Adóhírtár

Ha ez év január első és november utolsó napja között egyetlen alkalommal sem volt alkalmazottaid létszáma 25 fölött. Illetve az ez év november végéig megszerzett bevételeid nem haladják meg az 500 millió forintot valamint az utolsó beszámolóval lezárt üzleti évedben a mérlegfőösszeg nem lépte át az 500 millió forintos határt és adószámod alkalmazását a megelőző két naptári évben jogerősen nem függesztették fel akkor…...bocs, de akkor még nem, csak akkor, ha mindennek tetejében üzleti éved a naptári évnek felel meg akkor már …érdemes megvizsgálnod, hogy a kisvállalati adóra vonatkozó törvényjavaslat szerinti adóalanyi körbe tartozik –e vállalkozásod. Vagyis megfelelsz-e az alábbi vállalkozási formák valamelyikének: az egyéni cég, a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet és a lakásszövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtó iroda, az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a külföldi vállalkozó, a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy.

Ha igen, akkor érdemes belebonyolódni egy kis számolgatásba, egyrészt a jelenlegi adókötelezettségeid és a kisvállalati adó kapcsán felmerülő fizetési kötelezettségek összehasonlításával. Ami a kisvállalati adót illeti nem biztos, hogy egyszerű dolgod lesz. Az új adózási lehetőség esetén az adóalap az adózó pénzügyi vagyonának realizált változása, növelve a személyi jellegű kifizetésekkel. A körmönfontnak tűnő megfogalmazás, mármint a pénzügyi vagyon realizált változása alatt a pénzeszközök számvitel beszámolóban kimutatott tárgyévi és előző évi értékének a különbségét kell érteni. Relatíve könnyen meghatározhatók az adóalapot másik részét képező személyi jellegű kifizetések köre is, ide tartozik minden járulékalapot képező jövedelemként magánszemélynek (pl. munkavállalónak) adott vagyoni érték. A bonyodalmakat az adóalapot növelő illetve csökkentő tételek szerbe-számba vétele jelentheti.

A törvény tervezet megfogalmazói igyekeztek mindent elkövetni, hogy megnehezítsék azon vállalkozások dolgát, akik, hogy úgy mondjam önszorgalomból még tovább szeretnék majd csökkenteni adóterheiket. Csökkentik az adóalapot vállalkozásba kívülről bevont pénzeszközök például a hitelfelvétel, a tőkeemelés, az előleg beérkezése, illetve az osztalék megszerzése. Az igazán figyelemre méltó megoldásokkal az adóalap növelő tételek körében találkozhatunk. E körbe tartozik a hitel visszafizetése, a hitel nyújtása, előleg fizetése vagy a tőkeleszállítás. Ugyancsak növelik az adóalapot a nem a vállalkozás érdekében felmerülő kiadások, ráfordítások. Ilyenek lehetnek például a végleges pénzeszközátadás, a bűncselekmény elkövetése érdekében vagy azzal összefüggésben felmerült kiadás, a tartozás térítés nélküli átvállalása, a követelés elengedése, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás, a térítés nélküli eszközátadás.

Egy kalkuláció viszonylag pontos elvégzéséhez nem megspórolható az adóalapot módosító tételek vizsgálata abból a szempontból, hogy saját vállalkozásunk gyakorlatában ezek közül melyek játszhatnak és milyen mértékű szerepet. ennek elmulasztása esetén csúnyán átvághatjuk magunkat. Ha jó közelítéssel sikerült az új szabályok szerint megbecsülni a várható adóalapot már csak a kisvállalati adó 16%-os mértékével kell számolnunk. Az így kapott eredménnyel úgy kell kalkulálni, hogy az új adó megfizetésével vállalkozásunk mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és az osztalék után fizetendő egészségügyi hozzájárulás bevallása és megfizetése alól. Normál esetben azt mondhatnánk, hogy már döntésképesek is vagyunk, szeressük-e avagy nem az újonnan felkínált adózási lehetőséget, de a hazai jogalkotási gyakorlatot ismerve azt javasoljuk, ezzel még várjunk a tervezet törvényerőre emeléséig. Ez várhatóan szeptember környékén megtörténik, addig pedig még sok víz lefolyhat a Dunán. Le nem maradunk semmiről sem, mert ha a kisvállalati adózás szabályait szeretnénk alkalmazni, erről szóló bejelentésünket december 1 - december 20. között kell megtennünk,de vigyázat mert ez a határidő jogvesztő, vagyis elmulasztása esetén nincs lehetőségünk jogorvoslatra, egy évet várnunk kell a legközelebbi lehetőségig.

A bejelentést elektronikus úton kell teljesíteni, azonban ez sem segít, ha az adózó végrehajtható adótartozása a bejelentés napján a 10 millió forintot meghaladja, a bejelentés nem lesz jogszerű, így nem részesülhetünk a kisvállalati adó jótéteményéből.