi fizetjük. Az egyetlen, ami a dologban vigasztaló lehet, hogy a pénz jó helyre kerül, a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint az egészségügyben a tervezett béremelések fedezetét a jövedéki adók területén várható adóemelés nyújtja majd. Így aztán a sok egészségtelen étel, ital, cigaretta okozta bajokból legalább jobb kedvvel gyógyítanak bennünket az egészségügyben dolgozók. S a gyógyulásban segít majd az andalító keringő: „Oly édes az élet, oly szép a világ, Míg szállnak a légben a füstkarikák!”

Szólj hozzá!

Címkék: cigaretta adó egészségnevelés


2012.06.26. 08:15 Adószaki

Megy itt minden, mint a karikacsapás

03indy.jpgMég szinte ott rezgett a levegőben a Fidesz-frakció pénteki megrendelése, hogy tudniillik meg kell védeni az 55 év feletti, a 25 év alatti és a képzettséget nem igénylő munkakörben dolgozókat valamint a mikró vállalkozásokat. A hétfői frakció ülésen már a miniszterelnök arra utasította a nemzetgazdaság miniszterét, hogy még az nap délután kezdené meg az említett megrendelésben megfogalmazott, a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot módosító indítványok konkrétumainak kidolgozását.

S mi több, azok egy részét legkésőbb szerda délutánig, más részét pedig július 9-ig nyújtsa be a parlamentnek. Bármennyire is imponáló a miniszterelnöki határozottság, azért csak nem ártana az óvatosság. Ha valóban hétfő délutántól szerda délutánig kell kidolgozni akárcsak egy részét az említett feladatoknak, abból még egy jól működő minisztériumban is irdatlan nagy katyvasz tud lenni. De ha még sikerülne is keresztül vinni mindent ezen a bizonnyal olajozottan működő gépezeten, akkor sem ártana szem előtt tartani a népi bölcsességet, hamar munka ritkán jó.

A költségvetés meg szinte sosem. Azért sem érthető a lázas igyekezet oka mert, ha jól sejtem a bajok, melyek gyötrik a megrendelésben említett rétegeket nem a közelmúltban gyökereznek, leginkább az előző kormányzati ciklusok szerencsétlenkedték össze a sok kilátástalanságot. Így viszont, ha a 2010. évi költségvetés kapcsán nem is, de a 2011. évre rendeltetett megoldandó feladatok sorában helyet kellett volna kapniuk ezeknek az egyébként valóban fontos problémáknak. A jelenleg látható források most sem számosabbak, mint az előző év során voltak. Arra már gondolni sem akarok, hogy annak idején még nem szorultak védelemre , a jelenleg e kategóriába soroltak, mert akkor most kitől is kellene megvédeni őket.

De fátylat rá, bizonyos esetekben fontosabb maga a probléma, mint annak okozója. Annál is inkább mert például a mikró vállalkozások jelentős része valóban igen nagy bajban van. Nem ritka, hogy a korábban általuk fenntartott munkahelyek „bezárása” mellett elvesztik önfoglalkoztatási képességüket is. Az még a szerencsésebbik eset, ha oly módon fejezik be a vállalkozást, hogy a kedvezőbb időkre megmarad egy esetleges újra kezdés lehetősége. De sajnos sokan, olyan mértékű adósságot halmoztak fel, hogy annak rendezését követően ennek már nincs realitása.

A még talpon maradók részére természetesen fontos segítség lenne a teher csökkentés és az adózás „végtelen” leegyszerűsítése. De ha nem élénkül valamelyest a gazdaság, nem lesz megrendelésük a tervezett nagy jótéteményekkel együtt is egy részük kitartása fájóan véges lesz. Nélkülük pedig ismét csak lényegesen kevesebb 55 év felettit, 25 év alattit lehet majd foglalkoztatni akár képzetséget nem igénylő munkakörben is.

Szólj hozzá!

Címkék: költségvetés adósság vállalkozás védelem 2013 mikrovállalkozás Fidesz


2012.06.25. 08:33 Adószaki

Köteles tudni róla, ha csal a partnere?

Nem mondom, van macera ezzel az EU-val. Nem elég, hogy minden féle ügyekben kötelezettségszegési eljárások indulnak ellenünk, még a költségvetési hiányunkat sem alakíthatjuk kedvünk szerint. Amikor pedig adóhatóságunk tíz körmével próbálja összekaparni a büdzsé számára az adóbevételeket, beleütközik az unió reguláiba. Hogy lesz így tele a kassza és három százalék alatt a hiány?

iStock_000011373333XSmall.jpgBár mekkora is a szükség, az adózással kapcsolatos előírások esetében sem elegendő azokat pusztán az unió szabályaihoz igazítani, értelmezésük és a gyakorlati alkalmazásuk sem lehet ellentétben a közösség normáival. Ez is hozzá tartozik a játékszabályokhoz. Egyrészt, mert vállaltuk a tagsággal járó kötelezettségeket, másrészt saját jól felfogott érdekünkben. E nélkül ugyanis jogbizonytalanság van, ez pedig meglehet, sok ügyben segíti az adóhatóságot a költségvetési bevételek „megtermelésben”, azonban lényegesen több kárt okozhat azzal, ha elriasztja a magyarországi tevékenységtől az egyébként többnyire tisztességes vállalkozásokat is.

Ezért tartjuk annak ellenére is fontosnak az Európai Bíróság június 21-i ítéletét, hogy már időközben hatályon kívül helyezett jogszabályok alapján folytatott eljárásokkal kapcsolatos. Még tavaly tavasszal két Megyei Bíróság az előtte folyó eljárásokat felfüggesztve fordult előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel az Európai Bírósághoz. A magyar Bíróságok aggálya lényegében mindkét ügyben abban állt, összeegyeztethető-e az uniós szabályokkal az adólevonási jog gyakorlásának megtagadása, ha az pusztán a számlakibocsátó oldalán felmerült hiányosságokon alapul. Az egyik ügyben a hatóság azt is kifogásolta, hogy az adózó nem győződött meg kereskedelmi partnere megbízhatóságáról, és nem ellenőrizte, hogy az eleget tett-e az áfával kapcsolatos jogszabályi kötelezettségeinek.

A másikban a magyar adóhatóság az adózó közreműködői által elkövetett szabálytalanságok miatt tagadta meg az alvállalkozói számlák adótartalmának  levonását. Az adóhatósági álláspont egyszerű volt, mint a facsipesz, a korábbi áfa törvény 44.§ (5) bekezdésén alapult, az abban foglalt alábbi előírást alkalmazta igényei szerint: „A bizonylatban vevőként feltüntetett adóalany adózással kapcsolatos jogai nem sérülhetnek, ha az adóköteles tényállás kapcsán az a termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás körülményeit figyelembe véve kellő körültekintéssel járt el”. Ha meg nem, akkor de! És már is meg van a megoldás! Vagyis, ha a hazai hatóság szerint nem kellő körültekintéssel járt el az adózó, nem élhet levonási jogával.

De milyen esetekben és meddig terjedhet a kellő körültekintéssel való eljárás kötelezettsége? Megkövetelhető-e az üzleti partner könyvelésnek, alvállalkozói és egyéb szerződéseinek ellenőrzése? Az Európai Bíróság álláspontja szerint általánosságban erre az adóalanyok nem kötelezhetők, csak amennyiben szabálytalanságra vagy csalásra utaló körülmények állnak fenn. Ezt pedig nem elegendő csak úgy kinyilatkoztatni. Szükséges, hogy az adóhatóság objektív körülmények alapján bizonyítsa, hogy az érintett adóalany tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy a levonási jogának megalapozására felhozott ügylettel a számlakibocsátó vagy a szolgáltatói láncban korábban közreműködő gazdasági szereplő által elkövetett adócsalásban vesz részt. Valóban nem olyan egyszerű,mint az a bizonyos facsipesz, de a jogalkalmazás során ennyi körültekintés feltétlenül elvárható egy jogosítványokkal bőséggel felruházott hatóságtól.

Szólj hozzá!

Címkék: csalás partner adócsalás körültekintés EU .Európai Bíróság elenőrzés


2012.06.22. 07:39 Adószaki

Indulhat a „Pávatánc” hadművelet!

páva2.jpgBevallom, nem gondoltam volna, hogy ennyire „harcias” a helyzet. Halottam ugyan emlegetni mindenféle fülke forradalmat, de valójában ezt csak amolyan szóvirágnak hittem, aminek az égvilágon semmi köze mondjuk az egykulcsos vagy a többi adóhoz.

Azonban most már számomra is nyilvánvaló, nem így állunk. Mindezt Matolcsy úrnak a Heti Válasz június 12-i számában „Két stratégia – stratégiai kettős” címen megjelent írásából tudom. Ahol a fő cím fölött a következő kérdés tette próbára nyugalmamat: „Mihez kell nekünk a gazdasági és pénzügyi erő?” Tisztesség ne essék, de jelen állapotunkban, már ami az országot illeti leginkább ahhoz, hogy ha már a saját lábunkon nem is tudunk mindig megállni, legalább a székről ne forduljunk le. Az, hogy most sincs még minden rendben, legfőképp azonban eddig nem volt, ha közvetve is, de kiderül az írásból. „Kitűztük a magyar stratégiai célt: a térség, sőt Európa egyik legversenyképesebb gazdaságával megoldani történelmi feladatainkat.”

