Kicsi vagyok én,
majd megnövök én,
mint a tüdő a fazékból,
kidagadok én.
Apróka korunkból, minden bizonnyal ismerős lehet ez a Szabó Lőrinc vers, amely eléggé el nem ítélhető módon a kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló, a parlamentnek hétfőn benyújtott törvény tervezetről jutott eszembe. A kormány szándékai szerint a kisvállalkozói kör adózását egyszerűsíteni kell, volt, aki ezt úgy fogalmazta meg, hogy a végletekig. Lévén inkább az „arany középút” hívei, ez ügyben is kerülnénk a szélsőségeket.
Még akkor is, ha vitán felül egyetértünk azzal, hogy a legkisebbeket valami módon helyzetbe kell hozni és lehetőleg nem rosszabba, mint annak előtte voltak. Az erre irányuló egyik kísérletet látjuk a törvény tervezetben. Amely az évi hat millió forint árbevétel alatti, valóban picinek tekinthető egyéni vállalkozások, egyéni cégek, kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaságok, közkereseti társaságok számára tenné lehetővé a kisadózó vállalkozások tételes adójának választását. Ehhez, egy erre rendszeresített nyomtatványon be kell jelenteni az adóhatóságnak a kisadózó adatait. Az egyéni vállalkozás és az egyéni cég esetében viszonylag egyszerű a helyzet mert a kisadózó vállalkozás és a kisadózó személye azonos, jelesül az első esetben maga az egyéni vállalkozó, a másodikban pedig az egyéni cég tagja, a dolog természeténél fogva egyik esetben sincs nagy válogatási lehetőség. Nem ennyire tiszta a kép a két társas vállalkozási formák esetében. Itt a személyes közreműködésre köteles tagokat a kisadózó vállalkozás köteles bejelenteni kisadózóként.
A betéti társaság, közkereseti társaság kisadózóként be nem jelentett tagja pedig kizárólag munkaviszony keretében működhet közre társasága tevékenységében. Kivéve a személyes közreműködésre kötelezett tagot, mert őt ugye kötelező kisadózóként bejelenteni. Ha nem voltam elég érthető, már csak azért is érdemes ismételten neki futni az előírásoknak, mert e szabály megsértése esetén a személyesen közreműködő tag munkavégzését be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának kell tekinteni. Ez pedig „pénzdíjas” vagyis némi szankciót vonhat maga után. De ezentúl azért is fontos a kérdés tisztázása, mert amennyiben a kisadózó vállalkozás több kisadózót jelent be, a tételes adót minden személy után külön-külön kell megfizetni.
A tételes adó összege főállású kisadózó után havi 50 000 forint, a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 000 forint. Az adó megfizetésével viszont le van tudva a gond vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó, társasági adó, a személyi jövedelemadó, járulékok és az egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapításáról, bevallásról és megfizetéséről. Ezért már érdemes elővenni papírt, ceruzát illetve más alkalmas eszközt és számolni. Nem elhanyagolható körülmény, hogy a főállású kisadózó biztosítottnak minősül. Ami az adminisztráció egyszerűsítését illeti, jelenleg odáig jutott a törvény tervezet, hogy mihez tartás végett csak elő ír egy nyilatkozat tételi kötelezettséget az adóévben adóalanyként megszerzett bevételéről, melyet egy, az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon kell a következő év január 20-ig megtenni.
Megmarad a számla kiállítási kötelezettség azzal „egyszerűsítve” , hogy a számlán fel kell tünteti azt, hogy „Kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya által kiállított számla”. Az adminisztráció része még bevételi nyilvántartás, amely legalább a következő adatokat tartalmazza: sorszám, a bizonylat sorszáma, a bevétel összege, a bevétel megszerzésének időpontja, számla kiállítása esetén a bevétel juttatójának neve, címe. Mindent összevetve, arról nem vagyunk meggyőződve, hogy önmagukban ilyen vagy hasonló megoldások hatására az egészen kis vállalkozások „esztendőre vagy kettőre” olyan növekedésbe kezdenének „mint a tüdő a fazékból”. De a talpon maradásban, a túlélésben nagyon sokat segíthetnek azoknak, akik most éppen csak vegetálnak.
És ha a sors kiszámíthatatlan szeszélye folytán, egyszer még is csak lesz némi gazdasági növekedés a valóságban is nem, csak a tündér mesékben, akkor lehet igazán haszna a próbálkozásnak. De ehhez az érintettnek szükséges alaposan tanulmányozni a törvény tervezetet illetve később az elfogadott törvényt. Segítségül javasoljuk az ADÓklub e témával foglalkozó oldalait.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.