Furcsa és talán kissé pontatlan is a fiktív számla elnevezés, ugyanis többnyire nagyon is valóságos, adott esetben akár első ránézésre teljesen rendben lévőnek látszó bizonylatok esetében használják. Valójában tehát nem a számla kitalált, képzeletbeli, hanem valamilyen formában a mögötte lévő gazdasági esemény. Így aztán lehet bár formailag kifogástalan egy számla, ha a számlakibocsátó nem adóalany, vagy ha számlában feltüntetett gazdasági esemény nem valóságos, illetve ha a gazdasági esemény nem a számlában feltüntetett felek között jött létre, az adóhatóság a számlát fiktívnek minősíti. A felsorolt három indok valamelyikével találkozhatunk azokban az esetekben, amelyekben a számla fiktív voltára tekintettel tagadják meg az áfa igénylés lehetőségét.
Tartalmi hiteltelenség okán tekintik fiktívnek az olyan számlákat, amelyekben szereplő gazdasági események a számla szerinti felek között a megjelölt módon a valóságban nem mehettek, és nem is mentek végbe. Ha erre hivatkozik a tartalmi hiteltelenséget objektív körülmények alapján kell igazolja az adóhatóság. Ilyenek lehetnek az eladó oldalán a számlában szereplő termék vagy szolgáltatás teljesítését igazoló, a készletnyilvántartásra, leltárakra, szállításra vonatkozó bizonylatok hiánya. A vevő nyilvántartásaiban a tárolásra, továbbértékesítésre vagy vállalkozási célú felhasználásra vonatkozó bizonylatok hiánya is alátámaszthatják az adóhatóság tartalmi hiteltelenségre való hivatkozását.
Ha az ellenőrzés a számla kiállítójánál állapít meg olyan hiányosságokat melyek kétségessé teszik a számla tartalmi hitelességét, de a vevő megfelelő módon igazolni tudja pl. az árú átvételét, annak tovább értékesítését, vagy saját vállalkozásban történő felhasználását akkor önmagában az eladó oldalán felmerülő hiányosságok nem alapozhatják meg a számla tartalmi hiteltelenségének megállapítását. Bár ez esetben még mindig felmerülhet annak a kérdése, hogy az adott ügylet a számlában megjelölt felek között jött-e létre. Amennyiben az bizonyítható, hogy nem a számla kiállítója volt a tényleges eladó vagy szolgáltató a számlát az ellenőrzés szintén fiktívnek fogja tekinteni, amelyre így ez esetben sem alapítható áfa igénylés.
Mindebből következik, hogy a tartalmi hitelesség hiányára való hivatkozás esetén az adóhatósági megállapításokkal szemben akkor tudunk a siker reményében fellépni, ha mégis bizonyítható lehet a termék vagy a szolgáltatás tényleges megléte, továbbértékesítése vagy vállalkozási célú felhasználása. Azt, hogy erre milyen eszközeink lehetnek az Art 97.§ (5) bekezdéséből ismerhetjük meg, mely példálózó módon sorolja fel a fontosabb bizonyítási eszközöket, amelyekkel élhetünk. Állításainkat bizonyíthatjuk irat, szakértői vélemény, saját, képviselőnk, alkalmazottunk, illetőleg más adózó nyilatkozatával. De bizonyítási eszköz lehet a tanúvallomás, a helyszíni szemle, a helyszíni leltározás, más adózók adatai, az elrendelt kapcsolódó vizsgálatok megállapításai, az adatszolgáltatás tartalma, más hatóság nyilvántartásából származó vagy nyilvánosan elérhető elektronikus adat, információ is. A felsorolás nem tételes, tehát bármely egyéb lehetőség is igénybe vehető, mely alkalmas bizonyításra. Ha adólevonási jogod érvényesítéshez konkrét segítségre van szükséged, irány az ADÓklub!! Ne feledd, a jóhiszemű joggyakorlás keretein belül érdemes mindent elkövetni állításaid alátámasztása érdekében, mert az Art 97.§ (6) bekezdése szerint a nem bizonyított tény, körülmény - a becslési eljárás kivételével - az adózó terhére nem értékelhető. Vagyis adott esetben akár az is eredmény lehet, ha sikerül kétségessé tenni az adóhatósági bizonyítékokat, de biztos sikerre, azaz a számla tartalmi hitelességének elismerésére csak akkor lehet számítani, ha bizonyítani lehet, hogy az adott ügylet a számla kiállítójával ténylegesen létrejött és annak eredményét továbbértékesítettük vagy vállalkozási tevékenységünkhöz felhasználtuk.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.