Kicsit mérges is lettem magamra, amikor hirtelen az jutott eszembe vajon elmondta-e valaki német barátainknak, hogy ilyen erősen számítunk rájuk az ország dolgainak rendbetételében? Aztán persze még számomra is nyilvánvaló lett, hogy a szerző kicsiny országunkra gondolt, mint amely egyszer képes lesz Európa legeredményesebb gazdaságát létrehozni. A vágyakozást illetően feltétel nélkül osztom az optimizmust, ami a realitásokat illeti, főként az eddig alkalmazott módszereket tekintve, hát enyhe kifejezés, ha azt mondom, kétségeim vannak. Mindez azonban jelentőségét veszti az egyébként kívánatos cél elérésére, a cikkben, áttételesen vázolt stratégiák mellett.

A nemzetgazdaság minisztere szerint a go játék és Szun- ce a keleti, amíg a sakk, a nyugati gazdasági stratégiát jelképezi. Szun Ce Vu, „A hadviselés tudománya” című., a világ legrégebbi hadtudományi munkájának számító mű szerzője. Ennek megfelelően a nemzetgazdaság minisztere mindkét gazdasági stratégiát harcias, ha szimbolikusan is, de szinte háborús elemekkel ruházza fel. A keleti stratégiát többek között így jellemzi: „ az ellenfél megtévesztése, a peremek elfoglalása, az ellenséges koalíció megelőzése, a pszichológiai előny megszerzése, az ellenfél körbekerítése, a nyílt ütközet elkerülése”. A nyugati viszont inkább a következőkről ismerszik meg: „ minél gyorsabban túlerőre szert tenni, elfoglalni a közepet, jó pillanatban és közvetlen ütközetben döntő csapást mérni az ellenfél leggyengébb pontjára, egyeduralkodó szerepre szert tenni és ezt a feljövő újak megosztásával megőrizni.”

Hát, ha van ország, amely alkalmas bármelyik vázolt gazdasági stratégia megvalósítására, akkor azok….. valószínű nem mi vagyunk. Főként úgy nem, hogy a nemzetgazdaság minisztere szerint egyszerre kellene „sakkoznunk” és „go-t játszanunk”. Bár afelől nem hagy kétséget, melyiket tartja fontosabbnak. „Szun-ce tanítványai vagyunk: szorgalmasan tanulunk.” –írja. Mi meg jobb híján kénytelenek vagyunk ekkora szorgalom előtt fejet hajtva azt mondani, ha harc, hát legyen harc. S ha már Szun-ce, akkor hadd ajánljuk a „hadvezérek” figyelmében a bölcs kínai „A hadviselés tudománya” című munkájából A tervezés címet viselő első fejezet 26. pontját: „ Tehát az a tábornok, aki megnyer egy csatát, előtte sok számítást végez a templomában (főhadiszállásán). Az a tábornok pedig, aki elveszít egy csatát, csak kevés számítást végzett előtte. Így azután a sok számítás valóban győzelemhez vezet, és a kevés vereséghez; és mennyire inkább így van, ha egyáltalán semmi számítás sem történt! Ez az a pont, amire figyelve megjósolhatom, hogy ki fog győzni vagy veszíteni.” (Göncöl Kiadó, 1996 , fordította Édes Bálint) Ha mindezt sikerült megfontolni, akkor nincs más hátra, indulhat a „Pávatánc” hadművelet.

Szólj hozzá!

Címkék: kína Matolcsy nemzetgezdaság Szun Ce Vu Pávatánc


2012.06.21. 08:23 Adószaki

Miért éppen a látvány-csapatsportok?

Úgy lehet, az idővel van a probléma. Vagy nincs elegendő vagy nagyon szalad, de kevés az az új adójogi megoldás amely módosítás nélkül kibír legalább egy évet. Azt az egyébként kézenfekvő lehetőséget most nagyvonalúan vessük el, hogy a jogalkotónak olyannyira lóhalálában kell összeütnie az adótörvényeket is, mást nem igen tehet, mint rábízza a hibák kijavítását a mindent megoldó időre.

Így járt a látvány-csapatsportok támogatásának 2011. július 1-jén bevezetett intézménye is, a szabályait már 2011. december 17-én módosítani kellett. Nem csak a törvényi szintű előírásokat, hanem az annak végrehajtását szolgáló 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet egyes rendelkezéseit is. A jogintézmény lényege, hogy a látvány-csapatsportok támogatása jogcímén kifizetett összeg csökkenti a társasági adót. Az adókedvezménye igénybevételének feltétele a támogatási igazolásban szereplő összegű támogatás adózó részéről történő teljesítése. Bevezetésének nyilvánvaló célja pedig nem más, mint a magántőke számára kívánatossá tenni a hazai sport támogatását.

Screen Shot 2012-06-20 at 23.22.15.pngEzt a NEFMI illetékese akkoriban valahogy így fogalmazta meg: „A vállalkozás, vagy a társaság leírhatja a támogatás összegét adóalapjából, majd a csökkentett adóalapból még a támogatás mértékével egyező adókedvezményt is igénybe vehet”....„Ez a kettős kedvezmény tehát valójában egy reálhozammal kecsegtető befektetési forma”. Tekintve, hogy az ily módon kedvezményezett sportágak lelkes hívei közé tartozom, csak helyeselni tudom, ha sikerül megoldani legalább ebben a körben az egyébként igen csak legatyásodott sportfinanszírozást. Ugyanakkor azokat az érveket is érteni vélem, melyek szerint sajnos akad még széles e hazában néhány alulfinanszírozott, szintén fontos terület, mint például az egészségügy vagy oktatás, kutatás-fejlesztés és valószínű napestig lehetne folytatni a sort.

Hogy miért éppen a látvány-csapatsportokra esett a választás? Tartok tőle, hogy a kérdés nem feltétlenül adójogi természetű, így a döntés lehetőségét a köz bölcsességére hagyom. Inkább gyarapítanám a megoldásra váró problémák sorát egy újabbal. Itt vannak példának okáért a hazai kis – és középvállalkozások. Úgy tűnik, bár valamennyi kormány, szóban legalább is keblére ölelte ezt a vállalkozói kört érdemi támogatást rendszerint valamely aktuálisan súlyosabbnak vélt probléma okán nem igen kaptak.

Ez, az elmúlt két évben annak ellenére sem változott, hogy a jelenlegi adminisztráció deklarált célja a hazai középosztály megerősítése. Tartok tőle, hogy ehhez az adó- és gazdasági környezet alakulására is tekintettel már nem elegendő a lelkesítő buzdítás: hajrá középosztály! Egyéb lehetőség pedig sem a gazdaság élénkítésre, sem az említett vállalkozói kör célzott támogatására a jövő évi költségvetés terveiben nem igen látszik. Esetleg megfontolandó lenne a látvány-csapatsportok támogatása mellett, nehéz időkben akár e helyett is, a magántőke számára a kis-és középvállalkozások megsegítését kívánatossá tenni. Befektetési célnak talán ez sem rossz.

Szólj hozzá!

Címkék: támogatás látvány csapatsport


2012.06.20. 08:23 Adószaki

Amit nem reklámoz a NAV: a C-368/09 ügy

A C-368/09 ügy szép csendben, szinte észrevétlenül lopakodott be mindennapjainkba. A már szinte szemérmetes hallgatás akár valamiféle takargatni való titok érzetét is kelthette. Pedig a furcsa jelölés nem más, mint az Európai Bíróság ügyszáma és ami mögötte van egyáltalán nem titkos, pusztán egy magyar vállalkozás, valamint a NAV elődje közötti jogvita kapcsán hozott bírósági döntés. Az még érthető, ha a vitában érintett vállalkozás nem verte nagydobra az ügyet, megelégedvén a Bírósság döntésével, a maga részéről a lovagiasság szabályai szerint lezártnak tekintve azt. Lévén azonban a szóban forgó döntés érinti a hazai áfa levonásra vonatkozó szabályokat és az ezzel kapcsolatban kialakított gyakorlatot. merőben más feladata lett volna megítélésünk szerint a magyar adóhatóságnak.

Screen Shot 2012-06-20 at 8.20.55.pngAnnak illusztrálására, hogy miért, legegyszerűbb, ha a Bíróság határozatából idézünk:
„A közös hozzáadottértékadó rendszerről szóló 2006/112 irányelv 167. cikkét, 178. cikkének a) pontját, 220. cikkének 1. pontját és 226. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás vagy gyakorlat, amelynek alapján a nemzeti hatóságok azzal az indokkal tagadják meg az adóalanytól a részére nyújtott szolgáltatások után fizetendő vagy megfizetett adónak az általa fizetendő hozzáadottérték adó összegéből való levonását, hogy a levonás időpontjában rendelkezésére álló eredeti számla a szolgáltatásnyújtás teljesítésének téves időpontját tartalmazta, valamint a később javított számla és az eredeti számlát érvénytelenítő sztornó számla sorszámozása nem folyamatos, feltéve hogy a levonás anyagi jogi feltételei teljesülnek, és az érintett hatóság határozatának meghozatala előtt az adóalany olyan javított számlát nyújtott be az előbbi részére, amely feltünteti a szolgáltatásnyújtás teljesítésének pontos időpontját, még ha nem is folyamatos e számla és az eredeti számlát érvénytelenítő sztornó számla sorszámozása.”

