Adóhírtár

Ezt a kérdést azabályozza az 1990.évi XCIII. tv 25.§ (2) bekezdése. Egészpontosan arról rendelkezik hogy a házastársi vagyonközösség megszüntetése esetén az értékkülönbözetet a közös vagyon értékének figyelembevételével kell megállapítani. Az értékkülönbözet után a vagyonszerzés jogcímének megfelelő vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Ha valamelyik fél csak azért kap a közös vagyonból nagyobb részt, mert a közös tartozásból is többet vállalt át, és az átvállalt tartozás összege az értékkülönbözetet kiegyenlíti, illeték kiszabásának nincs helye.

Ami az illeték törvény idézett részeinek megfogalmazásában meglehetősen unalmasan hangzik sokkal izgalmasabb lehet éles helyzetben, még akkor is, ha a közösvagyon felosztása egyébként a legnagyobb egyetértésben történik. Mert miről is van szó?! Ha a vagyonfelosztás során valamelyik fél  a közösvagyonból a részére járó  mértéknél nagyobb részt kap  az érték különbözet után illetéket kell fizetnie. Az illeték mértékét a vagyonszerzés jogcíme alapján kell meghatározni. Eltérő lesz az illeték mértéke, ha az értékkülönbözet lakóingatlan vagy gépjármű megszerzéséhez kapcsolódik.  Az értékkülönbözet összegét a közös vagyon értéke alapján kell megállapítani. Ha az egyik fél azért szerez többet a közös vagyonból, mert a közös tartozásból is nagyobb részt vállalt és az átvállalt többlet tartozás összege azonos vagy nagyobb mint az értékkülönbözet összege, akkor nem lehet az értékkülönbözetre tekintettel illetéket megállapítani.

Tovább egyszerűsítendő a helyzetet segítségül hívjuk a NAV e rendelkezést magyarázó számszerűsített példáját:

A házastársi vagyonközösséget megszüntető szerződés alapján készített vagyonmérlegben a felek közös vagyonba tartozó vagyontárgyként tüntettek fel: egy „lakóház és udvar” megjelölésű ingatlant, melynek forgalmi értékét 15 000 000 forintban határozták meg. 2 000 000 Ft számlakövetelést a közös bankszámlán, műszaki berendezéseket, bútorokat, egyéb ingó vagyontárgyakat 3 000 000 Ft értékben. A felek nyilatkoztak a házastársi vagyonközösséget megszüntető szerződésben arról is, hogy az ingatlant 5 000 000 Ft értékű jelzálogtartozás terheli.

A közös vagyonba tartozó ingó és ingatlan vagyon értéke összesen 20 000 000 Ft, amit csökkenteni kell a 5 000 000 Ft közös tartozás összegével. Vagyis a feleket a 15 000 000 forint közös vagyonból fejenként megillető érték 7 500 000-7 500 000 Ft.

A feleség a házastársi vagyonközösséget megszüntető szerződés alapján megszerezte a közös tulajdonban lévő ingatlant úgy, hogy a szüleitől ajándékba kapott 2 500 000 forintból kifizette a férjét, illetve teljes egészében átvállalta az ingatlant terhelő jelzálogtartozást is, így az általa szerzett vagyon értéke 10 000 000 Ft lett.

A férj a közös vagyonból megszerezte a számlakövetelést és az egyéb ingó vagyontárgyakat 5 000 000 Ft értékben.

A feleség a közös vagyonból őt megillető ? rész értékéhez képest 2 500 000 forinttal nagyobb értékben részesült.

A férj a közös vagyonból őt megillető ? rész értékéhez képest 2 500 000 forinttal kevesebb értékben részesült, a közös tulajdon megváltásáért kapott 2 500 000 forintot a feleség pedig a különvagyonából fizette ki.

A feleségnek az értékkülönbözet alapul vételével visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetnie.

A többletszerzés lakásingatlan szerzéséből ered, tehát az 2 500 000 Ft illetékalap után 4% illetéket kell fizetnie, a fizetendő illeték pedig összesen 100 000 Ft lesz.

Hasonló a helyzet az éleettársak közös tulajdonának megszüntetése esetében, annyi eltéréssel, hogy az értékkülönbözet megállapítása a közös tulajdonból való részesedésük arányára figyelemmel történik.