A további részletek taglalásával senki türelmét nem kívánjuk próbára tenni. Akit bővebben érdekel a téma, annak javasoljuk az Önadózó júniusi számának 27.oldalán Számla –liberalizáció címmel Vira Sándor által jegyzett cikket illetve az ítéletet ingyenes regisztrációt követően itt elolvashatja.

Úgy hisszük, hogy 2010. júliusa óta (ekkor született a döntés) mondjuk minden tízedik „elfogták… lebukott ..” típusú „győzelmi jelentés” után legalább egyszer-egyszer illett volna felhívni az ítélet közhasznú részére a figyelmet, oly módon, hogy még a magam fajta trehányabb adózó is tudomást szerezhessen a helyes jogértelmezésről. Azt persze nem állítjuk, hogy semmi nem történt a bírói döntés kapcsán. Ugyanakkor az sem jelenthető ki teljes határozottsággal, hogy a NAV napi ellenőrzési gyakorlata minden részletében megegyezne az Európai Bíróság ítéletében foglaltakkal. Nem feltételezzük, hogy kifejezetten erre való tekintettel nem szellőztették túlságosan a C-368/09 számú ügyet, de az szinte biztos, hogy a jótékony homály nem gátolta a korábbi ellenőrzési gyakorlat továbbélését.

Szólj hozzá!

Címkék: ítélet szabály határozat levonás NAV C-368/09 ügy Európai Bíróság számla liberalizáció Áfa


2012.06.19. 09:15 Adószaki

Dugódíj, hídpénz, mi jöhet még?

China-traffic-jam-100-km-long-13-days-old-11.jpgKözösségi közlekedési adó, dugódíj, hídpénz ilyen elnevezéssel illették azokat az ötleteket, amelyek arra próbáltak megoldást találni, hogyan lehetne forrást szerezni általában a közösségi közlekedés, de legfőképpen a BKV finanszírozására. Az első, azóta hamvába holt próbálkozást a közösségi közlekedési adó tervezete jelentette.

A kormánypárti képviselők tavaly októberi törvény módosítási javaslat formájában megfogalmazott elképzelése szerint az arányos közteherviselés jegyében és a helyi közösségi közlekedés fenntarthatóságának biztosítása végett a vállalkozásoknak kellet volna árbevételük 0,5% e célra áldozniuk. Az iparűzési adóra hajazó megoldás minden vállalkozást terhelt volna, azzal a kedvezménnyel, hogy megengednék azoknak a kiadásoknak a levonását, melyeket az adó fizetésére kötelezettek a munkavállalóik helyi közlekedési bérletére fordítanak.

A kiszemelt célközönség puttonyába azonban kötelező bérkiegészítés és egyéb apró-cseprő ügyek kapcsán éppen elég terhet sikerült időközben rakni. Így aztán valamiért a vállalkozók nem fogadták az ötletet hangos ovációval, pontosabban amit ez ügyben, ha nem is túl hangosan, de hallani lehetett, az mindennek volt nevezhető csak lelkes fogadtatásnak nem. Talán azért is történt, hogy bár a főpolgármester és a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója is támogatta, az ötlet csak ötlet maradt. De mivel maradt, sőt az elfüstölő metró szerelvények, a mind gyakrabban lerobbanó buszok miatt egyre kellemetlenebbé vált a közösségi közlekedés forráshiánya, új megoldás kellett. Lehetőleg olyan, ahol a fizetési kötelezettséget jó sok érintett között lehet szétteríteni.

Miből van sok Budapest utcáin a kutya piszkon kívül? Hát autóból. Adódik tehát az „új” idea, fizessenek azok, akik képesek behajtani a pesten Hungária körút, budai oldalon a Margit körút által határolt területeken belülre. De mennyit? Ha túl magas a tarifa, a többségnek elmegy a kedve a városi autózástól. Igaz kitisztul a belváros levegője, de oda a bevétel. Legyen mondjuk a dugódíj alkalmanként 4-500 forint. Ezt még talán kellően sokan megfizetnék, ahhoz, hogy értékelhető nagyságrendű bevételt produkáljon. A többieket pedig csak sikerül elkapni, amint éppen bliccelnek a villamoson. A kettő együtt pont megmenthetné a BKV-t.

Persze csak akkor, ha be lehetne szedni a pénzeket. Hát, ami a dugódíjat illeti, biztos nem lesz egyszerű, már csak azért sem mert kismillió helyen lehet átlépni a fizetős zóna határait. Ennyi fizető kapuról, vagy jegyszedőről szó sem lehet, mert az ugye maga a dugó. Kamera kell, önkéntes befizetés előre vagy utólag, ellenőrizni, az elmaradt befizetéseket, behajtani a hátralékot, szóval macerás. Akkor már egyszerűbb lett volna a közösségi közlekedési adó. De még sem.

Megoldja a problémát a jó öreg Duna. Itt aztán nincs ötven méterenként egy áthajtási lehetőség, azt a kevés hidat ami van, meg csak be lehet kamerázni. És történelmi hagyományai is vannak. Szedjünk hídpénzt. Fizessen mindenki, aki száraz kerékkel szeretne átkelni a Dunán. Egyébként meg, akár egésznap autókázhat föl s alá, de csak szigorúan a pesti vagy a budai oldalon. Már most felhívom az illetékesek figyelmét valami módon gondoskodjanak a kétéltű járművek illetve azon fondor lelkületű honpolgárok megadóztatásáról, akik a Duna mindkét partján tartanak majd egy-egy autót. Különben még veszélybe kerülhet ez a megoldás is.

Szólj hozzá!

Címkék: bkv adó közösségi közlekedés dugódíj hídpénz


2012.06.18. 08:10 Adószaki

Európa Bajnokságot nyerhetünk!

Ha a foci EB-re nem is sikerült kijutnunk,  amennyiben extrémsportként áfa csalásból rendeznének Európa Bajnokságot a statisztikák szerint komoly eséllyel pályázhatnánk akár a legelőkelőbb helyezésre. Mert bár az általános forgalmi adóval kapcsolatos visszaélések az Európai Unió minden országában gyakoriak, de arányuk a nemzetgazdaságok méretéhez képest általában nem akkora, mint Magyarországon. 

Painted_World_Cup_Football_Soccer_Girl_12.jpgEzer és egy oka lehet annak, hogy mindez így alakult. Itt van például nemzetünk hányatott sorsa. A tatár - török dúlta történelmünk során, vagy akár a múlt század közepe táján divatba volt padlás söprések” okán megtanultuk mentsük, ami menthetőMajd jött egy másik időszak, amikor arról próbáltak meggyőzni,  tiéd az ország,magadnak építed. Gyorsan tanultunk.  Miénk a gyár -  mondta a dolgozó nép és nemes egyszerűséggel elkezdte hazahordani, sajátosan értelmezve az állami tulajdont,mint a közösségi tulajdon legmagasabb rendű formáját.  Ilyen történelmi tapasztalatokkal felvértezve egyáltalán nem csoda, hogy évekig nem értettük, mi túrónak kell bruttósítani a bérünket, ha aztán pont annyit el is vesznek belőle, mint amennyivel megemelték.

És valami úri huncutságnak tűnt az áfa is. De gyorsan tanultunk. Hogy mennyire?   Tavaly 356 milliárd forint áfa hiányt állapított meg az adóhatóság, emellett a pénzügyi nyomozók még 110 milliárd forintnyi adócsalást is felderítettek; mindez több mint a bevallott forgalmi adó 10 százalékaHogy összegszerűen mennyi az az elcsalt áfa, amit nem derítettek fel, a dolog természetéből eredően senki nem tudja.  Persze ez a „szép” teljesítmény nem írható kizárólag a sötét múlt számlájára. Vaskosan benne vannak ebben a jelen bajai is. A szabályozás mindig csak jelentős késésekkel követte az áfával visszaélők szárnyaló fantáziáját. A jogalkotók mentségére legyen mondva az áfa jellegénél fogva olyan adó, amelynél a visszaéléshez tényleges gazdasági tevékenység sem feltétlenül szükségeltetik, sok esetben elég a papír. Az  pedig, mint tudjuk, mindent elbír. Születtek is szépszámmal a fiktív számlákkal megalapozott áfa visszaigénylések. 

Az idő haladtával és a jogszabályi környezet változásával  mindig új  módszerek kerültek előtérbe. Az uniós csatlakozás után vált például gyakorivá, hogy a külföldről behozott termékeket a csalásra szerveződött cégek értékesítik a magyarországi kereskedőknek, de nem fizetik be a forgalmi adót a költségvetésbe. A szabályozás hiányosságai mellett a magas áfa kulcs is ösztönöz a csalásra. Jelenleg az áfa mértékét tekintve a 27% áfa kulcsunkkal vezetünk az unióban, de ezt megelőzően is benne voltunk az első háromban. Így aztán a gyakori ellenőrzések ellenére - tavaly például 45 ezer kifejezetten az általános forgalmi adóval kapcsolatos vizsgálat indult – erős a késztetés a visszaélésre.

Az már a sors igazságtalanságának tudható be, hogy akifejezetten csalásra szakosodott cégek egy része gyakran kámforrá válik, emiatt tavaly 17 ezer vizsgálat hiúsult meg. Ezektől a vállalkozásoktól az elcsalt pénz nem szerezhető vissza, ettől  végképp elesik a  költségvetés. Azok a vállalkozások pedig, akik nem tudnak vagy nem akarnak ilyen eszközökkel élni versenyhátrányba kerülhetnek. Szerencsésebb esetben az „ügylet eredménye”  megjelenik az érintett portékák árában, hogy a végső fogyasztó is jól járjon kissé. Persze az igazi nyertesek,  akik az elsíbolt áfá-t bezsebelik. Őket még az sem zavarja, hogy az amúgy is  feneketlen bendőjű költségvetés, többek között az így keletkezett hiányai pótlására új bevételi igényekkel jelenik meg, jönnek az új adókSe baj, nekik van miből fizetni.

Szólj hozzá!

Címkék: költségvetés csalás áfa adócsalás Európa Bajnokság


2012.06.15. 09:43 Adószaki

Álom, álom, édes álom

Screen Shot 2012-06-15 at 9.41.07.pngAmíg a nemzetgazdaság minisztere tündérmesékkel andalítja magát és a környezetét, addig az Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke  álmodik.  Nem mondom, szépeket, mi több hasznos dolgokatolyanokat, mint az adó- és járulékterhek, valamint az adminisztráció együttes 10 százalékos csökkentése, az elvárt béremelés megszüntetése, meg hogy a minimálbér és a garantált bérminimum növekedési üteme ne haladja meg a bruttó hazai termékét. Vagy éppenazt, hogy megálmodott elképzelések megvalósítása  vállalkozásonként egy új munkahely finanszírozását tenné lehetővé a legalább tíz főt foglalkoztató kisvállalkozóknálKépzeljük csak el mindezt egy pillanatra, sokkal tovább ne, mert ha túlzottan beleálmodjuk magunkat, igen kiábrándító lesz az ébredés.  

Nagyjából olyan, mint  amilyen képet mutat  az, hogy az egyesület adatai szerint jelenleg  a családi adókedvezmény nélkül minden 100 forint nettó bért ugyanekkora közteher sújt. Így nem csoda, hogy kialakult  a magas bérteher megkerülésénekegy újabb technikája, eszerint  a megemelt minimálbérrel foglalkoztatott személyt rész-munkaidőben jelentik be, de valójában teljes munkaidőben dolgozik, s a bére másik részét feketén kapja. S ezzel máris visszahuppantunk a  valóságba, ahol a magas bérterhek mellett az adminisztrációs teher az EU átlagának több mint a duplája. S az utóbbi években is inkábbnövekedett, mint csökkent. Az egyesület saját számításai szerint a kötelező bevallások rubrika-száma - a kért adatok mennyisége - 2005-től napjainkig megduplázódott.  

 csökkentést előíró, múlt év végi kormányhatározat végrehajtása pedig elakadt. Most aztán itt állunk talpig adminisztrációban és közteherben és szívesen álmodunk együtt mindenkivel, aki valamilyen megoldást gondol a meglévő nyavalyákra. Csak hát, amilyen zord az élet az álmok megvalósításához, sajnos még az ésszerű álmokéhoz is  forrásokra lenne szükségEzek híjánpedig a jelenlegi helyzetben kevés realitása látszikmondjuk akárcsak egy 5%-os közteher csökkentésnekHa csak, nem válik be Matolcsy úr „papírpénze”. Amelynek lényege szerint ellett határozva, hogy a jövő évi költségvetésben 170 milliárddal több bevétel lesz. Az is meg lett mondva, miből. A tervezett 130  helyett százötven milliárddal többet, azaz 280 milliárdot  fog hozni a pénzügyi tranzakciós illeték. Ha tetszik neki, ha nem. 

A maradék 20 milliárdot pedig megspóroljuk a közszférán, méghozzá igen rafinált módon. Az önkormányzati, oktatási és egészségügyi reform nyomán jövőre 250 ezer közalkalmazott tér vissza a központi állami körbe. Számukra a kormány elrendeli a kötelező nyugdíjba vonulást 62 év felett, ennek köszönhetően 10-11 ezer fővel csökken a közszféra állománya és máris kész a 20 milliárd forintos megtakarítás. Hát nem tündéri?!

 

Szólj hozzá!

Címkék: minimálbér béremelés tündérmese Adótanácsadók Országos Egyesülete


2012.06.14. 08:21 Adószaki

Jó hírek a Dunánál

Jó hírek a Dunánál címmel reagált az Economist múlt heti cikkére a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az írás szerzői szerint megbízható adatokra és szigorú tényekre alapuló cikkhangsúlyozza "Magyarország az egyik kiemelkedő siker sztori Európa új peremén, amelyet Közép-Európának hívnak". Ezúttal annak a biztos tudatában, hogy az NGM szerint  sikereinknem csak példátlanok, de számosak is eltekintenénk részletes felsorolásuktól az államadóság csökkentésétől egészen a gazdaság szerkezetének javulásáig. Ehelyett azokból a történetekből adnánk ízelítőt, melyeket az érintetteken kívül a nagy többség kétséget kizáróan eredményként könyvelhet el, ha nem is világra szólóak. Sőt, egészen hétköznapiak.  

Értékes munkagépeket és több tízmillió forintot titkolt el a felszámoló elől egy építőipari céget vezető kecskeméti ügyvéd, az ellene csődbűncselekmény megalapozott gyanúja miatt folytatott nyomozás iratait a Nemzeti Adó- és Vámhivatal  vádemelési javaslattal küldte meg az ügyészségnek.

Screen Shot 2012-06-13 at 23.05.19_1.pngNegyvenmillió forint értékű csempészett cigarettával bukott le egy budapesti férfi Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A 40 éves fővárosi lakos tehergépkocsiját hétfőn Mánd község belterületén állították meg a  határrendészeti kirendeltség járőrei. Az ellenőrzéskor a jármű rakterében 55 ezer doboz, ukrán zárjeggyel ellátott cigarettát találtak.

Alkoholt és cigarettát is lefoglaltak az M7-es autópálya táskai és töreki pihenőjében a társhatóságokkal közös ellenőrzésen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szakemberei. A somogyi akcióban pénzügyőrök, adóellenőrök, rendőrök, tűzoltók és kormányhivatalnokok, összesen csaknem 70 ellenőr vett részt. Ehhez képest lefoglaltak összesen mintegy 70 ezer forint értékű alkoholterméket, 93 ezer forint értékben cigarettát, valamint fülön csíptek három munkáltatót, akik bejelentés nélküli, további hármat pedig, akik késedelmesen bejelentett alkalmazottakat foglalkoztattak.

Ezek is sikerek, ha nem is sors fordítóan példátlanok vagy kiemelkedőek, de mindenesetre kézzel foghatóak, s mivel az információk forrása az MTI, így minden bizonnyal megbízható adatokra és szigorú tényekre alapulnak. Ezen az sem változtat, ha nem lesz belőlük kiemelkedő siker sztori „Európa új peremén, amelyet Közép-Európának hívnak", de legalább teszünk egy-két apró lépést a gazdaság fehéredése felé. Pillanatnyilag legfeljebb ilyenek a jó hírek a Dunánál.Ez pedig egyáltalán nem jó hír.

Szólj hozzá!

Címkék: ellenőrzés ngm Economist


2012.06.13. 08:38 Adószaki

Kellemetlen megoldások

Az euró leértékelésével, adócsökkentéssel és béremeléssel kellene beindítani az euróövezet gazdaságát Nouriel Roubini szerint. No csak, még egy unortodox. Bár   a New York-i Egyetem világszerte ismert közgazdaságtan-professzora ellentétben a mi unortodoxunkkal, nem a szép jövőről, hanem megoldásokról, adott esetben fölöttébb kellemetlen megoldásokról beszél. Nem tudom persze, hogy az övé-e az egyedül üdvözítő módszer, de legalább követhető, amit mond. Megint csak szöges ellentétben a nekünk rendeltetett unortodox által megálmodott tündérmesékkel.     

turnkey_solutions.jpgRoubini javaslata: Európának növekedésre van szüksége, ezért "a megszorítási őrületnek véget kell vetni", az adókat csökkenteni, a béreket pedig emelni kell. Véleménye szerint például a német kormány bölcsen tenné, ha adna ezer eurót mindenkinek, aki hajlandó a szabadságát a dél-európai válságállamokban eltölteni, és adókedvezménnyel támogatná azokat, akik nyaralót vásárolnak a térségben. Ezzel szemben a nálunk alkalmazandó unortodox megoldásokkal kapcsolatban a Költségvetési Tanács felhívja a figyelmet arra, hogy a hiánycélok megvalósítása érdekében alkalmazott eszközök esetenként diszfunkcionálisak, növekedési hatásuk vitatható . Ezeknek is tulajdoníthatóan a finanszírozás kockázati felárai magasak, régiós összehasonlításban hazánkban a legalacsonyabb a hitelezési aktivitás, a beruházási ráta. Hát nagyon úgy tűnik, hogy ebből csak egy fölöttébb unortodox tündér mesére futja, majd. Amelyben a messziről tündéreknek látszó lények, ahogy a közelünkbe érnek rögvest csúf boszorkává lesznek és azon nyomban békává változtatnak mindenkit. Így aztán ebből a perspektívából bármekkora lesz is, jelentősnek látszik majd, akár a tervezett 1,6%-nak is tűnhet a 2013-as gazdasági növekedés.

És már meg is van a meseszerű gazdasági fejlődés, igaz csak amúgy magyar módra. Ami viszont nem mese az az infláció. A tervezett 3%- helyett a májusi adatok 5,3%-ot mutatnak, mely kedvezőbb, mint az 5,7%-os áprilisi mérték, de a telefonadó várható „jótékony” hatása miatt az év második felében akár 6% körüli értékre emelkedhet. Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint a viszonylag magas inflációt nagymértékben az adóváltozások okozzák, ezeket kiszűrve a drágulás csak 3,1 százalék lett volna. A dologban az egyetlen jó hír, hogy még is csak elértünk valamit az adó törvényeinkkel, ha a gazdasági növekedés nem megy, jó lesz nekünk az infláció is. Az is csak tud egy kis áfa többletet termelni a költségvetésnek.

Szólj hozzá!

Címkék: gazdaság válság megszorítás ortodox unortodox Európa Roubini


2012.06.12. 10:46 Adószaki

Félidei bizonyítvány

Vannak, akik szerint "komor olvasmány" a négyéves mandátuma félidejénél tartó magyar kormány bizonyítványa: a munkanélküliség 12 százalékhoz, az infláció 6 százalékhoz közelít, a magyar gazdaság pedig a leggyengébb a térségben. Mások úgy gondolják mindezt megélni sem piskóta. Vannak, akik szerint a kormány grandiózus tervekkel áll elő, majd amikor ezek működésképtelennek bizonyulnak, új adókat talál ki. 

bizonyítvány osztás.jpgMások úgy látják, amikkel a kormány előáll egyáltalán nem grandiózus és még kevésbé terv, az adók viszont meglehetősen valóságosaknak tűnnek, már ami a jogszabályokban való megjelenésüket illeti. A „Vannak, akik” álláspont egyik jeles képviselője a tekintélyes brit gazdasági-politikai folyóirat a The Economist. A „Mások szerint” megközelítést jó néhány, ugyan az előbbihez hasonló tekintéllyel nem bíró, de sokat próbált hazai polgár képviseli. Így aztán mindkét vélemény igény tarthat némi figyelemre. Mint ahogy nem lehet egy kézlegyintéssel elintézni a Költségvetési Tanácsnak a 2013-as költségvetési törvényjavaslat tervezetéről megfogalmazott véleményét sem.

Ennek alapján úgy tűnik, hogy a 2013-ra készülő költségvetési terv sem szakít e műfaj több évre visszamenően érzékelhető alapvető hagyományával. Melyet Boros Tamás, a Policy Solutions elemzője így fogalmazott meg, a költségvetési tervek "mértéktelenül derűlátó" feltételezésekre alapulnak. Hasonló problémát ír körül a Költségvetési Tanács amikor felhívja a figyelmet arra,hogy a költségvetési tervezés alapjául vett 2013. évi gazdasági növekedés 1,6 százalékos kormányzati prognózisa csak a belföldi kereslet számottevő javulása és a befektetői bizalom jelentős erősödése esetén érthető el. További növekedési kockázattal lehet számolni az eurózóna válságjelenségeire tekintettel. A tanács megfogalmazásában a növekedési kockázat egyúttal azt is jelenti, hogy bekövetkezése esetén a főbb adónemeknél a tervezettnél alacsonyabb bevételek folynak be.

A bevételek teljesülésében további bizonytalanságot hozhat a tanács értékelése szerint az is, hogy a törvényjavaslatban szereplő tételek jogszabályi kidolgozottságának hatásmechanizmusa, színvonala, alátámasztottsága, háttérszámítása egyenetlen, esetenként nem megfelelő. Mindezek együttesen előrevetítik annak lehetőségét, hogy az egyensúly tartása érdekében további kiigazító lépések válhatnak szükségessé a költségvetés bevételi és kiadási oldalán. Vagyis semmi új a nap alatt. Ismét egy „grandiózus terv”, ha szabad ezt a kifejezést használni a 2013. év költségvetés elképzeléseire, aztán amikor kiderül, hogy működésképtelen, jönnek majd az új adók. Bár kissé nehezíti a helyzetet az az ütem, amelyben nyilvánvalóvá válik az egyes elképzelések alkalmatlansága, mert ezzel még a jelen, nem éppen fantázia szegény, hivatásos adókiötlőinek is nehéz lépést tartani. Szerencsére legalább ez nem a mi gondunk, tőlünk „csak” annyit várnak fizessünk. Erre pedig alighanem lesz módunk, legalábbis az adóbarométer jelen állása szerint.



Szólj hozzá!

Címkék: bizonyítvány értékelés félidő Boros Tamás Policy Solutions


2012.06.11. 07:54 Adószaki

Remélem, ágyban vagytok már

Kedves magyar honpolgárok, remélem, ágyban vagytok már, ha igen, akkor most még egy kicsit fékezzétek nemzet gyarapító gerjedelmeiteket és figyeljetek, mert ma ismét Matolcsy Gyuri bácsi meséiből válogatunk nektek. Ne féljetek, ahogy ezt már megszokhattátok ezúttal is minden szép és jó lesz, igaz most még ez nincs egészen így, de "Ez egy átmeneti időszak a magyar gazdaság számára. A jövő évben, hadd mondjam így: erős gazdasági növekedési mutatóval fogunk rendelkezni. Ez az év egy kicsit rizikós, …….." – erősítette meg a lelkeket a nagy mesemondó.

Screen Shot 2012-06-11 at 7.53.20.pngÁm nincs ok az aggodalomra, akkor sem, ha netán úgy látjátok éppen nincs munkátok, a környéken sehol egy beruházás és adó, adóhátán támad jövedelmeitekre. Mert tudjátok meg, hogy Magyarország az államháztartási hiány leszorítása érdekében "számos nem konvencionális gazdaságpolitikai intézkedést hozott meg". Elkészült a magyar konvergencia program, amelyet jóváhagyott az Európai Bizottság, és az ország pénzügyi helyzete rendezett. "A válságnak vége" A mesének még nincs,mert így folytatódik. A kormánynak "nem konvencionális, sőt, nem ortodox eszközök felhasználásával" sikerült megvalósítania egy sikeres konszolidációs programot. "De az egész európai gazdaság növekedésre, munkahelyteremtésre és kreativitásra fog törekedni. Nagy szükség van a kreativitásra az Európai Unióban" A gonosz újságíró kérdésére miszerint súlyosan tévednek-e azok, akik szerint Magyarország gazdasági katasztrófa felé halad, Matolcsy György a nagy mesemondó kijelentette: "Teljes mértékben. Ez képtelenség. Ez képtelenség. A magyar tündérmese, avagy a magyar példa egy éven belül sikeres lesz."

Azért valljuk be, jó érzés ilyenekről olvasni, még ha csak egy mesében is. Benedek Elek kései utóda akkor sem vesztette el a fonalat, amikor a fondor lelkületű kérdező azt firtatta, hogy a növekedés üteme lassú, a munkanélküliségi ráta magas, és hogy a deficitet csak "füst és tükrök" segítségével lehetett csökkenteni, viszont az egykulcsos adó csökkentette az adóbevételeket. Ekként fűzte tovább a szót egyik igazságot a másikra halmozva "az éremnek két oldala van", a magyar államadósság szintje csökken, az államháztartási hiány fenntartható, és jóval a GDP 3 százaléka alatt van. A gazdaságban, amely átmeneti szakaszban van a növekedés felé, új munkahelyek jönnek létre.

Természetesen mindez része Gyuri bácsi meséjének, mint ahogy az a vízió is, "Mi következünk. Mi leszünk az új központ a világgazdasági közösség számára. Az euróövezet déli övezetét a közép-európai régióval váltjuk fel." Mindennek a középpontjában Magyarországgal. Így legyen, bár a jelen körülmények között ez még mesének is szép. Na, de most már elég a lazsálásból, kedves honpolgárok! A boldog aranykort a jelen verejtékes munkájára alapozva ideje a jövő adóalanyainak gyarapításával foglalatoskodnotok.

Szólj hozzá!

Címkék: hiány gazdaságpolitika államháztartás esti mese egykulcsos adó GDP Matolcsy György Európai Bizottság


2012.06.08. 10:06 Adószaki

Mire is ösztönöz ez az adórendszer?

Zajlik a magyar adórendszer radikális átalakítása, amelynek során jövőre lényegesen egyszerűsödik az adóbevallás rendszere - tudhattuk meg Selmeczi Gabriellától. A gyengébb idegzetű adózókon már e hír hallatán is a zavarodottság lett úrrá. De a Fidesz szóvivője ezúttal is tudta még fokozni a helyzetet, amikor nemes egyszerűséggel kijelentette: az új, arányos adórendszer a munkát és a teljesítményt értékeli. Míg korábban az adók jó része a munkából élőket terhelte - folytatta -, most a közteherviselésben jelentős szerepet kell vállalniuk a bankoknak, a monopol helyzetben lévő közszolgáltatóknak és a fogyasztás adóztatásával azoknak is, akik "a jövedelmüket sikerrel titkolták el".

recession.jpgNa, állj! Ez már az mennyiség, ami át tud csapni minőségbe, hogy milyenbe azt most ne firtassuk, inkább nézzük picit közelebbről a szóvivői kijelentéseket. Az, hogy zajlás van a magyar adórendszerben, nem vitatható csak úgy sorjáznak a különböző adók és illetékek. Talán az ennek következtében keletkezett felfordulás miatt nem látszik még kristály tisztán, hogy az adók ezen irdatlan jövés – menésétől hogyan fog lényegesen egyszerűsödni az adóbevallás rendszere. A szóvivő hölggyel szembeni kötelező udvariasság okán tudjuk ezt most be, saját szűklátókörűségünknek, majd az idő kiforogja és esztendő múltával már valamennyien megláthatjuk és megtapasztalhatjuk. Az viszont már a jelen gyakorlata, miként értékeli az új, arányos adórendszer a munkát és a teljesítményt.

Például úgy is, hogy az adójóváírás kivezetésével az alacsonyabb jövedelemkategóriákba tartozóknál a munkateljesítményüktől teljesen függetlenül egyik hónapról a másikra csökkent a jövedelem. Amíg a 16%-os szja bevezetésével, a magasabb jövedelműeknél szintén a munkateljesítménytől teljesen függetlenül egyik hónapról a másikra viszont nőtt a jövedelem. Hát, ha van a világon hatékony ösztönzés, akkor ez biztosan az. Igaz, viszont azt mondhatnók, hogy barátom, dolgozz többet, jobban így majd a magasabb keresetedből az adófizetés után is több pénzed marad.

Bár bizonyos körökben ehhez hasonló a kijelentésekhez gyors lábak és nagy bátorság szükségeltetik. Ha mindezekkel rendelkeznénk is, talán akkor sem lenne ildomos ilyen javaslattal általános megoldásként előhozakodni, amikor az első negyedéves GDP 1,5 százalékos, a csütörtök reggel nyilvánosságra került áprilisi ipari termelési adat pedig három százalékos visszaesést mutat. Sajnos az a szóvivői hivatkozás is kevéssé jelent gyógyírt a kialakult helyzetre, miszerint most a közteherviselésben jelentős szerepet kell vállalniuk a bankoknak, a monopol helyzetben lévő közszolgáltatóknak és a fogyasztás adóztatásával azoknak is, akik "a jövedelmüket sikerrel titkolták el".

Hogy miért? Nap mint nap olvashatjuk a közteherviselésben kényszerűn belerángatottak nyilatkozatait, hogy vérző szívvel bár, de a hátukra rakott púp egészét vagy egy részét kénytelenek a szolgáltatásaikat igénybevevőkkel megosztani. Ezért aztán, amit ők közteherként megfizetnek, azt részben vagy egészben mi finanszírozzuk az adózott jövedelmünkből. És félre értés ne essék, nem csak azok, akik a jövedelmüket sikerrel titkolták el, hanem mindenki. Akkor most mire is ösztönöz ez az adórendszer?

Szólj hozzá!

Címkék: adó adórendszer ösztönzés Fidesz GDP


2012.06.08. 08:04 Adószaki

Legyen mondjuk sárgacsekk adó, biztosítási adó, bármilyen adó!

immigration-17.jpgHa keresetlen szavakkal is, de valószínű az adójogszabályok alkotásának egyik lényeges elemére mutatott rá Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének (ASZSZ) elnöke június 7. csütörtöki salgótarjáni sajtótájékoztatóján, amikor a következőket mondta: "nem szabad úgy előre bejelenteni dolgokat, hogy nincs előzetes hatásvizsgálat, nincs tárgyalás, nincs végiggondolás, csak legyen mondjuk sárgacsekk adó". De példaként említhette volna az általa is bírált biztosítási adót is.

A szakszervezeti vezető azért nem tartotta szerencsésnek a biztosítások megadóztatását mert úgy vélte, az emberek meg fogják keresni, hogy hol spóroljanak, így biztosítás nélkül egy-egy természeti katasztrófa esetén családok válhatnak földönfutóvá. Más szempontból kesergett viszont a biztosítási adón Csurgó Ottó, a CIG csoport élet-, valamint vagyonbiztosítójának közös vezérigazgatója Azt kifogásolta, ugyan a biztosítási szektor csak évi 30 milliárd forint nyereséget képes termelni, a jövő évtől tervezett biztosítási adó legújabb változata mégis 60 milliárd forint terhet róna a biztosítókra, így a különbséget csak a tőkéből pótolhatják, ha nem hárítják át az ügyfelekre.

Amennyiben tényszerűek a vezérigazgató úr számadatai azt kell feltételezzük a biztosítási törvény megalkotói úgy gondolkoztak „nincs előzetes hatásvizsgálat, nincs tárgyalás, nincs végiggondolás, csak legyen mondjuk”: biztosítási adó. És ha lesz, ne adja az ég, de akár igaza is lehet Borsik úrnak, hogy az ügyfelek egy része nem fogja tudni fizetni a biztosítási adó áthárítása miatt megnövekedett díjakat. Ez pedig a vagyonbiztosítások esetén valóban okozhat bajt.

A CIG Életbiztosító egyik felügyelőbizottsági tagja úgy számolt, hogy a biztosítási adó felét hárítják át a biztosítók az ügyfelekre, míg a másik felét igyekeznek majd kigazdálkodni, amire Horváth Béla, a CIG Életbiztosító igazgatósági elnöke az egészségügyi területen lát lehetőséget. Úgy tűnik, hogy napjaink adóinak meghatározása során egyáltalán nem elszigetelt mentalitás a „nincs előzetes hatásvizsgálat, nincs tárgyalás, nincs végiggondolás, csak legyen mondjuk” bármilyen adó. Valami hasonló érhető tetten a vidékfejlesztési tárca által a földtörvényről előterjesztett vitaanyag kapcsán.

A minisztérium elképzelése szerint adójogi eszközökkel is kellene segíteni olyan szabályozási környezet kialakítását, amelyben földtulajdonhoz a földet szakszerűen művelni képes és arra kész gazdák juthatnak. Mivel a cél nem az adóbevételek növelése volt ezért nem is készítettek a földadóra vonatkozó számításokat. Már pedig, ha nincs előzetes hatásvizsgálat, hiába van tárgyalás, nemigen van mit végig gondolni. Így aztán egy szép napon könnyen úgy végződhet a történet, hogy valamelyik kormánypárti képviselő úgy gondolja, legyen mondjuk: földadó.

Szólj hozzá!

Címkék: biztosítási adó sárgacsekk adó CIG Borsik Lajos


2012.06.07. 10:27 Adószaki

Hogyan lehet ösztönözni a munkahelyteremtést? És hogyan nem?

Ritkán fordul elő velem, de a nemzeti konzultáció kérdőívét olvasva, már egynémely kérdés megfogalmazásának módján is elgondolkodtam. Nagy eredményre persze nem jutottam, úgy hogy ezért valószínű kár volt azt a közel egy milliárdot megspendírozni, de ha már így történt csak hozzáteszem a magam tégláját a köz épüléséhez. Úgy tűnik egyes kérdések a következő felépítést követik.

A „Vannak, akik” bevezetés után néhány szóval felvázolják a szép jövőt, majd a „Mások” megjelöléssel pedig ennek a tagadását. A nemzeti konzultálónak pedig a szép jövő és annak a tagadása között kellene választani, legfeljebb csak úgy menekülhet, ha a nem tudom megítélni kibúvót használja. A kérdések ezzel egyfajta szemben állást sugallnak. Talán nemzetibb lehetett volna a konzultáció, ha a „mi ezt gondoljuk és Ön?” típusú kérdéseket alkalmazták volna. A „Vannak, akik” kontra „Mások” verzióra sikeredett az alábbi konzultációs kérdés is.

Screen Shot 2012-06-06 at 20.27.08.png„Vannak, akik szerint a munkanélküliség által leginkább sújtott területeken szabad vállalkozási zónák kialakítására lenne szükség. Külföldi példák bizonyítják, hogy az ilyen zónákban, ahol az új vállalkozások komoly adókedvezményt kapnak, gyorsan tudnak nagyszámú munkahelyet teremteni a helybelieknek. Mások szerint nem kell szabadvállalkozási zónákkal ösztönözni a munkahelyteremtést. Ön mit gondol? „ A felvetés lényeg már egyszer, talán a hetedik kérdésnél szóba került, röviden úgy foglalható össze, ösztönöz-e új munkahelyek teremtésére az adókedvezmény.

A probléma megfogalmazással nagyjából az a baj, ami gyerek kedvezmény kapcsán már megfigyelhető volt. Jelesül az, hogy adóalap kedvezményt illetve adókedvezményt az tud igénybe venni, akinek van adóalapja, illetve adófizetési kötelezettsége. Bármelyikre is csak annak a vállalkozásoknak lesz esélye amelynek árbevétele van. Na mármost, akit önhibáján kívül elkerült ez a szerencse teljesen érthető módon nem igen reagál ilyen mézesmadzagokra. Ezért annak az elsődleges feltétele, hogy minél több vállalkozás, a lehető legtöbb munkahelyet hozza létre egy jól működő gazdaság. Amíg ilyen nincs és kellő számú vállalkozás nem lesz érzékeny az ilyen csábításokra, addig nagy számú munkahely létrejöttét várni adókedvezményektől akkor is hiú ábránd, ha, mint várható sokan fogják támogatni ezt a megoldást.

Arról talán már kár is beszélni, hogy minden bizonnyal vonzóbb lenne az ajánlat, ha nem adóból, hanem a béreket terhelő közterhekből ígérne kedvezményt. Tovább növelhetné megvalósulás eredményességét, ha ezek a kedvezmények nagyobb mértékben a termelő vállalkozásokat illetnék. De az igazi baj az, hogy akár adó, akár járulék kedvezményről legyen is szó, eredményt még jó gazdasági környezet esetén is csak akkor hozna, ha a mértéke átlépné vállalkozások ingerküszöbét. Ehhez meg annyi költségvetési bevételről kellene lemondani, hogy a hiány láttán még az egyébként ez ügyben edzett nemzetgazdasági miniszter is valódi könnyeket sírna. Így aztán egyfajta kényszer szülte pótcselekvésként a vállalkozói költségek csökkentésére maradnak a különböző ismérvek (terület, életkor) alapján csökkentett minimálbérek. Ami persze még mindig jobb, mint a teljes munkanélküliség, de nem is az a fenékig tejföl.

Szólj hozzá!

Címkék: kedvezmény adó adókedvezmény ösztönzés munkahelyteremtés nemzeti konzultáció


2012.06.07. 08:12 Adószaki

Megélhetést biztosító adóelkerülés

A fővárosi autószerelők sem kaptak jó bizonyítványt az adóellenőrzések után, a NAV Dél-budapesti Adóigazgatósága számolt be tapasztalatairól. Az ellenőrzés során az autótulajdonosként fellépő adóellenőrök lökhárító-fényezést rendeltek a szerelőktől, akik közül többen nem adtak bizonylatot a 22-25 ezer forintos munkadíjról. Így aztán a derék vállalkozók a lökhárítókat ugyan fényezhették, de magukat aligha, mivel a hírek szerint több műhelyben nem is volt a bevétel rögzítésére alkalmas bizonylattömb, de akadt olyan vállalkozás, amely a telephely bejelentését is elmulasztotta.

Screen Shot 2012-06-06 at 20.16.27.pngVannak dolgok, amiket elfelejteni el lehet ugyan, de nem célszerű. Ezek közé tartozik mindjárt életünk párja jeles ünnepei vagy a házassági évfordulónk után a telephely bejelentése és a számla vagy nyugta tömb beszerzése. E nélkül egyszerűen nem megy. Míg az elsőként említett esetekben megoldást jelenthet néhány kedves szó egy csokor virág kíséretében, esetleg egy romantikus vacsora, addig ez az adóellenőrök estében szóba sem jöhet. Inkább olaj lenne a tűzre. Marad a lehetőség, hogy gálánt módon állják a cehet és beszerezzék a szükséges bizonylatokat illetve pótolják az elmulasztott bejelentést. Már csak azért is mert egészen bizonyosan számíthatnak a közel jövőben újabb ellenőrzésre és akkor már nem ússzák meg ilyen „olcsón”.

A jogszabályok szerint az adózás alól a bevételeik eltitkolásával kibúvó adózók akár egymillió forintig terjedő mulasztási bírság kiszabását, a visszaesők pedig műhelyük, telephelyük bezárását is kockáztatják. A revizorok azt tapasztalata, hogy a szolgáltató szektorban működő vállalkozásokra jellemző a bevétel eltitkolása. Különösen a szépészeti eljárásokat kínáló cégek próbálkoznak ezzel.

Akit balsorsa már összehozott már velem az igazolhatja, hogy szép semmi körülmények között nem lehetek, de ez ügyben sajnos okos sem. Alapvetően a többi adózóra tekintettel természetesen helytelenítem az adóelkerülést, de a hosszú évek óta tartó gazdasági körülmények miatt mégis szívem szerint legalább a büntetetés kiszabásánál különbséget tennék a „csak” megélhetést biztosító illetve a vagyongyarapodást eredményező adóelkerülés között.

Szólj hozzá!

Címkék: csalás autószerelő adóelkerülés NAV azervíz


2012.06.06. 09:52 Adószaki

Luxus cikkek luxus áfával?

„Vannak, akik szerint az lenne méltányos, ha az általános forgalmi adó érzékenyebb lenne, vagyis a létfenntartáshoz szükséges cikkek után alacsonyabb, a luxus cikkek után viszont magasabb áfát kellene fizetni. Mások szerint erre nincs szükség. Ön mit gondol?” Így szól a nemzeti konzultációs kérdőív tizenötödik kérdésében megfogalmazott egyébként kedves érdeklődés. S hogy ne kelljen sokat töprengenem, arról mit gondolok meg is adja mindjárt azt a három lehetőséget, amit gondolhatok. Lényegében az alábbi lehetőségre terjed ki a választási szabadságom vagy a „Vannak, akik” pártjára állok vagy a „Mások” véleményét osztom esetleg menekülő útként bevallom nem tudom megítélni a kérdést. Mivel sose szerettem, ha indokolatlanul korlátoznak, ezért a negyedik lehetőséggel élvén elmondom most, mit gondolok.

girl-and-luxury-car-448x336_1.jpgIgen, méltányos lenne, mi több, már legalább két éve az lett volna. Az országgyűlésben ekkora többséggel rendelkező pártot a saját akaratán kívül legfeljebb a gazdasági szükségszerűségek akadályozhatnak meg egy ilyen lépés megtételében. Eleddig az akarat hiányzott vagy a gazdasági helyzet nem engedte? Az elsőt nem feltételezzük, a második kérdésben pedig sajnos nem hogy nem lett jobb, de inkább sanyarúbbá vált a helyzet. Na, de akkor most mi lesz, ha a többség oda nemzeti konzultál, hogy már pedig ez igen nagyon méltányos lenne? Ráadásul alig néhány hónapja emelték fel az általános áfa kulcsot az eddig csak megosztott (Dániával és Svédországgal) első helyet érő 25%-ról huszonhét százalékra.

Ezzel a teljesítménnyel már egyedül terpeszkedhetünk a dobogó legmagasabb fokán az általános áfa kulcs mértékét alapul vevő összehasonlításban. Ami szép teljesítmény csak az a baj, hogy ez az áfa kulcs vonatkozik ugyan a luxus cikkekre, de sajnos ide tartoznak a nem annyira luxus holmik is, mint például a téli kabát. Ugyanakkor a humán gyógyszerek után öt százalék, a tej, a tejtermékek, a gabona, a liszt, a keményítő vagy a tej felhasználásával készült egyéb termékek után 18% áfá-t kell fizetni. Ez utóbbiak inkább a létfenntartáshoz szükséges dolgok körébe sorolhatók. Így aztán, ha a többség az áfa érzékenységének növelésre voksolna, óhajtásuknak vagy úgy lehetne eleget tenni, hogy lecsökkentenék mondjuk 18%-ra az általános adókulcsot. A luxus cikkeknek maradna a 27%-os áfa, a létfenntartáshoz szükséges portékák pedig az öt százalékos áfa körbe kerülnének.

Bármilyen szépen is hangzik a lehetőség, sajnos kevés az esélye, mivel ez a megoldás akkora likat ütne költségvetés falán, hogy három Matolcsy sem tudná be foltozni, pedig hát látjuk, hogy egy is mire képes. Maradna az érzékenység növelésére a másik irány. Szépen egy csokorba kell gyűjteni a luxus termékeket, jó alaposan megemelni, akár harmincöt százalékra az áfa kulcsukat, egynémely létfenntartáshoz szükséges terméket a 27%-os körből átsorolni a 18%-os kedvezményes kategóriába. Így aztán lesz mindjárt négy áfa kulcsunk és az uniós szabályozás szerint csak három lehet. Mi legyen? Szüntessük meg a gyógyszerek 5%-os kulcsát? Vagy válasszunk egy harmadik utat, maradjanak az áfa kulcsok ahogy vannak, de a luxus termékek gyártóira rójunk ki valamilyen forgalmi típusú adót. Nehéz ügy, lehet hogy mégis csak bevallom nem tudom megítélni a kérdést. De akkor meg mi végre az egész nemzeti konzultáció? Csak pocsékba megy a sok papír!

Szólj hozzá!

Címkék: luxus áfa nemzeti konzultáció


2012.06.06. 08:38 Adószaki

Robin Hood-nak egyre nagyobb az étvágya

Azt még senki nem tudja, hogy megyünk-e majd egyáltalán és ha mégis, akkor hogyan  egyről a kettőre, de biztos ami biztos az Országgyűlés nyolcról tizenegy százalékra növelte az energiaellátók „Robin Hood-adóként” elhíresült  jövedelemadóját.  S hogy mindenki láthassa semmit nem bíznak a véletlenre mindjárt döntöttek a fizetésre kötelezettek körének kibővítéséről is. A jövő évtől ez a közteher az áram- és gázszolgáltatókon kívül kiterjed majd  a víz- és csatornaszolgáltatókra, valamint a települési hulladékkezelőkre is.

robin-hood-header.jpgA döntés miniszteri bejelentése illetve a törvénymódosítás indokolása azért megér egy misét. A módosításokat Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter úgy jelentette be, hogy a kormány egy harmadik, harmincszázalékos társasági adókulcsot vezet be a közműcégeknek és az energiaszolgáltatóknak. Valójában a társasági adókulcs 19 százalék marad, ehhez adódik a hasonló adóalappal számított, a jövő évtől 11 százalékos jövedelemadó.     A 2009-ben bevezetett, átmenetinek szánt adónem fenntartását a tárcavezető azzal indokolta, hogy a kormány elkötelezett a költségvetési hiány tartása és az államadósság csökkentése mellett, a közteherviselés elvéből pedig az következik, hogy a nagyobb adófizető képességű vállalatok több adót fizessenek.

Abból pedig, hogy a szektort terhelő különadó megszűnik, az következik - bár ezt már csak mi tesszük hozzá – hogy a költségvetés finanszírozását a kabinet csak az adó mértékének növelésével és  az adófizetők körének kibővítésével látta megoldhatónak.  Mindennek érdekében a parlament úgy rendelkezett, hogy a jövő évtől kezdve ez az adóbevétel  is a központi költségvetést illeti majd és nem az eddigi szabályoknak megfelelően a távhőtörvényben  meghatározott célok - így az energiatakarékosság - megvalósítását szolgáló előirányzatokat. Sajnos, aki szegény, az a legszegényebb, már az energia takarékosság is luxus. Mégis a törvénymódosítás indokolása a legérdekesebb: "Az energiaellátók jövedelemadóját fizetők piaca stabil, ugyanakkor a verseny korlátozottan érvényesül, ezért a piaci szereplők képesek arra, hogy az alacsony társasági adószinthez képest magasabb összegű, a jövedelmet terhelő adót fizessenek"

Matolcsy György szerint   mivel az energiapiaci szereplőkéhez hasonló helyzetben vannak a vízszolgáltatók és települési hulladékkezelők, indokolt rájuk is kiterjeszteni a fizetési kötelezettséget. Az apró szépséghiba a történetben az, hogy ezt a stabil piacot jórészt mi jelentjük, állampolgárok és a még működő hazai vállalkozások. Nem lenne valami ordenáré nagy csoda ha ezeket a többlet terheket valami módon rajtunk spórolnák meg az érintett vállalkozások. 

Szólj hozzá!

Címkék: adó energiapiac gázszolgáltató Matolcsy Robin Hood áraszolgáltató


2012.06.05. 11:38 Adószaki

Az állam megadóztatja önmagát?

A Vidékfejlesztési Minisztérium közzé tette az új föld törvény vita anyagát. Ennek az adózást érintő részéből adunk egy rövid összefoglalót. Az előterjesztés megfogalmazása szerint az új földtörvény továbbra sem maga szabályozná a mennyiségi korlátozások mellett érvényesíthető közvetett, vagyoni érték elvű korlátozásokat. Ezeket a pénzügyi elvonáson alapuló korlátozásokat külön törvényben kellene megállapítani.

84314.jpgHa netán az előterjesztés szóhasználatából nem lett volna világos, egész egyszerűen csak arról lenne szó, hogy az illetékkel és különböző adókkal kívánják szabályozni a birtok szerzést és az  optimálisnak vélt birtok nagyságot. Ennek érdekében fenntartandónak illetve megújítandónak tekintik a vagyonszerzési illetékek rendszerét, amelyeket a birtokpolitikai célokkal ellentmondó földszerzések korlátozása érdekében kellene alakítani. A szerzéssel egyidejűleg kirótt vagyonszerzési illetéken keresztül erőteljes különbséget kellene tenni a javaslat szerint  a földművesek, illetőleg a „földműveseken kívüliek”  között. Az utóbbi meghatározás nem keverendő a „földön kívüliek” fogalmával, ez ugye egy teljesen más műfaj.  A törvény koncepciója alapján – a földtulajdon körében - a birtokpolitikai célokkal ellentétes földszerzések korlátozására vagyoni típusú adó bevezetésére is sor kerülhetne.

E célból külön törvény a földtulajdon, mint vagyon progresszív adóztatásán keresztül gátolná a spekulációs szerzéseket, akár külön adó kivetésével visszaszorítaná a nem kívánt méretű földbirtokok fenn maradását, és ezzel ösztönözné is a birtokpolitikai céloknak megfelelő birtok méreteken belül maradó, termelési célú földszerzéseket. Ez így az elvek szintjén bármire ráhúzható, az ördög, mint tudjuk  a részletekben lakozik, de részletekről, így az ördög lakhelyéről most még nincs információ. Annyi azért  már most megállapítható, hogy a földadó egy olyan vagyoni típusú adó, amely az ingatlanadó egy formája. És ugye elég magas helyről azt tudjuk, hogy ingatlanadó márpedig nem lesz. Ha netán mégis úgy hozná az élet, hogy muszáj legyen, remélhetőleg  az állami tulajdonú földek után nem kell  majd fizetni, mert csudára tudathasadásos állapot lenne, amikor az állam jól megadóztatja magát. 

További eszköze lehetne a vita anyag szerint a  birtokpolitikai célok elérésének a földtőkéből származó jövedelme megadóztatása is, ha például külön törvény a földhasználati jog átruházása esetén a tőkejövedelmet. bizonyos értékhatár (pl. 600 AK) és meghatározott időtartam (pl. öt év) alatt személyi jövedelemadó, illetőleg társasági adó alá vonná. A törvény koncepciója nem zárná ki a földforgalom forgalmi típusú adóval történő ellenőrzését sem.  Azaz pusztán ellenőrzési szempontból beköszönne a földforgalom után az áfa, már csak az a kérdés milyen kulccsal. 

 

Szólj hozzá!

Címkék: adó ingatlanadó illeték spekuláció földtörvény föld törvény földbirtok vagyonszerzés


2012.06.05. 09:21 Adószaki

Vak vezet világtalant

three_blind_mice_lg_nwm_525.jpgFurcsa egy konzultáció ez, még ha nemzeti is. A kérdések egy része nem megválaszolható, másrészük meg már eldöntetett vagy éppen szembe fordítja egymással az érintetteket.  De akad köztük olyan is, amelyet egész biztos nem jó helyre címeztek a kérdőívek összeállítói. Ilyen például a következő érdeklődés: Kapjanak-e adókedvezményt azok a cégek, amelyek új munkahelyeket hoznak létre?  A polgár, ha éppen nem közgazdász vagy vállalkozások érdekképviseletének tagja, netán adózási ismeretekkel az átlagosnál kissé jobban fertőzött, mit mondhat erre? Ha őszinte akar lenni, akkor valami ilyesmit: ha éppen nekem teremti azt munkahelyet, feltétlenül, egyébként meg tudja az ördög!

Annak az eldöntése, hogy elegendő ösztönzést ad-e, még csak nem is tudni milyen és mekkora  adókedvezmény az új munkahelyek teremtésére, ha ebben a formában egyáltalán lehetséges, akkor feltétlenül szakkérdés. Ezért ezt talán igen célszerű lett volna megvitatnia a kormánynak az ezzel foglalkozó szakemberekkel, érdekképviselőkkel. Ha meg velük nem akarják, mert mondjuk nem szeretnek ilyen gyanús elemekkel  beszélgetni, akkor miért zaklatják olyan kérdésekkel a nagyérdeműt, amelyekhez teljesen jogosan halvány lila dunsztja nincs, mert nem is kell legyen. Hiszen ezért van az ő kormányuk esetleg a közgazdászok, meg a vállalkozások érdekképviseletei.

Annál is inkább furcsa e kérdést a nemzetnek szegezni, mivel ugyanennek a nemzetnek ígértek nem sokkal több, mint két éve egy millió munkahelyet. Ebből pedig a nemzet joggal következtethetett   arra, hogy aki ekkorát bír ígérni az bizonnyal tudja mitől döglik a légy, szavazzunk csak rájuk nem sok idő múlva lesz itt mindenkinek munkahelye, szerencsésebb esetben talán kettő is. Munkahely az még nincs, csak kérdések vannak, mondjuk ilyenek: Tényleg mitől lesznek majd munkahelyek?  Mert, hogy ebből a konzultációból nem, az nagyon valószínű.  És egyáltalán, mire jó ez az egész? 

 

Szólj hozzá!

Címkék: teremtés munkahely adókedvezmény nemzeti konzultáció


süti beállítások módosítása